Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-281

220 281. országos ülés június 11. 1880. ötvenet huszonnégy órában meghalad. Másfelől ennek megállapítása czéljából egy számoló készülék alkalmaztatik és a kormány kötelességének ismeri ambnlatorius felügyelet utján ellenőrzést e részben gyakorolni. Van azonban még más változtatás, a mely bizonyos összefüggésben van ezekkel az intézkedésekkel és mely hatással lesz azok foganatosítására. Az egyik az, hogy maga a répa-adó i:s egyszersmind a restitutionalis tétel emeltetik és pedig a répára nézve 73 krról 80 krra és ennek megfelelőleg a restitutionalis összeg is, bár nem éppen arányos mértékben, emeltetik. Azt voltam bátor állítani, hogy uem éppen arányos mértékben. Ezt ugy értem, hogy a répa-mennyiségre kivetett adó sokkal nagyobb mértékben fokoztaük, mini a restitutionalis tétel, a mely megállapíttatik. És ebben én kis mértékben — habár elismerem, hogy kis mértékben — correctivumát látom annak az anomál helyzetnek, a mely a restitutionalis összegben rejlő előnyök által a túl; peeulatióra és egyszersmind a kivitel tekintetében bizonyos, az egészséges határokon túlmenő fokig hatolt, a mi aztán visszahatással volt e tekintetben az adóalapra, hogy a bennmaradó czukor-mennyiség, illetőleg a felvett répatermelés kevesebb lévén, az erre eső adó terhes és aránytalanul oszlik el. Ezen correctivumok, a melyek itt ajánltatnak, megvizsgálandók ugy közgazdasági, mint pénzügyi szempontokból, közgazdasági szempontokból, mert a törvényjavaslatnak indokolthágát első sorban ezek állapítják meg, közgazdasági szempontokból ezeknek az intézkedéseknek a következő, a gyárosok által is meg állapított és azt hiszem, a dolog természetéből folyó jó hatásuk lesz. [Halljuk!) Először az ötven feltöltésen felüli adózás azt fogja maga után vonni, hogy vagy a föltöltések nem fognak oly borzasztó mértékben szaporodni, mint eddig, a mennyiben naponkint 130—180 feltöltés fordul elő egy hectobter űrben, hanem észszerű kihasználása a répának fog előfordulni, a mi természetesen nagyon jó hatással lesz egyfelől a gyengébb gyárakra nézve, a melyek nincsenek oly töltés-felszereléssel berendezve, a melyek nem képesek oly mértékben szaporítani a feltöltéseket, másfelől a rosszabb répával dolgozó gyárakra nézve is, a mennyiben lehetővé válik ezekre nézve, hogy jobban kihasználják azon ezukortartalmat, a mely a répában van. Ez az egyik jó hatás. A másik jó hatás az, hogy ez által az adózás tekintetében arányosabb viszony fog előállani az egyes gyárak köztt, még pedig ugy a diffusionalis gyárak különböző képessége köztt, mint a diffusionalis és a présgyárak köztt, mert most éppen az erősebb gyárak fizetnek aránylag kevesebb adót. Éppen a jobb diffusionalis gyárak, a melyek gyakori feltöltéseikkel mégis jobban képesek ugyanazon űrmértékben ugyanazon répamennyiséget feldolgozai és felhasználni, mint a présgyárak, a melyeknél a gyakori feltöltés a dolog természeténél fogva nem fordulhat elő, olyannyira, hogy azon anomál helyzet létezik ma, hogy a mint a présgyárak képviselői a bizottság által rendezett enquéte alkalmával kifejtették, ők maguk tényleg 35% pótfizetéssel is vétettek igénybe és kilátásuk van, hogy egyfelől adóalapjuk oly mértékben fokoztatik, mely tényleg nem létezik, másfelől a pótfizetések oly mértékben fokoztatuak éppen a diffusionalis gyárak előnyére, melynek amazok teljesen megfelelni képtelenek. Tehát ezek az ipari, illetőleg közgazdasági előnyök járnak a jeleu törvényjavaslattal, melyeknek tekintetében még csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ha az arányosítás kedvező, az adóalap kedvezőbben vétetik fel, ha a pótfizetés teljesen, vagy legalább igen nagy mértékben megszűnik és hogy ha a különböző fajú egyes gyárak köztt és egyszersmind ugyanazon fajú gyárak köztt helyesebb arány állíttatik helyre, nemcsak az adó fölvételében, de egyszersmind a fizetés tekintetében is és különösen ha a hátrányos pótfizetési rendszer megszűnik, ez által az üzletben nagyobb biztosság, a répamennyiségnek észszerűbb kihasználása és egyszersmind a gyengébb és erősebb gyárak köztti versenyképesség helyesebb arányai fognak helyre állani. Hogy mindezek tekintetében a magyarországi répa-czukor gyárakra nézve előnyök vannak s hogy azok egyfelől megmenekülnek azon veszedelemtől, a melyben részben most vannak, a mennyiben aránytalanul megadóztatnak, de különösen jövőre lesznek azon az alapon, melyen még nagyobb, sőt tulajdonkép még nem is létező adóalap után fognának megadóztatni, kétségbe vonni nem lehet. A minek közgazdasági következménye megint az, hogy legalább a torvény keretén belül meg vau lehetősége annak, hogy a répa-czukorgyártás minálunk, helyesebb adózási alap következtében kedvezőbb arányokat fog ölthetni és igy azon kedvezőtlenebb arány, melyet a monarchia répa-czukor termelése tekintetében most elfoglalunk — a mennyiben az összes termelésnek csak 6'79%-át képviseljük — kedvezőbbé fogna válni. Ezek a közgazdasági és gyáripari előnyök oly fontosak voltak a bizottság előtt és annyira döntő befolyással bírtak arra, hogy a törvényjavaslatot már ezen szempontból is elfogadásra ajánlja.