Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-291

312 2 9!- országos ttlés október *. 1880. meglevő adók emeléséből ered; 3.800,000 frt, mint a fogyasztási adók visszatérítéséből Magyar­országra eső rész, (Ellenmondás a baloldalon. Felkiáltás: Nem ugy van!) végre 14 millió két­százezer frt, mely a jövedelmek fokozásából tá­madt. Az 1880. évet vévén alapul, és a közbe­szólott képviselő ur talán erre hivatkozott, három millióval több az adók emelése; mert hozzájön a hadmentességi díj, melyet hozzáadván az adók növekedéséhez, az 1880-iki évhez hasonlítva, 15 milliót tesz az adóemelések eredménye. Ha még további évekre tekintünk vissza, azaz az 1869-iki év eredményeire, akkor ugyan­ezen alapon számítva, az állam rendes bevé­telei 160.000,000 forintot tettek. így tehát 11 évi időközben az államnak rendes bevételei 160.000,000 frtról 220.000,000 frtra növeked­tek. És ezek között nevezetesen az egyenes adók a következő összeggel szerepelnek. Mig 1868-ban a zárszámadások eredményei alapján 43 millió frtot tettek és 1869-ben 56 millióra mentek: addig 1879-ben 81 millióra emelkedtek. Az ille­tékek 1869-ben 13 milliót tettek, 1879-ben pe­dig 20 milliót. A jövedékek, dohány, só és lottó tettek 1869-ben 22 és félmilliót, 1879-ben pedig 31 millió frtot, mindig a zárszámadások ered­ménye alapján számítva. Ezzel Összehasonlítva kell kitüntetni, hogy a kiadások mily arányban emeltettek vagy apasz­tattak ezen időközökben. Méltóztatnak tudni, hogy 1873-tól kezdve, midőn a t. ház megbizásából működött a 2l-es és a 9-es bizottság, minden törekvés oda volt irányozva, hogy az államháztartás kiadásai minél lejebb szoríttassanak és az ebbeli törekvéseknek igenis nagy eredményük volt, még pedig külö­nösen az 1874-ik évtől az 1876. évig terjedő időben, a mennyiben ezen két évben az állam kiadásai leszoríttattak 1.700,000 írttal, még pedig a közigazgatásra fordított költségek 1.300,000 írttal, három tárczánál: a kereskedelmi, közokta­tási és honvédelmi tárczánál 350,000 írttal, össze­sen tehát ezen két év alatt 1.700,000 frttal apasztattak a kiadások. Azóta azonban a kiadásoknak apasztása nem­csak hogy fenntartható és folytatható nem volt, de sőt azóta állami költségvetésünkbe mindig nagyobb és nagyobb kiadások vétettek föl, úgy, hogy ha a zárszámadások eredményei alapján összehasonlítjuk az 1881 -ik év előirányzatát az 1874-ik év állapotával, azt fogjuk látni : hogy az admhtistrátióra fordított kiadások már csak 900,000 frttal csekélyebbek, mint 1874-ben. A földmívelési és közoktatási tárczánál, tehát cui­turális czélokra, pedig ma már tetemesen nagyobb összegek fordulnak elő, mint 1874-ben. Szintúgy vagyunk, t. ház, a beruházásokkal. 1873-tól kezdve szintén fokozatosan megszorit­tattak a beruházások, ugy, hogy mig 1873-ban harmincz milliót tettek és 1874-ben 22 milliót és 1878-ban csak 5.800,000 frtot tettek, utóbb ezen beruházások költségei ismét növekedtek. A költségek 1879 és 1880-ban ezeu beruházásokra 9 millió frt körül mentek. Az 1881-iki előirány­zatban, mint bátor leszek később előterjeszteni, leginkább a múlt évben megalkotott törvények alapján az ezen beruházásokra fordítandó összeg 14.000,000 frtot tesz. Mindezeket, t. képviselőház, készakarva adtam elő azért, hogy az ezekből levonható követ­keztetést a t. háznak előterjeszthessem, és ez az : hogy ha egyrészt jövedelmeinket már ily nagy mérvben fokoztuk, különösen a legutóbbi időben s különösen nagy mérvben az egyenes adóknál is ; másrészt ha kiadásaink apasztásában bizonyos határokon túl mennünk nem lehet, s a mint a következések mutatják, nem is ment a törvény­hozás; ha továbbá 3-or a külügyi helyzetre is tekintettel kell lennünk, a mennyiben erre való tekintettel bizonyos kiadásokat meg nem tagad­hatunk ; és ha végül nem akarjuk, hogy a nagy beruházások egy része gyümölcsözők ne legye­nek : azért ezeket is egy bizonyos határon túl megszorítani nem lehet. S ha mindezen négy faktort méltóztatik a t. ház összehasonlítani, a végeredmény nem lehet más: minthogy a jelen pénzügyi előterjesztés kedvező nem lehet. Azonban biztosítom a tisztelt házat, hogy legelső feladatom és kötelességem­nek fogom tartani, a helyzetet úgy, a mint van, tisztán és a számok minden mesterséges csopor­tosítása nélkül előadni, (Helyeslés) mert felfogá­som szerint ez a legbiztosabb út arra, hogy saját helyzetünket megismerhessük, és erre alapítva tehessük meg intézkedéseinket. Áttérve az 1881-iki költségvetésre, melyet ezúttal benyújtani szerencsém van, ez több elté­rést foglal magában az eddigi költségvetésektől. Nevezetesen többször hangsúlyoztatott már ezen t. ház kebelében, valamint különösen a legutóbbi időben a közgazdasági bizottság üléseiben, hogy egyes administrationális szakok más ministeriu­mokhoz osztassanak be, igy nevezetesen a posta­és a távirdaügy, valamint az államerdők és jószágok. A jelen költségvetés ezen, a ministerium által is helyesnek talált felfogásnak eleget kivan tenni az által, hogy a posta és távírda kezelése a földniívelós-, ipar- és kereskedelemügyi minis­terium tárczájától elvonatván, a közlekedési mi­nister tárczájába tétetett át, és nézetem szerint is sokkal helyesebb ezen felosztás, mert a postát és távírdat a vasutaktól elkülöníteni csakugyan nem lehet, mert ezek szoros összefüggésben vannak. A másik kívánság, melynek a t ház és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom