Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

278. országos ülés junins 5. 1SS0. 81 a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök: A tanácskozás be lévén fejezve, következik a szavazás. Én azt hiszem, hogy az első kérdés ez lenne: elfogadja-e a t. hnz a szőnyegen lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem? Ha äz el fogadtatik, akkor a Cozma Párthén képviselő ur határozati javaslata elesik , mint a mely a törvényjavaslattal ellentétben van. Ellenben azon határozati javaslat, melyet Ugron Gábor és azon határozati javaslat, melyet gr. Lónyay képviselő ur beadott, azután még külön külön szavazás alá bocsátandó, mert ezek nincsenek ellentétben a törvényjavaslattal. Mielőtt azonban a kérdést igy feltenném, kérem a házat, méltóztassék meghallgatni a határozati javaslatokat. Ugron Gábor: T. ház! Én, határozati javaslatomat, minthogy az a gr. Lónyay Menyhért által beadott határozati javaslattal elvben megegyezik, ezennel vissza vonom, és hozzájárulok a gr. Lónyay által beadott határozati javaslathoz. {Helyeslés.) Elnök: E szerint az Ugron képviselő ur határozati javaslata nem fog felolvastatni. Baross Gábor jegyző {olvassa Cozma Pártlién és gr. Lónyay Menyhért határozati javaslatait). Elnök." Kérdem a t. házat, iréltóztatik-e a tanácskozás tárgyát képező törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? Á kik elfogadják, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadja, e szerint Cozma Párthén határozati javaslata elesett. Kérdem most, elfogadja-e a t. ház a gróf Lónyay Menyhért által beadott indítványt, igen, vagy nem? A kik elfogadják, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. T. ház! Azt hiszem e tárgy felett most a tanácskozást félbeszakíthatjuk, a mennyiben az idő annyira elő; e haladt, hogy a többi — napirendre kitűzött — tárgyakra kell áttérni és igy a most általánosságban elfogadott törvényjavaslat részletes tárgyalása a legközelebbi ölésre fog halaszíaíni. {Helyeslés.) A méltóságos főrendektől iztnet érkezett, méltóztassék azt meghallgatni. Báró Nyáry Jenő, a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök ur, t. képviselőház! A főrendiház megbízásából van szerencsém jelenteni, hogy a tiszavidéki vasút megváltásáról és Szeged tmtáéiM a Cisza folyó áimedrének kiszélesítéséről szóló törvényjavaslatot a főrendek KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIV. KÖTET. változatlanul elfogadták, legyen szabad az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot tisztelettel átnyújtani. {Éljenzés.) Elnök: Fel fog olvastatni. Antal Gyula jegyző {olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi k vonatát). Elnök: E szerint a méltóságos főrendiház „Szeged mentén a Tisza ármeclrének kiszélesítéséről és a tiszavidéki vasút megváltásáról és annak kapcsán teendő intézkedésről szóló törvényjavaslathoz változtatás nélkül hozzájárultak, ezek legfelsőbb szentesítés czéljából ő Felsége elébe fognak felterjesztetni. Következik a kérvények 36. sorjegyzékének tárgyalása. Vécsey Tamás előadó: T. ház! Oldinger Antal plébános, mint bélabányai misealapítványi gondnok, a tőkekamat és járadék-adóról szóló 1875 :XXIT. t. ez. megszorító magyarázatát czélzó 21641/1879. ministeri rendelet által okozott sérelem orvoslása iránt kérvényez. Jelesül a pénzügyminister 1879. évi 21641-ik szám alatt kibocsátott rendeletében az idézett 1875: XXII. t. ez. 2. §-ának oly értelem van tulajdonítva, miszerint a törvény, mely a 315 frt tőkejövedelmet kamatadómentesnek nyilvánítja, csak a természeti személyekre, az egyes emberek tőkejövedelmére, nem pedig a jogi személyek, testületek és alapítványok tőkejövedelmére vonatkozik. Az idézett törvény 2. §-ának végpontjában, a hol ezen intézkedés foglaltatik, az mondatik, hogy „az illető félnek jövedelme, ha 315 frt, kamatadót nem fizet." Az nem mondatikf"*"'hogy itt alapítványok, vagy pedig egyénekről van szó. A minister ezen rendeletében ezt csak a természeti személyekre akarja szorítani. A bizottság véleménye a következő: „315 frtot meg nem haladó tőke jövedelem és járadék, kamatadó mentességnek egyes felekre korlátozása, vagy egyszersmind az erkölcsi testületekre való kiterjesztése oly kérdés, mely a 2. §-nak világos praecisirozását igényli. A kérvényi bizottságnak határozati javaslata ennek alapján a következő: „a képviselőház a jelen kérvényt a pénzügyministerrel közölve, elvárja ugyanennek jelentéstételét ezen kérvényre, vonatkozólag." {Helyeslés.) Schäffer Antal: {Halljuk!) T. képviselőház ! Miután a szóban forgó kérvény panaszai és nehézségei nem csak a bélabányai plébános, Oldinger Antal ur részéről indokoltak, hanem ezen panaszok súlyát mindnyájan érezzük, kik az egyházi téren működve, alapítványos pénzeket kezelünk: ezek kapcsán hódoló tisztelettel kérem a pénzügyminister ur ő nagyméltósága?, hogy ezen jelentést a háznak mielőbb beterjeszteni kegyeskedjék. [Helyeslés.) 11