Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-291
291 országos ülés október 4. 1880. 311 Péter 148, Szeberényi Andor 148, gr. Teleki Domokos 148, Hofgräff János 147, Latiiiovics János 147, Rakovszky Gréza 147, Rohonczy Gedeon 147, Dániel Gábor 146, b. Ozsegovics Lajos 148 szavazatot, több szavazat egyesek köztt megoszlott. Elnök: E szerint a megválasztott képviselőket a jelen ülésszakra a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak jelentem ki, és e végből a jegyzőkönyv ezen pontja az illető képviselőknek megbízó levél gyanánt kézbesittetni fog. A ház ezen határozata a főrendiházzal közlendő lévén, méltóztassék a t. ház megengedni, hogy a jegyzőkönyv ide vonatkozó pontja azonnal hitelesíttethessék. [Helyeslés.) Baross Gábor jegyző {olvassa a jegyzőkönyvi pontot). \ Elnök: A jegyzőkönyv ezen pontjára nézve észrevétel nem tétetvén, azt hitelesítettnek jelentem ki. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Van szerencsém az 1881. évi államköltségvetést a t. háznak azon megjegyzéssel benyújtani, hogy az részletezéseivel és indokolásaival együtt ki van nyomva és a ház t. tagjai köztt ki fog osztatni. Egyelőre bátor vagyok a t. házhoz ennek kapcsában azon kérést intézni, hogy a mennyiben ezek közül egy pótfüzet, t. i. az, melyben a közlekedési ministerium előterjesztést tesz a vasúti és hajózási felügyelőség szervezetéről, még kinyomatva nincs, méltóztassék a határozat kimondásával egyidejűleg ezen pótfüzet kiosztásáról is intézkedni. (Helyeslés.) Midőn, t. ház, ezen államköltségvetést szerencsém van benyújtani, véleményem szerint nem volna helyén lévő, hogy most tegyek hosszabb és tüzetesb előterjesztést az állam összes pénzügyi helyzetéről; nem volna helyén lévő azért, mivel most még nagy időköz választván el bennünket azon időponttól, a mikor ezen költségvetés itt a házban tárgyalható lesz, azon távolabb eső időpontig sok körülmény fordulhat elő, a mely magára a költségvetés végeredményére lényeges befolyással lehet. így pl., t. ház, hogy egyebet ne említsek, akkor lesznek ismeretesek a kezelési harmadik évnegyedről szóló kimutatások, melyek még ma nem állnak rendelkezésünkre; igy azon időpontig remélhetőleg meglesznek a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottság határozatai, és ezek alapján tudva lesz a költségvetésbe e ezímen végleg íölveendő öszszeg; igy végre, mert most még nagyon közel vagyunk azon időponthoz, midőn az adóbefizetés az országban nagyobb mérvben megkezdődött, most még nagyon bajosan Ítélhető meg, hogj T az idei termés eredménye minő befolyással lesz a adók befizetésére és e szerint minő pénztári készlettel rendelkezik majd az államkincstár az év vége felé? Mindezen tényezők, t. ház, nagy befolyással lévén a mérleg megállapítására, felfogásom szerint helyesebb lesz akkor mondani végleges véleményt bizonyos kérdésekről, midőn a ház t. tagjai azon helyzetben lesznek, hogy ezen kérdésekhez azonnal hozzá is szólhassanak. (Helyeslés jobbfelöl.) Most szorítkozni /ógok különösen arra, hogy az államháztartásnak 'összes menetéről általános tájékozást nyújtsak; hogy összehasonlítást terjeszszek a t. ház elé az 1881. évi most benyújtott előirányzat és a múlt évben benyújtott között, s hogy végre, még pedig különösen az utóbbira nézve tájékozzam a t. házat s első sorban a pénzügyi bizottság t. tagjait, mint a kik ezen kérdéssel legközelebb fognak foglalkozni, az idei év eredményeiről, a mennyire ezek mostanig megállapíthatók. Magára az első kérdésre, államháztartásunk általános képére nézve, azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy ma már tizenkét év zárszámadása áll előttünk, a mennyiben, mint mellesleg bátor vagyok megjegyezni, az 1879. évről szóló zárszámadás is már be lévén fejezve, legközelebb a t. háznak be fog nyújtatni és intézkedés tétetett arra nézve, hogy az a pénzügyi bizottság tagjainak azonnal rendelkezésére bocsáttassák. De azonfelül a t. háznak a múlt évben tett intézkedése következtében a zárszámadási bizottság elkészített jelentését háztartásunk tíz évi eredményéről s ebben ez évek bevételeit és kiadásait bizonyos csoportokra osztotta. A t. ház pedig a zárszámadási bizottság jelentésében foglalt elveket helyeselvén, most már ezen számok csoportosítására nézve biztos alapunk van, s ezen, a zárszámadási bizottság által az 1877. év végéig teljesített csoportosításokat ugyanazon alapelvek szerint lehet az 1879. évi és esetleg az 1880. évi eredményeket, illetőleg folytatólag tovább vezetni. Ezen kimutatásoknak egyik leglényegesebb része az, hogy mennyi a magyar államnak rendes bevételi forrása; mert az egyensúly helyreállítására irányuló törekvéseink sikerére nézve szükséges, hogy rendes bevételeink, rendes kiadásainkkal összhangzásba hozassanak és igy ezen első faktor biztos ismerete fölötte lényeges. 1875-ben, — ezen évet azért vettem, mert ezen időtől fogva történt államháztartásunkban lényeges változás, •—• az állam rendes bevételei 190 millió frtot tettek. 1875 óta az utolsó zárszámadásig, a zárszámadások eredménye alapján és hasonló elvek nyomán számítva, az állam bevételei 220 millió frtra növekedtek. Ezen 30 millió növekedésben foglaltatik kerek összegben 12 millió forint, mely részint új adók behozatalából, részint a
