Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-276
78 276. országos ülés jütiius 5. 1880. azon kérésemet, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassanak és hogy azt semmi más feltételhez ne kössék, azok legalább, kik a törvényjavaslat folytán a sikert kívánják. A másik, a mit megjegyezni kívánok, az, hogy nem szeretném, ha valaki azt mondhatná, hogy mert a kormány hallgatott, elismerte jogosultságát egy nyilatkozatnak, a mely itt a házban tétetett. Azon nyilatkozatnak ugyanis, mely visszatekintett a magyar nyelv tanulásáról szóló törvényre és azt mondta: „hanem hát az sem oly nagy dolog, hát nem fogjuk megtanulni a magyar nyelvet, kifogunk a törvényen." (Pap György fejét rázza.) Szóról szóra ezt mondta — a gyorsírói jegyzeteket kérettem el és olvasom most föl — Pap György képviselő ur. Hogy ezen szóban levő törvényt, ház,nem nemzetiségi törvény volt, az kifejtetett akkor, midőn iít tárgyaltatott, hogy annak feladata éppen az: előmozdítani az ország — születésüknél fogva — nem magyarajkú lakóinak érdekeit is, a kikre nézve hasznos, ha ismerik, megtanulják a nyelvet, a mely az állam hivatalos nyelve, kifejtetett szintén akkor. De ha akkor nemzetiségi scrupulusok felemiittettek — bár nem tartottam azokat indokoltaknak — minden képviselő urnak joga volt a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal szemben, bármely aggályának kifejezést adni; hanem most, egy megalkotott törvénynyel szemben, az ország törvényhozási teremében egy képviselőnek azt mondani, hogy: „Kifogunk a törvényen", engedelmet kérek, ezt sehol a világon megengedhetőnek nem tekintik. (Élénk helyeslés.) És én csak egyet vagyok bátor megjegyezni és ez az, hogy ha az illetők nem fogják megtanulni a magyar nyelvet, első sorban nekik fognak kárt tenni, a kik őket ez irányban izgatják; továbbá, hogy ha lesznek olyanok, a kik czélul tűzik ki és a kik követni fogják azon eljárást, a kik törekedni fognak arra, hogy valósuljon az, hogy „kifogunk a törvényen", lesz minden viszonyok között Magyarországnak kormánya, a mely ki fog fogni az izgatókon és a mely az ő fejük felett is érvényesíteni fogja a törvényt. (Élénk helyeslés. Cozma Párthén fejét rázza.) Ismétlem, szóról szóra a gyorsírói jegyzeteket olvastam. A mi magukat a határozati javaslatokat illetik, Cozma Párthén képviselő ur határozati javaslatáról nem szólok; mert hiszen az, a menynyiben egyéb tárgya van, a törvényjavaslat elvetésén kívül, tisztán jogi dolog; ahhoz szóljanak mások. Ugron Gábor képviselő ur határozati javaslata egyfelől azt kívánja, hogy az ideiglenes kataszteri munkálatok Erdélyben szüntettessenek meg. Engedelmet kérek t. ház, ez nem lehet. Mert az ideiglenes kataszteri munkálatok teljesítése, a földadó-kataszterről szóló törvény értelmében történik és egy törvény folytáni eljárást határozati javaslattal megszüntetni nem lehet. (Ugy van! jobbfel'ól.) Ez az egyik. A másik részében azt kívánja, hogy a birtokrendezési eljárassak kapcsolatba hozva, azonnal Erdélybe tétessék át az állandó kataszter felvételi munka; és hogy azután a megindítandó birtokrendezési eljárásnál a felmérés költségeit hordozza az állam. Engedelmet kérek t. ház, az ország legnagyobb részében megtörtént a tagosítás a magánosok költségén való felmérés által; de én azt tartom, hogy a tagosítás! munkálatok természetében is rejlik, hogy azok felmérési költségei nem az államot, hanem a birtokosokat terheljék. Én tehát, bármennyire óhajtom is az erdélyi birtokvisszonyok rendezését mentül inkább előmozdítani, bár a magam részéről éppen azért ezen törvényjavaslatot elfogadás végett ajánlom; s bár óhajtom, hogy az mentül elébb életbe lépjen: de éppen azért, mert ezt óhajtom, azt tartom, nem volna czélszeríí kapcsolatba hozni oly kívánalommal, a mely — engedelmet kérek a t. képviselő úrtól — de magam részérői is azt tartom, hogy túllépi annak a határát, a mit az államtól méltányosan követelni lehet. A képviselő ur határozati javaslatának ezen részét nem tartom tehát elfogadhatónak. És általában igen kérem a t. házat, hogy elfogadván, ettől függetlenül, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot, Ugron Gábor képviselő ur határozati javaslatát, a mely, mint kifejtem, egyik pontjában túlmegy azon a körön, a melyen belül törvénynyel szemben határozati javaslattal intézkedni lehet, másik pontjában pedig túlmegy annak a határán, a mit az államtól méltányosan kívánni lehet, elfogadni ne méltóztassék. Hátra van még gróf Lónyay Menyhért képviselő ur indítványa; (Halljuk!) az indítvány igj szól: „a miaisterium felhivatik, hogy az állandó kataszteri felmérési munkálatokat, a menynyire lehet, mentül elébb Magyarország erdélyi részeibe tegye át." T. ház! Ha ezeket a szavakat „ a mennyire lehet, áttegye" értelmezni akarjuk, akkor azt mondhatnám — és ha nem akarnék teljes őszintességgel nyilatkozni a ház előtt —- azt mondhatnám, fogadjuk el, mert hisz, a mennyiben nem lehet, ez nem fog megtörténni. De emlékeztetem a t. házat, hogy midőn a kataszteri felmérés költségeiről volt szó, a pénzügyi bizottságban felmerült azon kívánat — s a kormány is magáévá tette és a ház is tudomásul vette a pénzügyi bizottság jelentése alapján, — hogy ezen állandó kataszteri felmérések folytonosságban eszközöltessenek, azaz, a
