Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

2?6. (NrsMgfts Úés jnnltts 5. U89. 71 tetvén az erdélyi részekben folyamatban levő ideiglenes katasteri munkálatot, az állandó kataster elvei szerint való felvételt hozza kapcsolatba a birtokrendezési eljárással és pedig ugy, hogy a birtokviszonyaikban rendezett és rendezendő községek területén az állandó kataster készüljön el, miért is az ezután meghozandó birtokrendezési eljárásoknál a felmérés költségeit hordozza az állam, továbbá utasittatik, hogy az ígazságügyminister odahasson, miszerint a birtokrendezéssel együttesen a hiteles telekkönyv is elkészíttessék." Pap György: T. ház! Miután nem méltóztatott elfogadni Cozma Párthén t. képviselőtársamnak, véleményem szerint, eléggé indokolt indítványát, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslat a napirendről levétessék, a mely indítványt magam is bátor voltam pártolni, kénytelen vagyok a t. ház határozata előtt meghajolni és ezen törvényjavaslathoz — habár nem is készültem el —• néhány szóval hozzászólni. Mindenekelőtt eonstatálom a szőnyegen levő törvényjavaslatnak mindazon hiányait,' melyeket Cozma Párthén és Ugron Gábor képviselőtársaim is felfedeztek, miután a törvényjavaslatot pártoló és különösen itt igen közelről érdekelt erdélyi képviselő urak részéről ez egyáltalában tagadásba nem vétetett. Ha ezek állnak, t. 1 áz — hogy pedig állnak, be van ismerve — akkor én újólag felkérem a t. házat, méltóztassék ezeket komoly figyelmére méltatni és azután Cozma Párthén képviselőtársam javaslatát e törvényjavaslattal szemben elfogadni. Tovább megyek, t. ház és meg kell vallanom, hogy most már e törvényjavaslattal szemben sokkal rosszabb véleményben vagyok, mint előbb, hallván Bokros Elek képviselő urnak magyarországi vérei szivéhez — mert ugy nyilatkozott — intézett kérését. Nem tudom laicus eszemmel, mert nem vagyok jogász, hanem gazda ember, de bizonyosan kell, hogy legyen valami e törvényjavaslatban, mi ismét előjogokat kell, hogy biztosítfon a t. erdélyi képviselő uraknak, mert különben nem fordulna a testvéri szeretet ezen hangján a magyarországi képviselő urakhoz. Én nem vagyok ebben a helyzetben. Én ugyan szintén honpolgárnak tartom magam és erre igen sokat, életemet vagyok kész reá tenni, de én nem tehetem, mint azt ő tette, hogy én is véreimhez intézzem kérésemet; hanem igenis a magyarországi képviselő urakhoz intézem azon kérésemet, appellálva igazságszeretetiikre, hogy méltóztassanak ezen ügy fontosságát kellőleg mérlegelni, kegyeskedjenek valahára Erdély részére nem kiváltságokat és kedvezményeket osztogatni törvényhozás útján, hanem igazságot. (Helyeslés a szélső bálon.) Nem tehetek róla, de már néhány éve szemtanúja vagyok az itt történteknek. Emlékszem, midőn ezen ház az erdélyi választási törvényre nézve intézkedett, még pedig meglehetősen szabad elvüleg, a mi ellen az érdekelt erdélyi képviselő urak mindent elkövettek és miután itt az nem sikerült, átmentek a múzeumba, a régiségtár helyiségeibe s ott semmisittették meg e háznak szabadelvű intézkedéseit. Járjon már le valahára ideje ezen kedvezményeknek. A t. előadó ur ügyvéd s tudja hosszú sorát azoknak a roinisteri rendeleteknek, azon ministeri fatális szabad kézből, a mely Erdélyre nézve fenn van tartva, azon átkozott hosszú és igen kedvező intézkedéseket. Én nem tudom, t. képviselő ur, hogy önöknek még miféle külön kezdeményékre volna szükségök. Ezeket a t. ház figyelmébe ajánlva, bátor vagyok reflectálni még egyszer ezen törvényjavaslatnak igen nagy fontosságára és igen nagy horderejére. Hogy az erdélyi választási törvénynél a románokat majdnem mind kizárták a politikai jogok gyakorlatából, abban ez a szegény nép megnyugszik és, mint a magyar paraszt is, azt mondja: igazítsák ezt el az okosak, igazítsák el az urak. Hát eligazítják. Eszembe jutott, hogy némely erdélyi képviselő urak e törvényjavaslatnak még politikai fontosságot is tulajdonítottak. Én nem ebből a szempontból birálom meg ezt a törvényjavaslatot; én az állami közgazdasági szempontból szeretném megbírálni és mint ilyent ajánlom önöknek is megbirálás végett. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen kitérés után engedjék meg, hogy összehasonlítsam e törvényjavaslatot a választási törvénynyel, a melyben ismét nagy igazságtalanság történt és kedvezmény némely urak részére, továbbá azzal, a mi mindnyájunkra nézve történt és ez a nyelvkérdés, mely a múlt évben tárgyaltatott . . . Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék figyelembe venni, hogy itt most arányosítás! és tagosítási ügyekről van szó, nem pedig nyelvkérdésről. [Helyeslés.) Pap György: Engedelmet kérek, én össze akarom hasonlítani és kiemelni ezen törvényjavaslatnak minden eddigi törvényjavaslatnál nagyobb horderejét. Azért voltam bátor az említett törvényekre hivatkozni. Ha azonban ez nem engedtetik meg, én fájdalmas szívvel ugyan, de elhallgatok, a mint kénytelenek vagyunk igen sokat elhallgatni éi el