Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-291
312 2 9!- országos ttlés október *. 1880. meglevő adók emeléséből ered; 3.800,000 frt, mint a fogyasztási adók visszatérítéséből Magyarországra eső rész, (Ellenmondás a baloldalon. Felkiáltás: Nem ugy van!) végre 14 millió kétszázezer frt, mely a jövedelmek fokozásából támadt. Az 1880. évet vévén alapul, és a közbeszólott képviselő ur talán erre hivatkozott, három millióval több az adók emelése; mert hozzájön a hadmentességi díj, melyet hozzáadván az adók növekedéséhez, az 1880-iki évhez hasonlítva, 15 milliót tesz az adóemelések eredménye. Ha még további évekre tekintünk vissza, azaz az 1869-iki év eredményeire, akkor ugyanezen alapon számítva, az állam rendes bevételei 160.000,000 forintot tettek. így tehát 11 évi időközben az államnak rendes bevételei 160.000,000 frtról 220.000,000 frtra növekedtek. És ezek között nevezetesen az egyenes adók a következő összeggel szerepelnek. Mig 1868-ban a zárszámadások eredményei alapján 43 millió frtot tettek és 1869-ben 56 millióra mentek: addig 1879-ben 81 millióra emelkedtek. Az illetékek 1869-ben 13 milliót tettek, 1879-ben pedig 20 milliót. A jövedékek, dohány, só és lottó tettek 1869-ben 22 és félmilliót, 1879-ben pedig 31 millió frtot, mindig a zárszámadások eredménye alapján számítva. Ezzel Összehasonlítva kell kitüntetni, hogy a kiadások mily arányban emeltettek vagy apasztattak ezen időközökben. Méltóztatnak tudni, hogy 1873-tól kezdve, midőn a t. ház megbizásából működött a 2l-es és a 9-es bizottság, minden törekvés oda volt irányozva, hogy az államháztartás kiadásai minél lejebb szoríttassanak és az ebbeli törekvéseknek igenis nagy eredményük volt, még pedig különösen az 1874-ik évtől az 1876. évig terjedő időben, a mennyiben ezen két évben az állam kiadásai leszoríttattak 1.700,000 írttal, még pedig a közigazgatásra fordított költségek 1.300,000 írttal, három tárczánál: a kereskedelmi, közoktatási és honvédelmi tárczánál 350,000 írttal, összesen tehát ezen két év alatt 1.700,000 frttal apasztattak a kiadások. Azóta azonban a kiadásoknak apasztása nemcsak hogy fenntartható és folytatható nem volt, de sőt azóta állami költségvetésünkbe mindig nagyobb és nagyobb kiadások vétettek föl, úgy, hogy ha a zárszámadások eredményei alapján összehasonlítjuk az 1881 -ik év előirányzatát az 1874-ik év állapotával, azt fogjuk látni : hogy az admhtistrátióra fordított kiadások már csak 900,000 frttal csekélyebbek, mint 1874-ben. A földmívelési és közoktatási tárczánál, tehát cuiturális czélokra, pedig ma már tetemesen nagyobb összegek fordulnak elő, mint 1874-ben. Szintúgy vagyunk, t. ház, a beruházásokkal. 1873-tól kezdve szintén fokozatosan megszorittattak a beruházások, ugy, hogy mig 1873-ban harmincz milliót tettek és 1874-ben 22 milliót és 1878-ban csak 5.800,000 frtot tettek, utóbb ezen beruházások költségei ismét növekedtek. A költségek 1879 és 1880-ban ezeu beruházásokra 9 millió frt körül mentek. Az 1881-iki előirányzatban, mint bátor leszek később előterjeszteni, leginkább a múlt évben megalkotott törvények alapján az ezen beruházásokra fordítandó összeg 14.000,000 frtot tesz. Mindezeket, t. képviselőház, készakarva adtam elő azért, hogy az ezekből levonható következtetést a t. háznak előterjeszthessem, és ez az : hogy ha egyrészt jövedelmeinket már ily nagy mérvben fokoztuk, különösen a legutóbbi időben s különösen nagy mérvben az egyenes adóknál is ; másrészt ha kiadásaink apasztásában bizonyos határokon túl mennünk nem lehet, s a mint a következések mutatják, nem is ment a törvényhozás; ha továbbá 3-or a külügyi helyzetre is tekintettel kell lennünk, a mennyiben erre való tekintettel bizonyos kiadásokat meg nem tagadhatunk ; és ha végül nem akarjuk, hogy a nagy beruházások egy része gyümölcsözők ne legyenek : azért ezeket is egy bizonyos határon túl megszorítani nem lehet. S ha mindezen négy faktort méltóztatik a t. ház összehasonlítani, a végeredmény nem lehet más: minthogy a jelen pénzügyi előterjesztés kedvező nem lehet. Azonban biztosítom a tisztelt házat, hogy legelső feladatom és kötelességemnek fogom tartani, a helyzetet úgy, a mint van, tisztán és a számok minden mesterséges csoportosítása nélkül előadni, (Helyeslés) mert felfogásom szerint ez a legbiztosabb út arra, hogy saját helyzetünket megismerhessük, és erre alapítva tehessük meg intézkedéseinket. Áttérve az 1881-iki költségvetésre, melyet ezúttal benyújtani szerencsém van, ez több eltérést foglal magában az eddigi költségvetésektől. Nevezetesen többször hangsúlyoztatott már ezen t. ház kebelében, valamint különösen a legutóbbi időben a közgazdasági bizottság üléseiben, hogy egyes administrationális szakok más ministeriumokhoz osztassanak be, igy nevezetesen a postaés a távirdaügy, valamint az államerdők és jószágok. A jelen költségvetés ezen, a ministerium által is helyesnek talált felfogásnak eleget kivan tenni az által, hogy a posta és távírda kezelése a földniívelós-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium tárczájától elvonatván, a közlekedési minister tárczájába tétetett át, és nézetem szerint is sokkal helyesebb ezen felosztás, mert a postát és távírdat a vasutaktól elkülöníteni csakugyan nem lehet, mert ezek szoros összefüggésben vannak. A másik kívánság, melynek a t ház és a
