Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-281

281. országos ülés jimius 11. 1880. 031 _ _, o járuljon. Mit tettek? meghozták a törvényt sans gene, beletéve mindazt, a mi az osztráknak használ és mindent, a mi a magyar iparnak, a magyar fogyasztónak, a magyar nemzetgazdának árt és azt mondták: mi most elnapoljuk magunkat az őszig, ugy is meg van hozva a törvény; addig mi azt oda adjuk a magyar kormánynak. Te meg magyar kormány, ezt a törvényt meg fogod szavaztatni, meg fogod pedig szavaztatni ugy, a mint áll, egész teljességében egyetlenegy betűt sem módosítván azon. Ezen állításomnak, hogy módosítani nem szabad, a pénzügyminister ur tegnap ellene szólt és ugyanazt most ismételte az előadó ur is. És én megvallom, hogy én azt tegnap is satyrának vettem, ma is satyrának veszem. Miként magyarázta a minister ur azt, hogy módosítani lehet? Ázt mondta, hogy módosítani lehet, de akkor nem lehet belőle törvény. Bocsánatot kérek, de hisz akkor nem lehet módosítani ! Micsoda önállósággal bir az ilyen törvényhozás, a melynek azt mondják: te, fogadd el ezen törvényjavaslatot, ugy, a mint van; de ha te módosítva tartod jónak ezen törvényjavaslatot, módosítsd, csakhogy előre tudhatod, hogy ebből akkor törvény nem lesz. Ez éppen ugy van mondva, mintha valakinek két ajándékból felajánlanak egyet, de előre megmondják az illetőnek: az egyet nem fogom odaadni. Magában azon tény is elégséges a törvényjavaslat visszautasítására, hogy az osztrák parlament megszavaz magának egy törvényt és a nélkül, hogy fenntartaná lehetőségét annak, hogy a másik törvényhozással alkudozásba boesátkozzék, hogy eventualiter egy másnak engedve, megegyezésre jussanak. Önök megteremtették ezen dualistikus alapot s az osztrák törvényhozás, mint dictáior akar ránk parancsolni egy törvényjavaslatot. Ez oly megalázó, (Helyeslés a szaső balfelöl) hogy én nem hittem volna soha, hogy agy magyar kormány ilyenbe bele fog nyugodni. Nem igy jártak el az osztrákok, midőn a magyar kormány is hasonlóképen járt el, be akarván hozni a petróleum behozatalára vonatkozó törvényjavaslatot, a magyar országgyűlést kapacitálta, hogy milyen haszon háramlik ebből a magyar kincstárra. Miután azonban az osztrák kormány ugy látta, hogy meglehet, hogy csakugyan haszna lesz abból Magyarországnak, az osztrákoknak pedig nem, a törvényjavaslatot eg}'szerfíen ad acta tette és napirendre se tűzte ki. Én azért okulva a tapasztaltakon és nem akarván indítványozni, hogy ez a törvényjavaslat a napirendről levétessék, mert hisz ennek sikere ugy sem lenne, bátor vagyok tehát hozzászólani magához a törvényjavaslathoz. {Halljuk .') A tisztelt előadó ur, ugy látszik, a súlyt arra fektette, hogy éppen a magyar gyárosok kívánták ezt a törvényjavaslatot, a szakemberek, azok, a kik ezen enquétten kihallgattattak, azok mind ezeu törvényjavaslat mellett szóltak s ha a részletekben nem is egyeztek meg, az alapra mégis megegyeztek. A mi már ezen általam t. szakférfiakat illeti, kénytelen vagyok az illetőket némely irányban felvilágosítani. Kik voltak ezen szakértők, a kik a magyar kincstár, a magyar fogyasztók érdekében Ítéletet mondottak? (Halljuk!) Mi kihallgattunk öt szakembert, ezen öt szakértő közül három osztrák gyáros. (Derültség a szélső baloldalon.) Tehát a szakértők többsége osztrák gyáros volt. Mert abból, hogy valakinek Magyarországon is gyára van, még nem következik, hogy az a magyar ipar képviselőjének tekintessék, akkor, midőn tudjuk, hogy neki másutt sokkal nagyobb fontosságú érdekei forognak fenn; mert azon három gyárosnak, a kiket értek. Magyarországon csak fiókgyáruk van, a főgyáruk pedig Ausztriában van. Hegedűs Sándor előadó (közbeszól): Tessék megnevezni! Helfy Ignácz: Ott YAU pl. Stummer ur, a ki az osztrák gyárosoknak egyik legelseje. 0 volt kezdeményezője, mint az euquéte is constatálja ezen mozgalomnak; tehát nem ezen fiókgyár érdekét tartja szem előtt, hanem gyárának érdekét. (Tetszés a szélső balon.) Hogy a magyar gyárosok miként nyilatkoztak, az iránt előttünk fekszik az enquéte jelentése. Nyilatkozatuk két mondatban reassummálható. Az egyik elismerte — nem tudom, benne van e a jelentésben, mert újból nem olvastam el — az egyik elismerte, hogy a jelen viszonyok köztt az 1878. törvény fenntartása, ha biztosíthatnók őket arról, hogy az fenn is fog tartatni a kiegyezés végéig 1887-ig, kétségtelenül sokkal ezélszerűbb volna a jelenlegi javaslatnál. De mintán az osztrákok folyton agitálnak, miután a bécsi eiiquéten határozottan kijelentették, hogy semmikép nem fo-ják megengedni, hogy a törvény fenntartassék s kénytelenek lesznek a jövő évben Magyarországra nézve sokkal sujtóbb intézkedéseket elfogadni, ezen pressiónak engedve tértek el előbbi fejfogásuktól és belenyugodtak abba, hogy a törvényjavaslatot elfogadják. A másik, nevezetesen az etlelényi gyár képviselője határozottan kijelentette, hogy ámbár elismeri, hogy ezen új számoló-készülék behozatala némileg igazságot fog szo gáltatui az adó aránytalansága tekintetében, de miután másfelől az adó oly tetemesen emeltetik, az az esetleges haszon, mely az új rendszerből származhatik, | okvetlenül tel fog emésztetni azon nagyobb teher { által, mely most rajok rovatik és mely — a mint