Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-283

282. országos ülés jnuius 12 1880. 263 választási lajstrom hivatalból állíttatik össze, akkor nem szabad absolut kifelejteni bárkit sem. Ez az egyik. A másik, a mi sokkal komolyabb, az, hogy némely kerületben a törvény azon intézkedését, hogy ott, a hol az egy negyed telek bizonytalan, a legkisebb egy negyed telkes szavazónak censusa szolgáljon mérvül, azt akként magyarázzák, hogy az egy negyed telekhez még hozzá számítják azt, a mit törvény szerint nem volna szabad hozzá számítani, t. i. szőlőt, legelőt és több mellékes dolgot, ez által igen tetemesen emelvén a census alapját. Ennek alapján máris igen sok kerületben, különösen az Alföldön, hol reclamatió készül, a mennyiben az illetőket a választási lajstromból vagy már kihagyták, vagy hol teljesen összeállítva nincsenek, kihagyatni szándékolják. Én mintán meg vagyok győződve és teljes őszinteséggel kijelentem, hogy a t. kormánynak az nem lehet szándéka — nincs jogom feltenni, hogy az legyen szándéka — hogy bármely párttekintetből ilyen mellékes módon a törvényt kijátszván, a polgárok legfontosabb jogtól megfosztassanak. Ezt legtávolabbról sem gondolom, mert beismertem a múltban is, kötelességemnek tartom beismerni most is, bármennyire ellenzője is vagyok ennek a kormánynak, bármennyi hibát is tudok benne felfedezni, elismerem mégis, hogy azon két választásban, mely ezen kabinet alatt az országban lefolyt, a választási szabadság általában, egészben, tiszteletben lett tartva. Történtek egyes kivételek, de egészben véve tapasztalásom szerint ezt az elismerést megadni éppen az ellenzék részéről kötelesség (Tetszés a középen.) Hegedűs Sándor: Tehát igaz képviselete a nemzetnek! Helfy Ignácz: Én nem hiszem, hogy azok folytán, mik a jelen ülésszak alatt történtek, mert a kormány az országgyűlésen az idő szerint kisebb többséggel rendelkezik, ily utakhoz akar folyamodni, hogy a jövő országgyűlésen magának többséget biztosítson és mert hiszem, hogy ez nem szándéka, épp azért sem akartam formaszerinti interpellátiót intézni, Én azon reménynek adok kifejezést, hogy ez csakis a törvény hibás értelmezésébői és talán némely hivatalnoknak túlbuzgóságából ered és a t. belügyminister ur kötelességének fogja tartani intézkedni, hogy a törvény ne magyaráztassék félre, hanem hogy az szigorúan, a maga szellemében végrehajtassék. És én köszönettel venném, ha a minister ur, a mennyiben jónak látja, e tekintetben némi felvilágosítást adna. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Habár a t. képviselő ur nem interpellátió alakában tette is kérdését, minthogy az lényegében nié^is interpellátió, esetleg azt hiszem teljes joggal használhatSä'hT**!r*häzszabályok intézkedéseit és vehetnem igénybe vele szemben, ugy mintha interpellátiót tett volna. Azonban a t. ház engedelmével bátor leszek pár szóval ezen kérdésre azonnal válaszolni. (Halljuk!) Én csak azért sajnálom, hogy a képviselő ur nem tudatta velem csak egy nappal előbb, hogy ezen kérdést tenni akarja, mert teljes szövegében kész lettem volna felolvasni azon egyetlen rendeletet, melyet kibocsátottam az összeírások megkezdése előtt; de biztosítom a képviselő urat, hogy abban semmi egyéb nem volt, mint felhívás a hatóságoknak, hogy főleg, miután a jövő évben általános választások lesznek, nagy gonddal teljesítsék az összeírásokat, ugy, hogy a kinek törvényes joga van, ki ne maradjon, a kinek törvényes joga nincs, oda be ne jöjjön. És ezzel, én azt hiszem, hogy az Összeírások körül ez irányban a teendőket a magam részé ről befejeztem; mert én legalább azt tartom, hogy — a mi sajnos — ha történnek néhol a választásoknál a census megállapításában hibák, vagy tévedések fordulnak elő, ezt orvosolni a reclamatió és utolsó sorban a curia útján lehet. Mert én azt hiszem, hogy a kormányt igazán meg lehetne támadni akkor, ha az ő rendeletére akár csak egy ember is kihagyatnék a választók lajstromából, vagy csak egy ember is abba beíratnék. Menni kell a dolognak a törvény rendes utján; ha oly sajnos hibák történnek, ott van első sorban a helybeli reclamatió és utolsó sorban törvényeink szerint a királyi curia. Itt a belügyministernek törvényes teendője nincs és nem is lehet. (Elénk helyeslés jobbfelö'l.) Elnök: E szerint, t. ház következik a napirend: a czukor-adóról szóló 1878. évi XXIII. t. ez. módosításáról szóló törvényjavaslatnak végleges megszavazása. Beöthy Algernon jegyző' (olvassa a törvényjavaslatot): Elnök: Elfogadja a ház a most fölolvasott törvényjavaslat végszövegezésében? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a Barcs és Therezienfeld kö1 zött a Dráva folyón Lippe-Schaumburg herezegtől felveendő kölcsönnel építendő állandó hídról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): Elnök: Elfogadja a ház a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Következik a részben, vagy egészben megsemmisült, vagy hasznavehetetlenné vált, vagy elveszett telekjegyzőkönyvek pótlásáról, továbbá a telekkönyvi napló vezetésének megszüntetéséről és a sommás, valamint részleges telekkönyvi