Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-276
276. országos illés jniiins 5. 1888. birtoktól, főleg az alföld tengerit termő vidékén, a hol a jelen törvény hatálya alatt mezőgazdasági szeszfőzde üzletbe bocsájtatni nem fog, mert merő lehetetlenség adókedvezmény nélkül versenyezni a naponkint száz meg száz hectoliter árút aránylag sokkal olcsóbb kezelési költséggel termelő, a technika minden haladását gyorsan felhasználó, a szeszértékesítés, kivitel és adóvisszatérítés minden esélyeit sokkal sikere sebben kiaknázó gyárakkal: mig másrészt a törvényben meghatározott arány, mely szerint kell, hogy egy hectoliter adóköteles űrméretre 5 bectár mezőgazdasági terület essék, a burgonyát termelő felföld gazdasági viszonyainak annyiban meg nem felelő, a mennyiben ottan egy okszerű és intensiv mezőgazdaság folytatása már átlag 3 hectar területre egy hectoliter űrméretet igényel. De, t. ház, ha a törvény a mezőgazdasági exigentiákat ki nem elégíti, ha továbbá kétségtelen az, hogy az Ausztriával közös törvényt a 10 évre szóló közgazdasági egyezség letelte előtt, egyoldalúlag a testvérállam beleegyezése nélkül megváltoztatnunk nem lehet: akkor, azt hiszem, kell legalább, hogy oda törekedjünk, miszerint a törvény alkalmazásakor legvitálisabb gazdasági érdekeink egyike ellenében félre ne magyaráztassék, hogy a már törvény szerint is szűk határokban mozgó adókedvezmény rendeleti úton ne még inkább megszorittassék, egy szóval arra, hogy ez adókedvezményben részesülhessen minden mezőgazdasági szesztermelő, a kit a törvény értelmében megillet. És megvallom, t. ház, hogy a pénzügyminister ur e részben aggodalmaimat el nem oszlatta. Először is reflektálok a t. pénzügyminister urnak azon észrevérelére, mely szerint én roszul fogtam fel a rendelet azon intézkedését, hogy köteles a mezőgazdasági szesztermelő minden év augusztus 1-sejéa az adókedvezmény iránt folyamodni. Megengedem, hogy roszul értelmeztem a rendelet idevágó részét s az talán némileg a szöveg határozatlanságával indokolható, de roszul értelmezték maguk a t. pé azügy minister ur közegei is; legalább a kassai kir. pénzügyigazgatóság egy körözvényt bocsájtott ki, a melyben, hivatkozva a pénzügyminister ur rendeletére, a mezőgazdasági szesztermelők arra lettek felhíva, hogy szesztermelési adóleengedés iránti igény őket augusztus 1-én beadják a kedvezmény különbeni elvesztésének terhe alatt. Ez megtörtént. A mi a t. pénzügyminister ur értelmezését illeti, én azt határozott vívmánynak tartom azon állapottal szemben, miszerint augusztus 1-én bejelentendő volna az igény, mert ez a felföldi mezőgazdasági szeszfőzési viszonyokkal egyáltalában nem volna össze egyeztethető, mert aug. 1-én a felsőmagyarországi mezőgazdasági szesztermelő egyáltalában nem tudja, hogy hányadán áll a burgonya termeléssel és nem tudja, hogy fog-e égethetni egyáltalában. Mind e mellett bátor vagyok hivatkozni a törvényre, a mely azt mondja, hogy az adókedvezmény megadandó akkor, hogy ha a vállalkozó kéri; tehát a kérelmet semmiféle határidőhöz nem köti és ennélfogva azt hiszem, hogy a törvény csak úgy értelmezhető helyesen, hogy a kedvezmény minden mezőgazdasági szeszterme lőaek kérelmére megadandó, mihelyt rá nézve a törvényes felrételek beállanak, természetesen csak a jövőre nézve. És ezt annál szükségesebbnek tartom, miután a különben netalán közbeeső birtokváltozás esetére, az új birtokos elesnék a kedvezménytől, a mit én nem tartanék igazságosnak. A mi az interpellatiónak második, hasonlíthatlanul fontosabb részét illeti, mely szerint a gazdasági szeszfőzdék bizooyos, a rendelet szerint c) alatti categoriájának, a törvényes feltételeken kivül, még egyéb kellékek beigazolásától tétetik függővé az adókedvezmény engedélyezése, nagyon sajnálom, hogy erre nézve a t. pénzügyminister ur mereven ragaszkodik a rendelethez; sajnálom azért, mert e szerint, kivált a felföld városaiban, a hol a tagosítás keresztül vive nincs, a hol egyes legelő parcellák mértföldeknyi távolságra vaunak a szeszégető telepektől, mezőgazdasági szeszfőzdék egyáltalában nem fognak fennállhatni, mert az adókedvezményt nem élvezhetik. Ha felszólalás nem történt, annak oka az, hogy a szeszfőzdék éppen ezen c) alatti categoriája, az utolsó téli termelési idényben, a rósz termés miatt majdnem kivétel nélkül szünetelt; a felszólalás hiányát tehát részemről csakis ezen körülménynek tulajdonítom. Én szintén kívánatosnak tartom, hogy a gazdasági szeszfőzdéi jelleg álarcza alatt adókedvezményben ne részesittessenek oly szeszfőzdék, melyek gyári jelleggel bírnak. De erre elégségesek azon garamiak, melyek a rendeletben és a törvényben foglaltatnak. Nevezetesen ezek: A szeszfőzdének távolsága azon mezőgazdaság istállóitól, melyhez tartozik, 5 kilométert meg nem haladhat. Ezen távolság a szeszfőzde kapujától számítandó legrövidebb kocsiút hosszúsága után állapítandó meg. A mezőgazdasági istállók (2. §.) elég tág tért nyújtanak egy oly nagy marhaállomány elhelyezésére, hogy abból a szeszfőzde naponként megadóztatandó erj - űrméretének minden egyes hektoliterjére, legalább egy darab nagy marha (ökör, bika, tehén) essék. Én azt hiszem, hogy ez elegendő garantia arra nézve, hogy
