Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

27<?. országos ülés június 5. 1889. 85 nem volna, mert az egészen más tárgyról szól, mint Torontálmegye kérvénye, hanem azért, mert teljesen meg vagyok nyugtatva a pénzügyminister nr nyilatkozatával. (Helyeslés.) Vécsey Tamás előadó: T. ház! Legyen szabad röviden egy nyilatkozatot tennem. {Felkiáltások: Eláll!) Tartozom ezzel a kérvényi bizottság reputatiójának, miután Gulner Gyula képviselő ur azt említette, hogy itt egészen más két kérvényről van szó. Itt van a 3í-ik sorjegyzékben foglalt kérvény, melyben Torontálmegye kéri, hogy az 1876: XV. törvényezikkben kimondott adóelengedést megszorító pénzügymiuisteriumi rendelet törültessék el. Ugyenezen ministeri rendelet ellen kérvényezett Szabolcsmegye is. Igaz, hogy Torontálmegye, azokon kivül, mik Szabolcsmegye kérvényében felsorolva vannak, még a rozsdát és felhőszakadást is felhozza. Akkor a t. ház a kérvény felett azt határozta, hogy a pénzügyi ministernek adassék ki. A pénzügyminister ur is nyilatkozott Dániel képviselő ur beszédére, a mint erre emlékezni méltóztatnak. Tehát erre a ministeri nyilatkozatra provocál a kérvényi bizottság, midőn ezen szellemben kívánja a kérvényt a pénzügyministernek kiadatni. (Helyeslés.) Elnök: A kérvény a pézügyminister urnák adatik ki. Vécsey Tamás előadó (olvassa a kérvényi bizottság véleményét a 4., bezárólag 10, folyó számú kérvények tárgyában, mely változatlanul eifogadtatik). Vécsey Tamás előadó (olvassa a 11. sz. a. kérvényt) : A szentesi segélyegylet, mint szövetkezet, az 1875. évi XXII. t. ez. 2. §. 7. és ugyanazon évi XXIV. t. ez. 4. §. 10. pontjában foglalt, a kamatjövedelemnek adómentességet biztosító intézkedések értelmezése iránt. Méltóztatik emlékezni a t. ház, hogy Győr városából az ottani segélyegylet kérvényt adott be, melyet Kautz Gyula képviselő ur nyújtott be. S mely kérvény a múlt év novemberben tárgy altatván, kiadatott a pénzügyminister urnák. A jelen kérvény hasonló tárgyú és szintén azon segélyegyletek megadóztatására vonatkozik, melyek tisztán csak saját tagjai köztt adnak kölcsönöket jutányos kamatra, tehát nem nyerészkednek. A bizottság véleménye e kérvényre nézve a következő: „Vonatkozással a győri kölcsönös segélyegylet kérvényére, kiadatik a pénzügyministernek. (Helyeslés.) Törs Kálmán: T. ház! Mint az előadó ur is említette, ez oly kérdés, mely a házban nem új; tárgya a kérvénynek az 1875: XXIV. törvényezikk 4. § a 10. bekezdésének értelmeztetése a ház által. Hogy félreértésre ne szolgáltassak alkalmat, felteszem, hogy a ház előtt a tárgy nem ismeretlen, tehát nem kivánom fejtegetni a benne foglaltakat, hanem csak a dolog érdemére szorítkozom. Midőn a kérdés itt a ház előtt tárgyaltatott, Kautz képviselő ur a következő határozati javaslatot terjesztette a ház elé (olvassa)'. „Felhivätik a pénzügyminister, hogy a kölcsönsegélyző egyletek megadóztatására nézve jelenleg fennálló, nem kellő szabatossággal szerkesztett törvény helyett, új s megfelelőbb törvény megalkotása czéljából, még a jelen év folyamában javaslatot terjeszszen elő; addig pedig a most tárgyalás alatt levő kölcsönegyleti kérvények végleges elintézése függőben hagyassék." E határozati javaslat, ezen szavak kivételével : „még a jelen év folyamában" a ház által egyhangúlag elfogadtattak, annyival inkább, mivel a pénzügyminister ur teljesen méltányolván ezen segélyegyletek jótékony hatását és nemzetgazdasági fontosságát, különösen nálunk Magyarországon, a hol az uzsora elharapódzott, ki jelentette a többek köztt a következőket Olvassa): „Nem ellenzem azt sem, hogy addig is, mig a törvényhozás intézkedni fog, miután magam is átlátom, hogy a bajon segíteni kell, az eddig felmerült kérdések függőben hagj^assanak és túlszigorú eljárás ezekkel szemben ne alkalmaztassák s hogy végrehajtások ne foganatosíttassanak." Ezen határozati javaslat és a pénzügyministeri nyilatkozat után, azt hiszem, jogosult volt a remény, hogy a pénzügyminister ur közegei, az adóhivatalok, illetőleg az adófelügyelőségek a ház határozati javaslatáról tudomást fognak venni a pénzügyminister urnák a házban tett nyilatkozatáról. Hogy azonban nem igy áll a dolog, mutatja a jelen kérvény, mert e kérvény, úgy látszik, oly eset következése, mely a minister ur nyilatkozata után merült fel, Ugy látszik tehát, hogy az adóhivatalok és illetőleg adófelügyelőségek még most is előbbi eljárásuk szerint rójják meg adóval az egyleteket és intéznek végrehajtást ellenök. Én tehát tisztelettel kérem a pénzügyminister urat, hogy miután új határozatot provocálni nem lehet, méltóztassék ezúttal nyilatkozni és oly intézkedést tenni, mely közegeinek irányadóul szolgáljon, hogy akkor tett nyilatkozatának értelmében, kíméletesebb eljárást tanúsítsanak és a megindított végrehajtásokat az egyletekkel szemben a törvény meghozataláig felfüggeszteni tartsák kötelességöknek. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Éppen úgy, mint az idézett alkalommal hozzájárultam a határozati javaslathoz: azon értelemben, a melyet akkor a t. ház előtt kifejtettem, időközben meg is tettem az intézkedést