Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

276. országos ülés jnnins 5. 1880. 79 hol megkezdettek, onnan folytartassanak, nem pedig úgy, hogy ahol megkezdettek, félbehagyassanak és a munkálat máshová tétessék át. Ezzel szemben ugy hiszem, t. ház, midőn ez történt akkor, midőn a kataszteri munkálatok költségei megszavaztattak és midőn a költségek is erre való tekintettel szavaztattak meg, ezzel szemben most rögtön azt mondani, hagyassanak félbe és tétessenek át az állami kataszteri munkálatok &z erdélyi részekbe, nem lehet. Es igy ijezen határozati javaslatot, őszintén kimondom, elfogadhatónak nem tartom és ha elfogadtatnék, sikeresnek nem tartom, mert a lehetősége sincs meg annak, hogy e munkálatok rögtönözve ez év folyamában áttétessenek. Ha a képviselő urak köztt némelyeknek az a nézetük, hogy helyes volna az állandó kataszteri munkálatoknak Erdélybe áttétele, akkor lesz helyén ezt szóba hozni, midőa. néhány hónap múlva a kataszteri munkálatok költségeinek megszavazásáról lesz szó; a mikor a kérdést minden oldalról megvitatni és a költségeket is ehhez alkalmazni lehet. [Helyeslés a jobboldalon.) Ezek előre bocsátása után és kijelentvén, hogy a kormány akkor kész lesz e dolog érdemleges tárgyalásába bele bocsátkozni és készséggel a lehetőségig megtenni azt, a mi az erdélyi érdekeknek kedvezhet, a nélkül, hogy Magyarország egyéb részei érdekeinek ártana. Most igen kérem, méltóztassék a t. ház a törvényjavaslatot a többi indítvány mellőzésével - elfogadni. (Helyeslés.) Pap György: Félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása végett és személyes kérdésben vagyok bátor szót kérni. (Halljuk!) Én mindenekelőtt visszautasítom magamtól -azt, mintha azt mondottam volna, hogy egy szentesített törvényt ne tartsunk meg. Én nyilatkozatomban csak rá mutattam sorsára azon törvényeknek, melyek nélkülözik a morális alapot. Egyébiránt kijelentem, hogy én, valamint eddig felfogtam hazafiúi kötelességeimet és azokat a t. ministerelnök ur fenyegetésein kívül is teljesítettem, úgy jövőben is fogom teljesíteni és nem fogok alkalmat nyújtani a t. ministerelnök urnak, nem tudom minő ovátiok elérésére tal, hogy fény égetéseit ellenem érvényesítse. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Gr. Lónyay Menyhért: Csak pár szóval kivánom az általam mondottakat rectificálni azon értelmezés ellenében, melyet a t. ministerelnök ur azoknak adott. Távol volt tőlem, hogy én azt képzeltem volna, hogy az állandó kataszter egyszerre Erdély legkeletibb oldalára tétessék át. De miután Magyarország erdélyi határán a munkálatok ugy is keresztül vitettek és miután e munkálatokat kelet felé épp úgy lehet folytatólag vezetni, mint nyugot felé, én azt óhajtottam, hogy ott, a hol Magyarország határán a kataszteri munkálatok megtörténtek, azok Erdély felé vezettessenek. Bokros Elek előadó: T. ház! Először is biztosítom a t. hasat, hogy igen rövid leszek, de kénytelen vagyok három egészen szakszerű felvilágosítást adni; és kénytelen vagyok egy személyes megjegyzést tenni. Szakszerű felvilágosításaim vonatkoznak Cozma t. képviselőtársam határozati javaslatának három pontjára. 0 ugyanis a törvényjavaslatot átalánosságban azért nem fogadja el, mert nem találja azt elég kimerítőnek és teljesnek. Először is hiányzik benne a magyarországi tagosítás! eljárásokra vonatkozó szabály. E kimaradás egészen öntudatos. Mert már azon esetekben is, ha a tagosítások számára Magyarországon egy új eljárási törvény alkotása szükségesnek bizonyulna, teljesen meg vagyok győződve, hogy ez eljárási szabályok akkor sem lennének azonosak az Erdély részére alkotandó eljárással. Tehát ezen hiány a törvényjavaslat teljességére egyátalán nem enged következtetést. Második kifogása az, hogy az 1871. évi LIIÍ. t. ez. 82. §-ban foglalt igeret ellenére, e javaslatban hiányzik Talmács-Szelistye és Törcsvárra vonatkozólag a törvényhozási dispositió. E kérdésben Zay t. képviselőtársamnak is válaszolnom kell. 0 ugyanis azt állítja, hogy az 1871. törvényhozás eabinet-justitiát gyakorolt, midőn e kérdést a bíróságoktól elvonta és a törvényzás által akarta megoldatni. E tekintetben neki nincs, a másik tekintetbeit Cozma képv. társamnak nincs igaza. Az 1871-iki törvényhozás e külön törvény megalkotását szükségesnek látta azon indokból, mert Talmács-Szelistye és Törcsvár régebben felső Fehérmegyéből szakittattak ki, tehát jogfejlődés tekintetében, a megyékkel azonos területek voltak és igy ezen területeken tényleg úrbéri viszonyok állottak fenn, ámde a szász birtoklásnak tartama alatt e viszony némileg módosult s e módosulás szempontjai tették szükségessé, hogy ezen esetben as általánosoktól eltérő törvények állapíttassanak meg. Egyébiránt ezen kérdés legnagyobb részben már elenyészett. Talmács és Szelistye területén a volt földesúr és volt úrbéresek között teljes megállapodás jött létre, ugy hogy a külön törvény meghozatalának szüksége elenyészett s remélem, hogy ugyanez fog Törcsvárra nézre történni. De ezenkívül Cozma Párthén képviselő urnak még azért sem alapos a javaslat elleni kifogása, mert ezen törvény anyagi jogszabályokat nem tartalmaz, ennek keretébe Talmács-Szelistye és Törcsvár jogviszonyainak rendezése, mint anyagi törvényalkotás, be nem vonható. Harmadik kifogása a javaslat ellen, melyből annak teljességét megtagadja, azon ok, hogy a bérföldek és zsellértelkek megváltása ebben