Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-283

283, országos ülés jnnlns 14. 1880. 267 eset most is fennáll nagy részben, mert tudjuk, legmagasabb köreinkben be van véve az a szokás, hogy ők rettenetes dolognak tartották, ha a gyermekök nem tudna exacte franeziáúl, németül — hanem hogy tudnak-e szépen, jól beszélni magyarul, vagy beérik valamely közönséges provincialismussal, melyet a cselédség'ől tanultak, — ez nem oly fontos kérdés és igy gyakran megesik, hogy azon körökből való egyének nem magyar nyelven kezdtek beszélni. De különben is igen jól tudjuk, igen sok ember van, kiket örömmel számítunk a magyar emberek közé, kiknek anyanyelve nem volt magyar s mégis a legjobb magyarok. Én előttem nem az a kérdés, hogy valaki hogyan kezdett beszélni gyermekkorában, én azt, ki magyar embernek mondja magát, ha mindjárt igy is mondja: „én magyar vágyom", magyar embernek tartom. {Helyeslés.) De ha azou kérdésre fog felelni: mi az anyanyelve? erre pedig köteles mindenki büntetés terhe alatt őszintén felelői, akkor azt hiszem, hogy nagyon sok derék magyar ember nem a magyar ember kategóriájába fog esni. Ezeket én csak figyelmeztetésül voltam bátor felhozni és ebből azt következtetem, hogy ha már felvesszük a nyelv kérdését külön rovatban, nagyon-nagyon meg kell fontolni, miképp vegyük fel, nagyon körül kell irni és azután az eljárással is nagy óvatossággal kell eljárni, megbízható értelmes emberekre kell bizni, az összeírást, mert különben ebben a tekintetben nemcsak hamis, de sok tekintetben káros, veszélyes következtetések állhatnak be. Mindezeknél fogva én, t. ház, azt hiszem, hogy igy neki menni ezen dolognak, igy elfogadni ezt a törvényjavaslatot nem észszerű és miután ki van már mondva, hogy ha mai nap nem fejeztetik be ezen törvényjavaslat tárgyalása, hát akkor egyáltalán nem fog többé tárgyaltatni és miután nem is éppen olyan nagyon sürgős az egész, hiszen magában a törvényben az van mondva, hogy csak 1881-ben fog kezdődni az Összeírás, tehát akár egynehány hónappal előbb, akár később kezdődik — ez nem olyan nagyfontosságú dolog — bátor vagyok a t. házat arra kérni, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot a napirendről levenni és a ministeriumot odautasítani, hogy az összeírásra és a lajstromokra nézve javaslatot terjesszen a képviselőház elé. Kérem a határozati javaslatnak elfogadtatását. (Helyeslés balfelül.) Mednyánszky Árpád jegyző' (olvassa a határozati javaslatot.) „Határozati javaslat. Beadja Mocsáry Lajos. A népszámlálásról szóló törvényjavaslat a napirendről levétetvén, a ministeriuaa oda utasittatik, j hogy az összeirási lajstromokra nézve javaslatot terjeszszen a t. képviselőház elé." Baross Gábor, a közgazdasági bizottság előadója: T. ház: Személyes kérdésben vagyok bátor szólani, annyival inkább, mert kötelességemnek tartom azok után, a miket előttem szólott képviselő ur mondott, mint előadó nyilatkozni; ő azzal vádolt, hogy én nem tulajdonítok elegendő fontosságot ezen törvényjavaslatnak, mert nem ajánlottam azt bővebben a t. ház figyelmébe. Ezzel szemben kénytelen vagyok a t. ház előtt kijelenteni, hogy én igen komolyan veszem és igen fontosnak tartom ezen törvényjavaslatot; de nem szólaltam fel hosszabban azért, mert láttam, hogy a t. ház nem volt azon hangulatban, hogy hosszabb előadást meghallgasson. Most azonban, miután a t. képviselő ur ezen szemrehányást megtette, szükségesnek látom, miről éppen az ő beszéde győzött meg, hogy bizonyos felvilágosításokat adjak. És bocsánatot kérek az igen t. minister úrtól, hogy bátor vagyok ezen felvilágosításokat előzetesen is, előadói tisztemből kifolyólag, megadni. (Halljuk!) A t. képviselő ur, először is azt monda, hogy igen rövid időköznek tartja azon 10 évet, melyben a népszámlálás ismétlődik. Én bátor vagyok igenis felszólalni arra, hogy a népszámlálás fontosságát minden nemzet egyaránt elismerte és — gyakorolta és gyakorolja azt, nemesik annak tudományos jelent'ísége iránti tekintetnél fogva, hanem azon fontosságnál fogva is, melylyel az az administrativ oldaláról nézve bir. Így Angliában, igy Francziaországban fennáll az ötödévi népszámlálás, igy van Poroszországban a 3 éves, igy van a 10 éves népszámlálás például az amerikai egyesült államokban, hol a népszámlálás fontosságát a népesedési mozgalom jelentőségénél fogva senki sem fogja tagadni. De hogy fel fogják nálunk is a népszámlálás fontosságát, bizonyítja az, hogy 1869-ben, midőn a III. t. ez. megalkottatott, a Julius 5-én tartott 43-ik gyűlésben maga Irányi t. képviselőtársunk — igen sajnálom, hogy nincs itt — a/.on kérdést tette fel: vájj m nem volna-e szükséges már az 1869 : III. t. cz.-ben kifejezni azt, hogy ezen népszámlálás 10, vagy 5 évi időközben ismételtetik. És csak azért állott el concret javaslat beterjesztésétől, mert a ministerium kijelentette, hogy nem szereíné a kormány és az or-szág kezét megkötni ilyen dispositió által, hanem fenntartja, hogy később intézkedhessek a népszámlálásnak általa szabadon meghatározandó időben leendő meghatározása iránt. Tehát már akkor belátta a kormány és a ház a népszámlálás szükségességét és már akkor igéret tétetett a népszám Sásásnak idó'közben leendő ismétlése iránt. Ennélfogva azt hiszem, a t. képviselő ur 34*