Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

276 országos Ülés jnnins 5. 1S80 09 Törcsvárra vonatkozó intézkedéseit, hol ugyanazon érdekek vannak érintve, melyek ezen törvényiavaslatban, a 37. §. behozatalát megkívánták, ez bizonyítja azt, hogy a törvényhozás semmi lépést nem tett, mert azon érdekeket, daczára a törvényhozás reudeletének, daczára a kívánalmaknak, nem kívánta közelebbről felbolygatni, vagy nem akarta azon érdekek képviselőinek haragját magára vonni. Tehát ezen törvényjavaslat nemcsak ezen pontjában, de a többiben is nem egy definitivumot contemplál, hanem egyszerűen utat és módot keres, hogy a csupán jogi calamitásokból, melyek a birtokrendezésnél fennforognak, kivezető módot nyújtson. De a gyakorlati nehézségekre sincs kellő figyelemmel. [Halljuk!) Hiszen kérem, hogy lehessen definitivumnak tekinteni egy törvényjavaslatot, mely eltérve a magyarországi tagosítás! törvénytől, az erdők tagosítását kiveszi a tagosítási törvény alól ? Hiszen az erdőbirtokok, pl. a Székelyföldön és Erdélynek némely megyéiben is, mint Kis-Küküllő megyében, oly felaprózott parcellákat képeznek, hogy azokkal czélszeríí gazdaságról szó nem lehet, hogy azokon az országgyűlés által meghozott erdőtörvényt végrehajtani majdnem lehetetlen, hogy ott a tulajdont megvédelmezni és a vagyonbátorságot fenntartani teljes lehetetlen. Egyik legnagyobb nehézsége volt az eddig fennállott birtokrendezési törvénynek, hogy az arányosításnál csak a nagyobb birtokos kaphatta ki az arányosított közös birtokból illetőségét, meri a kinek kevesebbje volt 100 hold ál, ez nem vehette a maga részét, hanem továbbra nézve is bele kellett egyeznie a közösségbe. Mit invol vál ez ? Azt, hogy az arányosítás költségei csak azon birtokosnak válnak előnyére, a ki a maga 100 holdját a birtokból, mint egyéni tulajdonát ki fogja kapni. A közös legelőkre nézve egyik legnagyobb hátrány az volt, hogy ezekre nézve a törvény azt mondotta, hogy tekintet nélkül a nagyságra, feloszthatók. Bocsánatot kérek, ha valahol kell az, hogy bizonyos nagyságú legyen a terület, azt hiszem, hogy a legelőtertilet az s nem anynyira az erdőterület. Az erdőkre nézve a törvényjavaslat is magában foglal intézkedéseket, de a Iegeló'területre nézve nem intézkedik, hogy az fel ne daraboltassék és ez által haszonvehetetlenné ne tétessék, vagy a birtokosok arra kényszeríttessenek, hogy nagy költséggel jussanak el oda, abba az állapotba, melyben voltak, t. i. a közös birtoklás állapotába. A tagosítási törvénynek, hogy jó legyen, nézetem szerint alapfeltétele az, hogy azon utakra nézve, melyek az egyes tagokhoz vezetnek és azon utakra, melyek az egyik községből a másik községbe vezetnek, oly intézkedéseket tartalmazzon, melyek szerint a tagokhoz való könnyű hozzájuthatás feltételei benne legyenek. Ezen törvényjavaslat pedig az utakról nem szól, holott a világ minden törvényhozásában hasonló törvényeknél mindenütt az utak helyes beosztási elveinek megállapítása képezi a főalapot. A jelen szőnyegen levő törvényjavaslat igaz, hogy a mostani állapotot javítja, de az is igaz, bogy ezen intézkedések nagyon drágák lesznek, mert a kinevezett bccsló'k csak napi díjért fognak dolgozni; az új kenyérkereset, új apparátus lesz, mely a tagosítást még egyszer oly drágává íogja ^teuni, mint a milyen az jelenleg. Egyik legnagyobb nehézség volt a törvénykezési eljá as a birtokrendezési ügyeknél és talán a figyelmet kerülte az ki, vagy talán a ministeri rendeleteknek vau fenntartva, de éppen azok a pontok, melyek a legkényesebbek voltak, éppen azok ezen törvényjavaslat által nem kerülíetuek el. Példa az is, a mire Gozma Párthén t. képviselőtírsam hivatkozott. De részemről felhozok más esetet is. {Halljuk!) Azt tar íja az 1871. évi LV-ik törvényczikk végrehajtásáról szóló ministeri rendelet szükségesnek, hogy a birtokrendezési kereset 3 pcldáiryban adandó be és annyi felzetei kell mellékelni, a hány birtokostárs van. Hogy ez mennyi abnormitást idéz elő, bátor leszek néhány példával Mustrálni. (Halljuk!) Gr. Lázár Mór örökösei például, a közös havasok megosztására nézve törvényes lépéseket akarnak tenni. Igaz, hogy a keresetet három példányban kell csak benyujtaniok, de 320 db. felzetet kell beadni. Tovább megyek. Udvarhelyszéken ismerek közös birtokot, mely 17 község birtokát képezi. Ha az arányosítás foganatba vétetik, körülbelül 7500 birtokostárs levén, a három keresetlevél mellé 7500 felzetet kell mellékelni. Hisz maga az ügyvédi munkadíj is oly nagy tömegre megy, ha csak felzetenkint tiz krajczárral számítjuk is, hogy az illetőre nézve kérdésessé válik, vájjon ne hagyja-e fönn a jelenlegi állapotot, mely mellett a közös birtok folytonosan veszít értékéből és átlagából, mint pem, hogy kitegye magát azon költségek előlegezésének, melyek csak évek során folynának be neki az egyénivé vált birtokba i. Egyik legnagyobb akadály, mely a tagosításnál rendesen visszatetszést szült és módot nyújtott arra, hogy az egyik birtokos fél a másiknak rovására tagosítson, az volt

; hogy a község egész határa előzeteseit nem méretett föl, hanem rendesen felmérettek a földek darabról daj rabra, ezek| összeadattak és ekként ejtetett meg a j munkálat. A "törvényjavaslat nem gondoskodik I azon intézkedésről, hogy a tagosííandó határrész