Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-277
92 277. országos ülés június 7- 18S0. a javaslatban: „az úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezése, az irtványok visszaváltása, a megváltható tartozások megváltása, valamint az arányosítás! és tagosítási ügyek stb." Az irtványok visszaváltása, a megváltható tartozások megváltása bennfoglaltatik már a birtokviszonyok rendezésének fogalmában. Eddig íCin volt több kategória sem Erdélyre, sem Magyarországra nézve. Az úrbéri per vonatkozott a birtokrendezésre, ilktőleg, a mint nálunk Magyarországon mondják, birtokszabályozásra és az magában foglalta az erdő- és legelő elkülönítést, az irtványokra vonatkozó intézkedéseket és minden megváltható szolgálmányokra vonatkozókat is, valamint az arányosítást és tagosítást. Az 1871 : LIII. t. czikknek 80. |-a, midőn ezen kérdés iránt intézkedik, egyszerűen úrbéri pereknek nevezi az egészet és azt mondja, hogy „Erdélyben az első folyamodása kir. biróságok szervezéséig, az úrbéri perek kizárólag a jelenleg fennálló úrbéri törvényszékek hatásköréhez tartoznak." Ezt most is elegendőnek tartanám. De miután a jogügyi bizottság szükségesnek találta specificálni, meg szeretném tartani legalább azon elnevezéseket s azoknál sem többet, sem kevesebbet. A ki azt gondolja, hogy vannak még bizonyos kérdések, melyek úrbéri perek utján ezen biróságok előtt elintézendők volnának, egyebet akarhat, mint a mi az anyagi törvényben van, tehát ez ugy sem volna megengedhető. A ki pedig azt gondolja, hogy ezek nem foglaltatnak a törvényben, szerintem nem fogja fel a törvény értelmét ugy, a mint kellene. Módosítványom ezeknél fogva a következő: „Az egész szerkezet a második sorban levő „arányosítási szóig hagyassék ki, úgy szintén a harmadik sorból ezen szavak: „vagy rendezés", mely esetben az egész szakasz következőleg fog hangzani:" „A birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyek azon kir. törvényszék illetőségéhez tartoznak, melyek területén a per tárgyát képező ingatlan birtok fekszik." Ez szerintem szabatosabb szerkezet és lényegileg nem változtat semmit, kérem tehát annak elfogadását. fHelyeslés a szélső balon.) Beőthy Algernon (olvassa Cozraa Párthén módoútványát). Bokros Elek előadó: T. ház! Én az ajánlott módosítást nem tartom elfogadhatónak, mert korántsem esetleges, hanem teljesen indokolt az igazságügyi bizottság szövegezése, melynél fogva a második §-ban a perek rendszerét elősorolni szükségesnek tartotta. Indokolva van az azzal, hogy a jelen eljárás keretébe nemcsak azon három törvényen alapuló ügyek tartoznak, melyek az 1871-ben keletkezett s a birtokrendezést szabályozó LIII. az irtványokról szóló LI V. és az aránj'osítás és tagosításról szóló LV. törvényezikkben elősorolva vannak; hanem mint az általános vita alkalmával az előttem szólt t. képviscilö ur megemlítette, fenuállauak még a bérföldek és zsellértelkek megváltásának peres viszonyai is, melyeket competens fórum nélkül hagyni nem lehet. Ezen ügyek teljesen az úrbéri perek keretébe tartoznak, azokkal egyenlő elbánás alá veendők és ennélfogva annak itt kifejezést kellett adni, hogy e perek is jelen eljárás keretébe és e bírósághoz tartoznak. E kifejezést pedig megtalálta az igazságügyi bizottság ezen fogalom-meghatározásban „megváltható tartozások megváltása". Ennek beillesztése, tette szükségessé a perek egyes nemeinek kitételét s ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a szöveget, mint positive szükségest elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Következik a szavazás. Az első kérdés a központi bizottság szövegére fog feltétetni ; ha ez elfogadtatik, Cozma Párthén képviselő ur módosítványa elesik. Fel fog olvastatni a módosítvávy. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Cozma Párthén módosítványát). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, a kik a 2-ik §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta s ezzel Cozma képviselő ur módosítványa elesik. Következik a 2. fejezet. Beőthy Algernon jegyző (olvassa): „Második fejezet. Az egyes perekben, valamint az úrbéri elkülönítés és arányosítás iránti keresetekben követendő eljárás." Cozma Párthén: T. ház! En ezen fejezetben nem látom kifejezve azt, a minek itt kifejezve kellene lenni s azon meggyőződésben vagyok, hogy ha ezen fejezet úgy fogadtatik el, a mint van, ezen törvényjavaslat czélja nem éretik el. Sem a volt földesurak, sem a volt jobbágyok érdeke nem hozhatja magával, hogy igy maradjon. Nem fog eléretni, hogy rövidebb idő alatt legyenek elintézhetők az újabb perek s nem fog eléretni az sem, hogy olcsóbbak legyenek. Pedig az adatik elő, hogy e törvényjavaslat fő czélja ez volna s természet szerint annak is kellene lennie. Mindenek előtt, t. ház, én szükségesnek tartom tiltakozni azon felfogás ellen, melyet tegnapelőtt kifejezni hallottam s olvastam másutt is, mintha azok, a kik e törvényjavaslatra nézve némi indítványokat tesznek, talán csak elodázni akarnák a törvény meghozatalát és mintha egyéb utógondolataik is volnának. Kijelentem határozottan, hogy nincs birtokos Erdélyben, a
