Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-282

240 282. országos ülés jnnins 12 1SS0. esetben egyik, vagy másik gyárunk ideiglenesen szünetelni kényszerül, minthogy az osztrák kincstár érdekében a magyar fogyasztók rovására minden alap nélkül újabb jelentékeny áldozatokat szavazzunk meg. Ennélfogva én a beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban sem fogadhatom el. Kijelentem azonban, hogy ha a jelzett irányban a kormány a módosítás lehetőségét jelzi és ahhoz a maga készségét kijelenti, akkor ajelen törvényjavaslatnak általánosságban elfogadásához hozzájárulok. Egyébiránt e törvényjavaslat tárgyalásának elhalasztására annál kevésbé látok okot, mert ezen törvényjavaslat a magyarországi czukorgyártásnak különleges viszonyain, hátrányosabb helyzetén lényegesen ugy sem segít. A magyarországi czukorgyárlásnak speciális viszonyaira ezen javaslat ugy sincs tekintettel. Mindazon hátrányok, melyek constatáíva vannak a magyarországi czukoriparra nézve: a répának rosszabb minősége, a kőszénnek drágább volta, a munkás kezek hiánya, a gépgyárak és közlekedési eszközök hiánya, mindaz az ezen törvényjavaslatban foglalt megadóztatási correctivumokkal nem egyenlíthető ki. Ha tehát a 10 évre alkotott törvénynek módosítása lehetséges —- a mint hogy lehetséges, mert ime itt van előttünk a kormány által beterjesztett törvényjavaslat — akkor én sokkal helyesebbnek tartanára, ha a t. kormány ez alkalmat megragadná, a czukor megadóztatásának olyan reformja tekintetében, hogy a magyarországi czukorgyárak helyzetén legalább sikeresen javíthassunk, hogy helyesebb adórendszer életbeléptetése által iparunk fejlődését egyrészről lehetővé tegyük, másrészről pedig a magyar kincstárnak a czukoradóból a lehető bevétel biztosittassék. Hiszen a t. kormány erre már tulajdonképp utalva vau a ház határozatai által is, mert hiszen az 1878-ki törvény tárgyalása alkalmával hozott a ház egy határozatot, mely a kormányt utasította az úgynevezett zona-rendszer tanulmányozására. Továbbá most az 1880-iki költségvetés tárgyalása alkalmával ismét hozott a ház egy határozatot, mely a kormányt utasította általában a fogyasztási adók kérdésének tanulmányozására, illetőleg kincstárunk érdekében nagyobb mértékben való kihasználására. Ha már változtatni kell ezen törvényen, a mint elismerem magam is, hogy kell, akkor sokkal helyesebb a változtatást gyökeresen, oly irányban eszközölni, melyet minden magyarországi szakértő sokkal helyesebbnek is tart a magyar czukoripar és kincstár érdekében, hogy t. i. vagy a terményadó hozassék be, vagy a zonarendszer léptettessék életbe. Mindezen okoknál fogva én a beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. (Élénk helyeslés a baloldalon) Wahrmann Mór: T. ház! Ha csak azon szempontokkól akarnám megbirálui az előttünk fekvő törvényjavaslatot, melyekből Helfy és az előttem szólott t. képviselőtársaim azt tárgyalták, nem mertem volna a t. ház becses figyelmét e roppant hőségben, mely minden alapos tárgyalást majdnem lehetetlenné tesz, igénybe venni; (Halljuk! Halljuk!) Azonban én a kérdésnek egy másik részére szándékozom kikend a t. ház figyelmét és előre is megígérem a magam részéről, hogy rövid leszek. (Halljuk!) Nagy részben ugy is Helfy és Lukács t. képviselőtársaim elmondták azt, a mik a dolog érdeméhez tartoznak. Én ezekhez csak néhány rövid észrevételt akarok hozzátenni. Felfogásom szerint igen helyesen említette Helfy t. képviselő ur bevezető soraiban azt, hogy a kormány azon eljárása, mely szerint ezen törvényjavaslat tárgyalását most az országgyűlés együttléte utolsó perczeiben forcirozni akarja, nem egészen helyes. (Ugy van! a haloldalon) Egy ilyen fontos törvényjavaslat s hogy ez fontos, a pénzügyi bizottság jelentésében is ki van tüntetve, a pénzügyi bizottság t. előadója is említette, egy ily fontos kérdés tárgyalásánál a szakbizottságnak alig engedtetett ut és mód arra, hogy vele tüzetesebben és alaposabban foglalkozzék. Ülést kellett tartani délelőtt, délután is, ülést kellett tartani vasárés ünnepnapon, ülést kellett tartani akkor, mikor a képviselőház tárgyalásokat folytatott. Ülést kellett tartani akkor, midőn éppen más fontos tárgyak igen nagy mértékben foglalkoztattak bennünket, minő a budapest zimouyi vasút kérdése, a déli vasút kérdése, új vasutak építése, mind megannyi oly tárgyak, melyek lelkiismeretes, kötelességének megfelelni akaró képviselőtől, vagy bizottsági tagtól határozottan a legnagyobb munkát igényelték. Azt kérdem,vajjon egyáltalán összeegyeztethetőnek tartja-e a kormány saját tekintélyével, a t. ház méltóságával, az egyes képviselők kötelességérzetével, hogy ily fontos kérdésre nézve, mely általában még nincs annyira előkészítve, hogy egyikünk is azt mondhatná ma, hogy tökéletesen birja s a melyre nézve szükséges, hogy a hírlapokat átolvassuk, szakmunkákat lapozgassunk, régibb törvényeket kutassunk, egyes érdekeltekkel érintkezzünk : vájjon —• mondom — helyesnek tartja- e — minden párttekintetet mellőzve, — hogy ily tárgy rögtönözve elintéztessék, hogy a szakértők kihallgatásánál okvetetlenül megköveteltessék az, hogy azok mindnyájan egy i napon jelenjenek meg s az, a ki pl. ellentétes