Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

276. országos ülés június 5. 1880. 77 arra nézve, hogy az arányosítást illetőleg, bizony­talan függő állapotban ne tartassanak. Ha tisz­telt képviselőtársam szíves lett volna a bizott­sági szövegezés 37. §-át elolvasni, ezen aggo­dalmát talán nem fejtette volna ki e házban. A 37. §-ban azon függőbentartásról, melyet ő említett és melytől meg akarta óvni, szó sincs. De ne higyje t. képviselőtársam., hogy azért rendezetlen fog maradni az általa érintett gazda­sági és birtokviszony. Rendezni fogják azokat azok, a kiknek tulajdonát képezi. Ha erre nézve bővebb felvilágosításra lesz szüksége, a részle­tes vitánál a 37. §. tárgyalásakor lesz alkal­mam reflectálni reá. De hivatkozott a t. kép­viselő ur — és ebben szomszédja Cozma Párthén képviselő ur nyomába lépett — hivatkozott arra, hogy az 1871: LHI. t. ez. 82. §-a nines végre­hajtva. Meg vagyok győződve, mert bízom a t. képviselő ur igazságérzetében, hogy ha ismerné azon kérdést, melyről szólt, más értelemben szólott volna. Méltóztatik-e tudni a t. képviselő nrnak, miről van szó? Az 1871: LIII. t. ez. 82. §-ában a kabinet-justitiának egy tényéről van szó és ugy hiszem, hogy a t. képviselő ur nem igen barátja a kabinet-justitiának. A 82. §., t. i. egy kérdést, mely tisztán a birói hatás­körbe tartozik, t. i. azon kérdést, hogy bizo­nyos területek birnak-e úrbéri természettel vagy nem, ezen tisztán juridicus kérdést elvonja a bírótól, ki által két instantiában már el volt in­tézve, elvette a harmadik instantiában és igy beleavatkozott a törvényhozás az igazságszolgál­tatásba és mint mondám, a kabinet-justitiának egy példátlan tényét követte el. Bizom t. bará­tom szabadelvííségében, hogy nem fog támogatni senkit az önkénykedés és jogfosztás ily tényei­ben. De a t. képviselő ur ügybuzgalma talán tárgynélküli is, mert az igazságtalan szakasz pressiója alatt nagy részt már rendeztettek is azon viszonyok az által, hogy a volt földesurak .a volt jobbágyokkal kiegyeztek, ugy, hogy a további rendezésnek legalább Szeliste és Tal­mácsra nézve jelenleg még tárgya sincs. Ezek után ismételve kijelentem, hogy az igazságügyi bizottság javaslatát a részletes tár­gyalás alapjául elfogadom és nem járulhatok Cozma képviselő ur elodázási indítványához, de elfogadom gróf Lóuyay Menyhért képviselő ur határozati javaslatát. (Helyeslés.) Bánffy Béla gr.: f. ház! (Sálijuk]!) Nem bátorkodtam volna a t. ház figyelmét igénybe venni, mert azt tartom, hogy most már a leg­nagyobb ékesszólás az, ha hallgatással igye­kezünk előmozdítani a tárgyalások gyorsasá­gát, azonban Pap György t képviselőtársunk bennünket, kik itt ülünk, mintegy direct érintett, főleg minket, kiket ó' erdélyi képviselőknek mél­tóztatott nevezni. Mindenekelőtt egy megjegyzést kell tennem és ez az: mi itt nem vagyunk erdélyi képvise­lők, Erdélyből választott képviselők vagyunk, de Magyarországnak épp oly jogosult képviselői, mint az alföld bármely képviselője. (Általános élénk helyeslés.) Nekünk nincsenek is speciális érdekeink, melyek az ország érdekeivel ellentét­ben állanának, mert az, hogy az ország egy részében rendezett viszonyok legyenek, hogy ott a rendezés megkönnyittessék és lehetővé tétessék, az nem speciális, hanem országos érdek. (Általá­nos helyeslés.) És mit kívánunk mi? Talán valami külö­nöst? A birtok kiterjesztését? Más tulajdonának elvételét? Jogtalanságot? Nem, mi csak az el­járás egyszerűsítését, gyorsítását és a rendezés megkönnyítését kérjük. Kiknek nem állhat ez érdekében ? Azoknak — nem számítom a tisz­telt képviselő urat oda — kiknek a rendezetlen viszonyok következtében, mellékes ezéljaik lehet­nek. Nekünk érdekünkben áll a rendezés. (He­lyeslés.) A mi t. képviselőtársamnak azon vádját illeti, hogy mi Cozma Párthén képviselő urnák érvelését elfogadtuk, azért, mert hallgattunk, erre legyen szabad egy megjegyzést tennem. Lehet valamit elhallgatni nemcsak azért, mert elfogad­juk, hanem azért is, mert azzal azt, a mit el­fogadni kívánunk, egyáltalában megezáfolva nem látjuk. Miután Cozma Párthén képviselő ur semmi olyat, a mi az igazságügyi bizottság és az igazságügyi minister által előhozott érveket megdöntené, mondani nem méltóztatott, szükség­telennek tartottuk a felszólalást. Midőn tehát én a törvényjavaslat elfogadá­sát kérem, ugy, a mint az az igazságügyi bi­zottság által előterjesztetett, nem speciális erdélyi, hanem országos érdeket képviselek, oly érdeket, mely az ország egyötöd részében a birtokren­dezést, a tulajdonjog biztosítását megkönnyíti és magába foglalja és higyjék el t. képviselőtársaim, hogy minket erre semmi más érdek nem vezet, mint a közérdek. Ha a culturát is méltóztatnak emlegetni, mely felé minden államnak és főleg Magyar­országnak haladni kell, ugy én azt mondom: a culturának első feltétele a rend, rendezett vi­szonyok nélkül rend nem lehet; azért kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sem lévén félj egyezve, a vitát berekesztem. Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház! (Halljuk!) En csak igen röviden kívánok a dologhoz szólni, főleg azért, hogy a két beadott határozati javaslat iránt nyilatkozzam a másutt elfoglalt pénzügyminister távollétében; de mielőtt ezen két határozati javaslatra nézve nyilatkoznám, természetesen ki kell fejeznem

Next

/
Oldalképek
Tartalom