Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

75 276. országos ülés jniilus 5. ltft. is hallgatunk; (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Azon törvényjavaslat is, méltóztatnak tudni, hogy bennünket igen közelről érdekelt, hanem hát az sem oly nagy dolog; hát nem fogjuk megtanulni a magyar nyelvet, ki fogunk a törvényen. (Egy hang a jobboldalon: Ez szép dolog!) Nem tehetek róla, hát nem tanuljuk meg és meg van a modus vivendi, ez a sorsa az olyan törvényeknek, melyek nélkülözik a morális alapot. •Előre nyilvánítom — én barátja vagyok a tagosításnak és minden birtokrendezésnek, de csak azt óhajtom, hogy az igazságosan vitessék keresztül, a mi igen nehéz dolog. Magam is partiumbeli lévén, több esetet ismerek s magam is oly községben birok, hol a tagosítás foly és mindent megkísértettem, hogy igazságosan legyen keresztül vive és a magyarországi törvényhozás annak nagyon megfelelő — a birtokosság és a bíróság részéről meg is volt a jóakarat, de megtörött a mérnöki munkálaton —- de hogy visszatérjek a tárgyhoz, ismétlem, midőn arról van szó, hogy a szegény nép kimozdittassék földjéből, melyet, Ősapja századokon, ezredéven át mívelt, a melyről él, a melyhez régi szent emlékek kötik, ezt a kérdést méltóztassanak a magyarországi képviselő urak figyelembe venni és méltóztassanak figyelembe venni az erdélyi valóban különleges viszonyokat, melyeket az előadó ur nem fejtett ki, méltóztassanak figyelembe venni a földnek különleges fekvését és sajátságos termőképességét. Erdély szoros völgyeiben vannak oly földek, melyekből egy katastrális jó holdért akár 100-at adjanak a szegény embernek cserébe, nem él meg belőle, hanem éhen hal meg, mig a maga egy holdjából, ugy a hogy megél. Mindezeket figyelembe véve, arra kérem a t. házat, méltóztassék a nagyfontosságú agrárius kérdésben minden egyebet mellőzni és ne méltóztassanak azt az előadó ur szivhez szóló felhívása nyomán vérrokonsági szivélyiességből elintézni, hanem méltóztassanak azt tisztán status oeeonomiai szempontból tekinteni és intézni. És hogy ezt elérhessük, kénytelen vagyok és készséggel teszem is — Gozma Parthéu t. képviselőtársam határozati javaslatához hozzájárulni. Gróf Lónyay Menyhért: (Halljuk! Halljuk!)T. ház! Ezen fontos kérdésben bátorságot veszek magamnak röviden felszólalni, röviden felmert sok magyarázató s nem kivan az, hogy ily törvény megalkotása égető szükség. (Ugy van!) A jel<?n ülésszaknak még csak néhány napja van hátra, igyekeznünk kell tehát a törvény megalkotásához hozzájárulni és azért hosszú beszéd tartásával nem akarom az elintézést hátráltatni. En nem fogom, mint előttem szólott képviselőtársam, akár választási, akár nyelvkérdés szempontjából fejtegetni ezen ügyet, hanem azt első fontosságú nemzetgazdasági kérdésnek tekintem. (Helyeslés.) A felett nem kell sok szót vesztegetni, hogy kiemeljem azt, hogy az erdélyi résznek méltó kívánsága, hogy ott a birtokviszonyok tekintetében végre valahára rendezés történjék. Minden nemzetgazdasági fejlődésnek egyik föltétele a birtok-biztonság, hogy mindenki kellően míveihesse birtokát. Az erdélyi birtokviszonyok rendezése nehéz munka, de e rendezésnek minél elébb való keresztülvitelét azért kell kiváununk, hogy a birtokosok között fennálló sok súrlódás végre megszűnte tttssék. Felszólalásomnak tulajdonképeoi oka azon indítvány, melyet Ugron t. képviselő ur benyújtott. Ezen indítványra akarok egy pár észrevételt tenni. Ez azon indítványok közé tartozik, melyek a legjobb akaratról tesznek tanúságot, de egyúttal lehetetlenné teszik a jónak igen hosszú éveken át létesítését. Én magát az indítványban rejlő eszmét igen helyesnek, igen jónak tartom s a magam részéről is azon kérést vagyok bátor intézni a kormányhoz, hogy mivel eddig az állandó cataster tekintetében Erdélyre nézve semmi sem történt, nagyon üdvös intézkedés volna s a tagosítást és birtokrendezést is igen előmozdítaná, ha a jovo évtől fogva a catasteri felmérések Erdélyre tétetnének át. Meg vagyok győződve, hogy ha ez áttétel megtörténik, igen előmozdítandja a tagosítást és birtokrendezést. Méltányos kérés az az erdélyiektől, hogy miután annyi évek során az állandó catasteri felmérések Magyar- és Horvátországban vétettek foganatba, most a tagosítás és birtokrendezés kérdése Erdélyben is segittessék elő az által, hogy az állandó catasteri felmérések tétessenek oda át. A mi azonban Ugron képviselő ur indítványának azon részét illeti, hogy mindaddig, mig az állandó catasteri munkálatok Erdélyben be nem fejeztednek s mig ezek alapján a telekkönyvek létre nem jönnek, addig a tagosításban nem mehetünk tovább, ehhez éti nem járulhatok, mert én ezt nagy hibának tartanám. Hiszen Magyarországon is, mint ez a 68-iki törvényben határozottan ki van fejezve, a mint egy község egészen tagosítva van, ott új telekkönyv készítése szükséges. Ez Erdélyben is megtörténhetik épp ugy, mint Magyarországon, mivel azon egy pár ezer község nem egyszerre tagosittatik. Én a magam