Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

2~6. országos üléi jnuins 5 Í880. 61olyan, a milyennek most látjuk. Ez a törvény javaslat, úgyszólván, majdnem semmit sem tartalmaz abból, a mit a kormány beterjesztett. Egészen új intézkedéseket tartalmaz, melyek nem azonosak sem az Erdélyben, sem a Magyarországban eddig követett gyakorlattal és úgyszólván az egész világon e tekintetben fennlevő intézkedésekkel. Én megvallom, hogy egy napi átolvasás után tiszta lelkismeretfcel nem szavazhatok meg abból majdnem semmit; ily rövid idő alatt nem voltam képes behatni annak mélyébe ugy, a mint megkívántatik egy törvényhozótól, midőn ily fontos ügyben törvényt alkot. Nincs szerintem fontosabb kérdés az agrárius kérdésnél. Ez is olyan s egy elhibázott szó, egy elhibázott sor képes a legnagyobb nyugtatalanságot okozni azon országrészben, a melyre vonatkozik. Én azt hiszem t. ház, az ügy csak nyerne az által, ha a közvéleménynek is alkalma lenne foglalkozni vele és az érdekletteknek, ugy az egyik, mint a másik részről alkalmuk lenne hozzászólni és legalább tanulmányozni, hogy azután tökéletes törvény váljék belőle. Azt hiszem, semmi szerencsétlenség nem származhatik abból, ha ez az ügy őszig elhalasztatik; mert hisz most is megvan a modus vivendi arra nézve, a ki úrbéri rendezést kivan, a melynek alapján eddig tényleg eljártak. De ha oly viszonyok vannak is, hogy több helyen — mint itt hallottuk — fel vannak függesztve az ez iránti tárgyalások,— maguk a felek akarván a halasztást,—az, hogy a tárgyalások pár hónapig tovább maraduak-e függőben, vagy nem, szerintem nem változtat a dolgon. Sokkal nagyobb baj lenne, ha elhamarkodva, ily fontos törvényjavaslatot talán rosszul csinálnánk. Én, t. ház, nem tartom megegyezőnek a ház méltóságával sem, hogy ily fontos ügyben már egy-két napi időköz után végleges törvényt hozzunk. Ennélfogva, én bátor vagyok azt az indítványt tenni, hogy ez alkalommal vétessék le a napirendről ezen törvényjavaslat és hozassék be ősszel, a meddig mindenkinek, a ki akarja, alkalma lehet azt tanulmányozni. Bokros Elek: T. képviselőház ! Nem érthetek egyet az előttem szólott képviselő úrral arra nézve, hogy a fennforgó törvényjavaslat új elveket, ismeretlen dolgokat foglalna magában. Bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani, hogy az 1871: LIII. t. ez. 80. §-ában, tehát már ez előtt 9 évvel adott a törvényhozás ünnepélyes ígéretet az iránt, hogy Erdélyben a birtokrendezési eljárásról külön törvényt fog alkotni. Kilencz éve már, hogy a közvélemény ezen kérdéssel behatóan foglalkozik; nincs a jelen törvényjavaslatban egyetlenegy szakasz, mely a közvélemény bírálatának igen sokszorosan tárgyát nem képezte volna. Ennél fogva meglepetésről, új intézkedésekről, a melyeknek megbirálására elég idő nem lett volna, a jelen esetben szó sem lehet. Az elhalasztás tehát indokolva nincs, de vele szemben a legnagyobb sürgősség van indokolva a tényleges viszonyok által. Mióta a törvényjavaslat márczius hóban beterjesztetett, Erdélyben minden birtokrendezési ügy egyszerre megállott, (Ugy van! Ugy van!) megállott pedig azon természetes okból, mert a rendezési ügyek egyik lényeges részét képező költségviselés tekintetében a kormány javaslata az eddigi rendszertől igen lényeges tekintetben eltérést ígért. Ezen költségviselésre vonatkozó eltérés szempontjából mindenki várja ezen törvénynek minél előbbi meghozatalát, a költségkérdésnek eldöntését. Nagyon égető e miatt a szükség, az elnapolás pedig nem négy hónapot, hanem egy kerek esztendőt tenne, mert, mint tudjuk, a birtokrendezéseknek külső helyszíni munkálatai csak nyáron teljesíthetők. Egy esztendő elvesztése és ez idő alatt a birtokrendezési ügyeknek teljes szünetelése megbocsáthatlan hiba volna, melyért a felelősséget magamra nem merném vállalni s kérem a t. házat, ne méltóztassék elfogadni az indítványt és méltóztassék ja tárgyalást a napirend szerint megkezdeni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Méltóztassanak meghallgatni Cozma képviselő ur indítványát. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Indítvány „Az ország erdélyi részében, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zarándmegyék és a volt Kő várvidék területén, a birtokrendezési, arányosítási és tagosítás] ügyekben követendő eljárásról"' szóló törvényjavaslat a napirendről levétetik. Csanády Sándor: T. képviselőház! Én mindenekelőtt csodálkozásomat fejezem ki a felett, hogy az országgyűlési többség ily nagyszerű kérdésben, minő az erdélyi birtokviszonyok rendezése, 48 órai időt ad a képviselőknek, hogy e kérdéssel megismerkedjenek. Hiszen t. ház, ez a 48 óra alig elegendő arra, midőn más teendőnk is van, hogy a törvényjavaslatot keresztül olvassuk. Egy ilyen fontos kérdésre nézve szükséges lett volna, hogy a t. ház kimondja, hogy a törvényjavaslat tárgyalás végett az osztályokhoz utasittassék. Ha azonban ez nem történt meg, én kimondom határozottan, hogy akkor, midőn a képviselőház néhány millió honpolgár jövőjéről intézkedik, kell, hogy a képviselők előlegesen számot vessenek magukkal, miképen fognak eljárni ezen törvényjavaslatot illetőleg. Ugyanazért én az előttem szólott Cozma Párthén képviselő ur indítványát elfogadom, azon különbséggel, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalását a hétfői ülés napirendjére kívánom kitűzetni. (Helyeslés a szélső balon.) Zay Adolf; T. ház! Én az előttem szólott