Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-276
76 27 6> országos ülés junius 5. 1880. kataszter a jövő évben mindenesetre tétessék át Erdélybe. {Helyeslés a szélső balon. Zay Adolf: T. ház! Azon alapos és kimerítő indokolás, melyben a javaslat a t. előadó ur és a bizottsági jelentés által részesült, felment engem az alól, hogy ezen Javaslat érdeméhez hosszasabban hozzászóljak. Én tehát igyekezni fogok beszédemnek kis keretet szabni. Annak sürgős szükségét, hogy a birtokrendezési eljárás Erdélyre nézve végre-valahára megfelelőbben szabályoztassék, legfényesebben bizonyítják azon adatok, melyeket a t. igazságügyminister nr a maga indokolásában felhozott s a melyekből kitűnik, hogy az erdélyi részekben 10 év alatt csak 94 tagosítás és 88 tagosítással kapcsolatos birtokrendezés vitetett végbe. Ez oly parányi kis szám volt a 2500 községgel szemben, hogy már ebből is kitűnik, hogy az eddigi eljárás és az eljáró közegek nem feleltek meg hivatásuknak. A kormány javaslata ezen szükségnek meg akar felelni a legőszintébb jóakarattal. Nézetem szerint ez neki nem sikerül egészen javaslata által, a mennyiben az igen üres csontváz s nem tartalmazza mindazon intézkedéseket, melyeknek törvény általi rendezése kilátásba helyeztetett az 1871. évi LIII. törvényczikk 80. §-ában. Sokkal jobban megfelelt feladatának az igazságügyi bizottság, melynek munkálata előttünk van és melynek tagjai és különösen t. előadója iránt az ezen munkára fordított nagy buzgóság és szakismeret miatt, nagy hálával és nagy elismeréssel kell viseltetnünk. Szerény nézetem szerint, a bizottság szövege tökéletesen megfelel a feladatnak. Az igazságügyi bizottság egy szerves összesben felkarolja mindazon intézkedéseket, melyek erre a tárgyra vonatkoznak. Rendezi az előmunkálatokat s rendezi az érdemleges eljárást és rendezi a végrehajtást, végre a jogorvoslatok rendszerét is, még pedig ezt igen bőkezűen rendezi, tehát szervesen rendezi az egész intézményt, melyre nézve meg lett állapítva. Én ezenkívül csak egyes részletes, üdvös intézkedéseire akarok utalni, melyeket a kormány javaslatában nélkülöztem. ^Nevezetesen, hogy a birtokrendezési eljárás ezentúl nem offensiv utón, nem „kereset", hanem concilians „kérelem" alakjában,*sokkal simább, semmiféle ellenségeskedést és féltékenységet nem keltő módon fog megindittatni. Ez talán lényegtelennek látszik, de meg vagyok győződve, hogy ezen simább eljárási forma által igen sok nehézségnek eleje vétetik. A másik igen czélszerű intézkedés, a részleges tagosítás behozatala volt. Az előttem felszólalt Pap György igen t. képviselőtársam azt mondta, hogy Erdélynek térrajzi viszonyai nem igen engedik meg a tagosításnak és egyáltalán az úrbéri rendezésnek végrehajtását. Ha szives volna becses figyelmét erre fordítani, megláthatja, hogy a részleges arányosítás is megvan engedve a bizottsági szövegezés 24. §-a által s ha továbbá figyelembe veszi, hogy a 7. §. értelmében bizonyos kopár, mívelést nem érdemlő, egyáltalán a termékeny földdel párhuzamba nem tehető birtokrészletek kivehetők a rendezés alól, talán megszűnik aggálya. További igen czélszerű intézkedés az, hogy ezután a működő mérnökökkel szemben fegyelmi utón is lehet eljárni. A tapasztalás mutatta, hogy az Erdélyben eljáró rendező mérnökök rendesen szerződtettek és bevezettették magukat a biró által a szabályozandó területre, de azután a nyert előleggel szépecskén hazamentek, a nélkül, hogy kötelességüknek megfeleltek volna. Erre most lesz orvoslás. Egyáltalán, t. ház, a törvényjavaslat intézkedései nagyban és egészben nézetem szerint igen helyesek és megfelelők. Mielőtt befejezném beszédemet, még kettőre kell felhívnom a t. ház figyelmét. Egyik az s ebben a t. igazságügyminister úrhoz fordulok, hogy nemcsak az eddigi eljárás hiányossága és helytelensége, de nagyrészt az eljáró közegek meg nem felelő száma és részint meg nem felelő képzettsége is volt oka annak, hogy Erdélyben eddig a birtokrendezés oly csekély mértékben vitetett keresztül. Az eljáró közegek az erdélyi törvényszékeknél rendesen nemcsak birtokrendezési ügyekkel, hanem bűnvádi, vagy magánjogi ügyekkel is el voltak foglalva. Hozzájárult ehhez, hogy ezen birák is a hires intercalaris rendszer alá estek és megtörtént Szebenben, hogy az úrbéri ügyek három éven át elintézés nélkül maradtak, mert az első évben az illető biró azért nem működött, mert beteges volt, a második évben azért nem tett semmit, mert betegség miatt szabadságot nyert, a harmadik csaknem egész éven át pedig azért, mert az intercalaris rendszer szerint a biró nyugdíjazása folytán üresedésbe jött állomás nem töltetett be. Ha tehát a leghelyesebb törvényt alkotjuk is és a t. igazságügyminister ur a mostani eljárást megtartaná a jövőre is, e törvény csak irott malaszt maradna. Gondoskodjék a t. minister ur arról, hogy e törvény végrehajtására legyenek meg a kellő számban és képzettségben a végrehajtó közegek is a birtokrendezésnél. Másik észrevételemet Ugron Gábor t. képviselő ur ellen kell felhoznom. Ugron képviselő ur mindenesetre a legjobb szándékkal és szives jóakarattal óvni akarja a volt Királyföld lakóit
