Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

80 276. országos ülés június 5. 1S8#. szabályozva nem lett. E kérdés valóban nem erdélyi kérdés. A bérföldek és zsellér-telkek megváltására az egész országban azonos jogviszonyok vannak, a melyeknek törvényhozási rendezése már ezelőtt néhány évvel megkísértetett, de akkor nem sikerült. Abban a tekintetben Erdély külön intézkedést a maga számára nem kivan és valamint ezen kérdések a magyarországi tagosításoknál mindanyian az eljárás keretén kivül maradtak, ágy Erdélyre nézve is a tagosítás keresztülvitelét ezen még megoldatlan jogviszonyoktól függővé tenni nem lehet, de ha lehetne, nem ebben a törvénybea van annak a helye, mert ez is anyagi rendelkezés lévén, ismétlem, hogy ez a jelen eljárás törvény keretébe nem tartozik. A többi t. képviselő urak felszólalásai és különösen Ugron képviselő urnak megjegyzései, melyeket a törvényjavaslattal szemben felhoz, a részletekre tartozván, azokra ezúttal nem válaBzolok; remélem, ott azokkal ismét találkozni fogunk. Azonban Pap György képviselő urnak tartozom személyes válaszszák A t. képviselő ur jónak látta először is kijelenteni, hogy miután ő nem jogász, hanem gazda, ennélfogva ezt a törvényt nem ismeri és arról nem beszél. E kijelentést tudomásul veszem és felszólalásai méltatásánál szem előtt fogom tartani. Azonban a képviselő ur daczára ezen előleges kijelentésnek, vádol engem személy szerint, hogy miért járultam én ilyen törvényjavaslat beterjesztéséhez, holott mint ügyvéd tudtam, hogy az — ő kifejezése szerint — a ministeri hosszú kéz, — a rendelet utján való szabályozás lehetősége megvan és hogy ez még kényelmesebb ut, mint a törvény alkotása. Ezt a vádját a t. képviselő ur csak a tényeknek figyelmen kivül hagyása mellett hozhatta fel velem szembe, holott éppen én voltam az, a ki a beadott ministeri javaslatnak csak felhatalmazást kérő rövid szövegezése ellenében, az egész eljárás kimerítő szabályozását törvény utján óhajtottam. (Igaz!) Végül pedig a t. képviselő ur igen csodálatosnak és gyanúsnak találja azt, hogy én szavaim befejezésekor magyarországi testvéreink szives jó indulataiba ajánlottam e javaslatot és erre fájdalmasan felsóhajt: hogy neki e házban testvérei nincsenek. A testvériségnek ily elutasítását én egyáltalán nem hozom kapcsolatba nemzetiségével, hanem azt egyenesen a saját személyére korlátozom, mert előttem román ajkú polgártársaink épp oly testvérek, mint a magyarajknak. (Helyeslés a középen.) Ezek után tisztelettel ajánlom újból általánosságban a törvényjavaslatot az elfogadásra. (Élénk helyeslés.) Pauler Tivadar igazságíigymimster : T. ház! Azon egyszerű statisíikai tény, hogy hat esztendő' óta, Erdélyben évenként a községeknek csak egy perczentje részesült az úrbéri birtokrendezésben, azon egyszerű tény elégséges volt és lett volna arra, hogy a kormány figyelmét ezen viszonyokra irányozza. Hozzájárultak azonban Erdélyben a legilletékesebb körök az iránti felszólalásai és panaszai s ha valakinek kétsége lehetett volna ezen törvény sürgős voltáról, a mai nap történt felszólalások őt az ellenkezőről meggyőződhetnék. Az elv, melyet a kormány itt követett, az volt, hogy az anyagi jogon változás ne történjék, hanem az alaki jogon, az eljárás és az azzal kapcsolatos kérdésekben oly könnyítések eszközöltessenek, a mely könnyítések az ottani viszonyoknak megfelőleg, ezen nagyfontosságú ügynek lebonyolítását könnyítsék és lehetségessé tegyék. Hogy ezen kérdések megoldásánál a kormány első sorban oly férfiaknak tanácsára és közreműködésére volt utalva, kik Erdély viszonyait közelebbről ismerik, az nagyon is természetes; de másrészről szemmel tartotta azon nagy érdeket, melyek az ország és a kormány szempontjából semmi külömbséget az állam polgárai köztt nem ismernek, hanem egyenlő* mértéket, igazságot szolgáltat mindenkinek, akár neveztessék nagy-, akár kisbirtokosnak. A mi az eljárás részletezését illeti, a kormány az eredeti javaslatban ezt felhatalmazás utján kiadandó rendeletek által érvényesíteni óhajtotta. Az igazságügyi bizottság a részletezést törvényben kívánta, legalább részben, érvényesíteni ; és én ahhoz egész készséggel hozzá járulok. Azonban igen fontos részletei az eljárásnak még most is a felhatalmazásnak fenn vannak tartva és éppen ezen rendeletek, melyek a törvény szellemében ki fognak adatni, módot nyújtanak nekem azon kívánalomnak eleget tenni, mely itt az eljárásnak némely hiányaira vonatkozólag nyilvánultak, t. i. azok orvoslását eszközölni. A mi az erdélyi törvényszékek és bíróságok ügyforgalmát illeti, a mennyiben a biróí elmozdíthatlanság alapján történhetik, intézkedem hogy azok száma kellő arányba hozassék és a mennyiben netalán ezen eljárás folytán, mint én hiszem, a bírák szaporításának szüksége állana elő, ezt a legközelebbi költségvetés alkalmával indítványban hozni el nem mulasztandom. Egyébiránt, ugy is a törvényhozás köréhez tartozván a birák végleges számának megállapítása, ez törvény által ki fog mondatni. Ezek előre bocsátása után, minthogy ezen törvénynek sürgős szüksége minden kétségen felül áll; minthogy ezen törvénynek elve, meggyőződésem szerint, igazságot szolgáltatni különbség nélkül mindenkinek; minthogy a netaláni egyes intézkedésekre vonatkozó hiányok a részletes tárgyalás alkalmával orvosoltathatnak és helyrehozathatnak: én részemről ismételve kérem