Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-281

314 281. omz&gos ülés juuius 11. 1SS9. bonczolgátasába nem bocsájtkozom, egyszerűen azért, mert Vidlicskay képviselő ur számítása oly horribilis összegre ment és annyira tarthatatlan alapon áll, hogy azt még Ráth képviselő ur is minden ellenzéki collegiälitás mellett is, kénytelen volt lerontani. Nem csak 25 milliót nem aduak ezaa vasutért, a mennyit Vidliezkay képviselő ur jónak látott kiszámítani, de még csak 8—9 milliót sem, a mennyit Ráth Károly képviselő ur kiszámított, a kinek e számítást egy professor csinálta. E i e tekintetben nem fogok professorhoz, sem valami mesterséges számításhoz folyamodni, hanem egyszerű laikus észszel előadom a számítást úgy, a mint van. (Halljuk!) 240,000 frtot fizetünk 88 éven át. Tegyük, hogy ezt örökös járadékképen fizetjük, ez megfelel aranyjáradékban 4 millió frtnak. Ráth Károly (közbeszól): 5 millió. Hegedűs Sándor : Bocsánatot kérek, 4-szer 6 az 24, az én tudomásom szerint. Továbbá lemondunk 10 évre 400 ezer frt adófizetési kötelezettségről. Ez akármilyen számítás szerint — és ezt talán még Ráth képviselő ur professora is elfogadja — 18% &gió mellett, 152,000 frtnak felel meg. A 150,000 frt az indokolásban osztrák értékben van felvéve. Ez megint megfelel 2 ós fél milliónak aranyjáradékban. Tehát ha már most azon vasutat, ennek alapján tőkében meg akarnók váltani, 6.500.000 frtot aranyjáradékbau tenne azon teher, a iíú ezen megváltás következtében financialiter az államra hárul, respective 6.500,000 frtnak a kamarja. Ez oly egyszerű, laicus észszel oly könnyen belátható, hogy még csekély tehetségem mellett sem < oltam kénytelen professorhoz folyamodni. Azonban nemcsak ezen számítást hozta fel ellenvetésül a képviselő ur, hanem érdemlegesen kívánta biráhd sz előterjesztést, a forgalmi politika szempontjából. És ez a döntő. Megtámadta a karttllt és a szerződésnek azon pontjait, melyek a forgalmi polikára vonatkoznak. Ez már sokkal fontosabb és inkább megérdemli a tüzetes bírálatot. Közbevetőleg méltóztassék nekem megengedni egy subjectiv megjegyzést. (Halljuk!) T. i. Ráth Károly képviselőtársam, a ki nagyon szeret minuriositásokkal foglalkozni, beleköt igénytelen indokolásom harmadik pontjába, a honnan történetesen a „kiágazás" szó kimaradt és ennek következtében ő arra építette egész következetességgel azon vádat, miszerint én nem értem, miről Ví»n szó és hogy itt nem vagyok helyen, a mennyiben, mint a pénzügyi bizottság előadója adom elő ezen tárgyat, mely sok tekintetben közlekedési kérdéseket is tartalmaz. Ennek a históriája igen egyszerű. A két bizottság megállapodása folytán a pénzügyi bizottság engem méltóztatott megtisztelni azzal, hogy határozatait a házban előadjam. Különben nem lennék ezen a helyen, mert bizony nem aspirálok oly, kérdések előadására', melyek valóban nehezen és nem könnyen előadhatók. Azonban az érdemleges ellenvetésre visszatérvén, a kartell és forgalmi politikai szempontból Ráth Károly képviselőtársam is laicus módon egy mottóba foglalta össze összes ellenvetéseit és ebből reducálta a maga következtetését. És ezen mottó az, hogy tgy kilogramm liszt sem fog ezen szerződésnek és ezen kartellnek következtében a fiumei vonalra menni. Hogyan áll a dolog? Ugy vettem észre, hogy ezen bon mot kedveért t. képviselőtársam ignorálta azon differentiát, a mi a távolságban van Triest és Bécs között, mely 15 kilométer. E mellett a kartellnek már az indokolásban közölt tételein kivül, még csak hármat vagyok kénytelen felemlíteni, a mi azt hiszem, világosan be fogja bizonyítani, hogy csakugyan egy kilogramm lisztnél több fog arra menni, a mennyiben a budapest-kelenföldi transitónál, úgy a zágráb-sziszekinél 50, a zágráb-fiumeinél 80, a fiumei direct összeköttetésnél 50% jut a forgalomból nekünk. Azt hiszem, eddig ez nem így volt. A kelenföldi transitónál 40% volt eddig, most lesz 50, a budapest-kauizsain — és erre fektette a súlyt — eddig volt semmi, jövőre 30; a többi részleteket is fölolvashatnám, de nem tartom szükségesnek a t. házat azokkal untatni, mert ebből a néhány adatból méltóztatnak meggyőződni arról, hogy nem egy kilogramm liszt forgalomra, hanem igen jelentékeny forgalmi növekedésre fogunk számíthatni a forgalom megosztása következtében. Azonban a tisztelt képviselő urnak még ;

yan egy nagy kifogása a kartell ellen és ez az, hogy a kartell csak három évre köttetik, azt méltóztatott mondani, hogy minő nagy hátrány az, hogy csak három évre köttetik. Én bátor voltam ezt előnynek mondani és most is fenntartom ezen állításomat, még pedig egyszerűen azon egy körülménynél fogva, a melyre igen szépea utalt gr. Apponyi Albert t. képviselő ur is, kinek érvelése azt hiszem, elég lesújtó lesz Ráth t. képviselő úrra; gr. Apponyi Albert ugyanis nagyon szépen kifejtette, hogy igen is kényszerhelyzetbe fogjuk mi hozni a déli vasutat, részben a forgalom megosztása, részben a közbeékelt vonal megvétele által, kényszerhelyzetbe oly módon, hogy ő maga — és ezt minden túlzás nélkül merem állítani, — három év múlva egészen más és ránk nézve sokkal kedvezőbb transactióra lesz hajlandó, mint a mennyit ezen cartell alkalmával nyertüuk. Különben bátor vagyok figyel-