Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-283
SS3. országos ülés junins 14. 1880. $65 hogy ezen törvényjavaslat nem felel meg aíion várakozásoknak, melyek ahhoz köttettek; nem felel meg annyiban, a mennyiben ezen átlag-számításból eredő díjtételek alkalmasak lehetnek ugyan arra, hogy rendes fizetéssel ellátott tisztviselők azok melleit teljesítsék a hagyatéki eljárás körül szükséges teendőket, de a kir. közjegyzők nem lévén semminemű fizetéssel ellátva, ily olcsón ezt a mi vélekedésünk szerint nem teljesíthetik és ezen vélekedésünk különösen a közjegyzői kamarák és az egyes, közjegyzők felszólalásaiban foglalt érvekon alapul. Különösen midőn a törvényjavaslat azt állapítja meg, hogy a közjegyző a hagyaték színhelyén tartozik eljárni és a 200 frtig terjedő hagyatékok it ingyen tartozik ellátni, úgyszólván íeljesíthetlen kötelezettségeket ró a közjegyzőkre. Mert a hagyatékok 40 százaléka az, a mely 200 frton alól van. Tehát ingyen vétetnék igénybe a fizetéssel el nem látott közeg működése oly munkáért, a mely őt székhelyétől, hol rendes folyó teendői varrnak, a melyek jövedelmezőségére van éppen állapítva a közjegyzői intézmény fennállásának lehetősége, hosszú ideig távol tartja; sőt tekintettel arra, hogy a fuvarköltséget kész pénzben neki meg kell fizetni, számos esetben kénytelen volna a királyi közjegyző ez eljárásra ráfizetni. Ezekből indulva ki, az igazságügyi bizottság a 331. számú törvényjavaslatot nem tartja elfogadhatónak és arra kéri a t. házat, hogy azt elfogadni ne méltóztassék; miután azonban az igazságügyi bizottság szükségesnek és kívánatosnak tartja, hogy a királyi közjegyzők díjairól szóló törvényjavaslat, habár csak a statusquo-ante alapján mielőbb törvényerőre emelkedjék; miután továbbá azt tartja, hogy a 22-ik § bán megállapított díjak olyanok, a melyek mind a hagyatéki eljárás olcsósága, mind pedig a közjegyzők megélhetése szempontjának helyesen megfelelnek és miután ezen 22. §-ra, elfogadhatósága tekintetében az összes közjegyzői kamarák helyeslőleg nyilatkoztak, miután továbbá az igazságügyi bizottság utolsó ülésében a jelen volt belügyminister ur, mint jelentésünknek záralineájába megemlíteni szer mesések voltunk, kiemlte azt, hogy az administrativ közegek túlterheltsége miatt ugy is azon helyzetben lesz, hogy a közjegyzőknek minél nagyobb mérvben leendő igénybevételét ajánlja a törvényhatóságoknak, miután pedig most egy megállapított díjjegyzékkel állunk szemben és eddig a legnagyobb baj, a mely a közjegyzőknek hagyatéki ügyekkel való megbizhatását akadályoz f a, éppen abban rejlett, hogy rendes megállapított, fix díjjegyzék nem volt, remélem e tekintetben hozzá fog járulni a t. ház az igazságügyi bizottság azon indítványához, hogy a közjegyzők díjairól KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIV. KÖTET. szóló törvényjavaslat 22. §-a megmaradjon ugy, a mint az igazságügyi bizottság szövegezte és azzal a közjegyzők díjairól szóló törvényjavaslat a házban elintézést nyerjen. (Helyeslés.) Tisza Kálmán mmistereínök: T. ház! Midőn annak idején a most szóban levő törvényjavaslat 22. §-a függőben hagyatott, bátor voltam a t. házban az iránt nyilatkozni, hogy tekintettel egyfelől a közigazgatási hivatalnokok elfoglaltságára, valamint másfelől a közjegyzői intézmény fontosságára, hajlandó leszek törvényjavaslatot behozni, a mely szerint a hagyatékok tárgyalása kötelezőleg a közjegyzőkre bizassék \ de már akkor -.olt szerencsém megmondani azt, hogy csak azon feltétel alatt járulhatok ahhoz, hogy a közjegyzőkre bizassék kötelezőleg a hagyatékok tárgyalása, ha ez által nem veszélyeztetik azon czél, a melyet maga elébe az 1877: XX. t. ez. kitűzött, azaz, hogy különösen a kisebb hagyatékok a hagyatéki tárgyalások költségeivel tulságig ne terheltessenek. Ezen szempontból nyújtottam volt be azon törvényjavaslatot, melyre most a t. előadó ur hivatkozott. Megjegyzem még igazolásul azt, hogy azon dispositiót, hogy a kétszáz frtig menő hagyatékok ingyen tárgyalandók, annál is inkább felvehetőnek tartottam, mert már előzőleg több — nem valamennyi, de két három — közjegyzői kamara ugy nyilatkozott volt hozzám intézett feliratában ho»T h hagyatékok tárgyalása általában reájuk bízatnék, hajlandók volnának a legkisebb hagyatékok díj nélkül való letárgyalására. De bármint álljon is a dolog t, ház, miután, mint az előadó ur is elmondotta, a némely megyében megállapított díjak átlagából készült díjtáblázat, az igazságügyi bizottság nézete szerint, a közjegyzői intézmény veszélyeztetése nélkül el nem fogadható, azt hiszem, sokkal czélszerűbb meghagyni azt, hogy a hagyatékok tárgyalása csak facultátive bizassék a közjegyzőkre, mint a szőnyegen lévő törvényjavaslat 22. §-a mondja, és azt hiszem, hogy ezt annál inkább meglehet tenni, mert nem tag, dhatom, hogy a 22. §. intézkedése saját szempontomból is javítást tartalmaz az előbbi állapotokkal szemben. Mert igen jól méltóztatnak emlékezni, hogy azelőtt a panasz és igen sokszor jogosult panasz éppen abban állott, hogy nem lévén a díjtételek ily módon határozottan megállapítva, egyesek részéről a hagyatékok irányában a tárgyalásért igen túlságos követelések támasztattak. Ez, miután itt a díjak most positive meg vannak határozva, jövőre ki lesz zárva; de miután facultativ az, hogy a közjegyzők tárgj^alják a hagyatékokat és nem kötelező, nem fog az az eredménye lenni, hogy a hagyatékok, különösen a kisebb hagyatékok a díjjak által túlíerLeltessenek; de 34
