Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-283

26R 283. országos Rléä jn;;ins 14. 1880. nem fogja akarni tagadni, hogy ezen népszám­lálásnak igen nagy és többrendfí fontossága van és azt hiszem, nem is szükséges ezt a t. ház előtt bővebben fejtegetni. A másik és ez igen fontos megjegyzés, a mit a képviselő ur méltóztatott tenni és a mire nézve felvilágosítással tartozom, hogy t. i. azért tartja ezen törvényjavaslatot hiányosnak, mert nem vétettek fel bele az összeirási lajstromok. A t. képviselő ur a bizottság tárgyalásain érte­sülhetett a ministeri intentióról és én csak annyit vagyok bátor mondani, hogy a törvény­hozásnak ran ugyan joga elhatározni, hogy bizonyos feltételek a törvénybe felvétessenek, de miután ez addig meg nem történt, most már igen bajosnak tartanám oly intézkedések felvé­telét, melyeket a képviselő ur megérinteni szük­ségesnek látott. Azonban miután ezeket felhozta, kell azokra válaszolnom. A bizottság megfontolta, hogy a törvény­javaslatban jelzett czél elérésére mit szükséges a népszámlálás keretébe gyakorlati szempontból felvenni és azt látta, hogy szükséges a kornak, a nemi különbségek felvétele, a vallási és egyéb társadalmi viszonyok kitüntetése és nem tagad­ható, hogy igen sok helyen a nemzetiségek megjelölése is követeltetik az összeirások alkal­mával, így például Francziaországban. Nálunk 1869-ben a képviselőház 33-ik ülésében Hodossy képviselő ur tett egy inter­pellátiót, melyben csodálkozását fejezte ki, hogy az 1869 : III. t. ez. bői kihagyatott a nemzeti­ségi megjelölésnek felvétele. Ez iránt nem intéztetett kérdés akkor és most is a minister ur által bemutatott kérdő­pontokban ez mellőz ve van és csak a nyelv­tudásnak megjelölése kivántatik, a mi nagy különbség, mert ha a nemzetiség iránti kérdés feltétetik, az agitatiókra fog okot szolgáltathatni és különben is sokkal egyszerűbb a nyelv tudá­sát constatálni, mint azt kivarrni, hogy a nem­zetiség jelöltessék meg és ha ez iránt tétetik fel a kérdés, igen sok agitatiónak nyitunk tért, mert kétségtelen, hogy sok ember, ha nem is tud magyarul, magyarnak fogja magát mondani, a mint mindenki, ki e hazában születik, de lege magyar, akár tud magyarul, akár nem. (Helyes­lés.) Azonban igen szükséges, hogy a nyelv tudása kitiintettessék, a mi által egyszersmind minden agitatiónak eleje fog vétetni. De consta­tálni kívánom, hogy a mennyiben a kérdéseket vita tárgyává tenni lehet, mert a t. ház előtt nem is feküsznek azok, constatálni akarom, hogy a nyelvkérdésre nézve a minister ur teljesen megnyugtató nyilatkozatot tett, a mennyiben kijelentette, hogy a gyakorlathoz képest vál­tozni fog a kérdés és akképen fog keresztül vitetni, hogy eonstatálva legyen a magyarul | beszélők száma. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez sokkal j könnyebben keresztülvihető, mintha oly kérdé­sek bonyolittatnak az eljárásba, a melyek politi­kai agitatió tárgyát is képezhetik. (Helyeslés.) Ezek voltak azon meritorius észrevételek, melyeket a t. képviselő ur a törvényjavaslatra tett, azt hiszem azonban, hogy a t. ház nem fogja követelni, hogy a ministernek keze meg­köttessék, hogy a népszámlálás keresztülvitelé­nél az egyes részletekre is előterjesztést tegyen. Bizzuk ezt a kormrínyra; a tapasztalat igazolta a múltban, igazolni fogja most is, hogy a nép­számlálásnak czélja nem lehet egyéb, mint a tudományos és administrativ viszonyok kiderí­tése. És ne akarjuk a részletes intézkedések meghatározása által ezen czél eszközlését meg­nehezíteni. Egyébiránt, mondom, nem hiszem, hogy a t. ház ezt hiányoknak fogja tekinteni és el fogja fogadni a törvényjavaslatot annyival inkább, mert ha tekintetbe vesszük, hogy a népszámlálás 1881. évi január 1-étől 10-ig szán­dékoltatik keresztül vitetni, szükséges, hogy a kormánynak ideje legyen a kellő nyomtatványok beszerzésére, az előintézkedések megtételére és az egész eljárásnak kellő módon előkészí­tésére. És most még egy fölvilágosítást kívánok adni. Általános szokás, a mi Angliában., leg­újabban Belgiumban is, Francziaországban is és 1869-ben nálunk is ugy történt, hogy ágensek által írattak össze községenként, kerületenként, 1000 lakosra véve egy kerületet, a statistikai adatok. Ugy a minister ur nyilatkozata, mint a statistikai hivatal főnökének kimutatásaiból meg­győződött a bizottság, hogy más módon is el lesz érhető a kitűzött czél és Magyarország culturalis állapotára nézve elég hízelgő, hogy az összeírás a községi testületekre bizathatik és a közigazgatási hatóságok felügyelete alatt vite­tik keresztül. Azt Mézem, hogy a részletekre nézve igen fontos körülmény, hogy a kormány adja meg az utasítást, a mi az eddigi gyakor­lat szerint is mindig történt és így vált lehetségessé, hogy a kormány kap 150,000 frt költséget az előintézkedések megtételére és a nyomtatványok beszerzésére, de a feladatot magát specialiter a községek, a mennyiben szükséges, saját költ­ségükön teljesítik. Ezek után a t. képviselőházat kérem, mél­tóztassék az ügy fontosságához képest, a be­adott határozati javaslat melló'ztével, ezen tör­vényjavaslatnak tárgyalását elrendelni és azt részleteiben is változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) B. Kemény Gábor, földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi minister: Miután annak jelentékeny részét, a mit mondandó lettem volna, már a t. előadó ur elmondotta, csak egyetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom