Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-280

280. ersz'gos ülés jnaius 10. 1880. 181 hatott volna. De az elmúlt. Tehát talán most akarják visszaszerezni némileg, ezen vasút segítségével a hódító politika számára, a Balkánfélszigeten az 1868-ban eljátszott positiót? Tagadhatatlan, hogy hadászatilag ezen vasút legfontosabb az egész Balkán-félszigeten. A ki birjá Nándorfehérvárt, a Morava völgyét és Nisst: az birja a Rigó-mezőt s uralja a Balkánfélszigetet. Azon vasút, melyei: Pulszky t. barátom felemlített, hogy "Widdin felé a bulgáriai összeköttetést majd az osztrák állam-vaspálya vercierovaorsovai vonalán rövidebben valósíthatja, — igaz, a bolgár tartományok déli része terményeinek kivitelére nézve bizonyos nemzetgazdasági fontossággal birni mindenkor fog; azonban, a ki a Nary Balkán hegységnek bolgárországi déli határain átvonuló lánczolatait ismeri, be fogja vallani, hogy egy Widdintől és Plevnától délre a Nagy-Balkánon át vezetendő vasút, mely ama magas és meredek hegyeken törne keresztül, temérdek akadályba ütköznék, majdnem olyanokba, mint a novi-bazári vonal. Ellenben a Morava-völgyén Belgrádtól Niss felé baladó — ezen belgrád-zimonyi vasútvonalnak folytatása •— már a Nagy-Balkánt mellőzi, attól délre vonul el s csak a Kis-Balkánt szeli át, annak is csak egy csekély vízválasztóját és igy fog Sopbia és Eski-Zagra felé Konstantinápolynak haladni. Az ily fővonalaknál a minő ez is, a mely Konstantinápolyt Hamburggal, a Bosporust az atlanti óceánnal van hivatva összekötni, a katonai szemponton kivül, — mely, azt hiszem, ezen vasút létrejöttére nézve a titkos rugó, legfontosabb az, hog}^ a nemzetközi forgalom minél egyenesebb, rövidebb utón közvetittessék a fővégpontok között. E vonalnál tehát az a nézetem, hogy Budapestről a térképen vonalzóval meghúznám a lineát, a mely a legegyenesebb ut, azt vagyok hajlandó megszavazni. Ez a legegyenesebb legrövidebb ut pedig a szabadkai irány-, a melyre a tegnapi szavazás történt, igen helyesen. Midőn azonban én a fővonalra, minthogy világkereskedelmi és nemzetközi forgalmúnak Ígérkezik, teljes készséggel adtam szavazatomat : akkor nem kívánom az ily nagy világvojial létesítését államköltségen építendő apró szárny-vonalak építésével nehezíteni s azért a beadott módosítványnak azon részét, mely a bajai szárny-vonal kötelező kiépítését tartalmazza, én részemről nem pártolhatom. Egy világ-vonal mellett, ily mellékes tekintetek nem jöhetnek számításba. Építsék ki a bajsiak, ha szükségük van vasútra, e szárny-vonalat államgarantia nélkül, saját költségükön. Van Bajának Dunája, ha ez nekik nem elég s van pénzük szárnyvonalak építésére: ám tegyék, de az országot ilyen igényekkel ne terheljék. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Tehát, mondom, azon részét pártolom csak a beadott módosítványnak, mely arról szól, hogy államilag építtessék ki a budapesí-zimonyi fővonal, melyet mind katonailag, mind pedig világforgalmilag nagyfontosságunak ismerek el s mely Budapest gazdasági gépgyárainak stb. készítményeit tömegesen fogja a Balkán-félszigetnek még alig fejlődött primitív gazdászatu s ipara országaiba szállítani s mely egyéb magyar iparágaknak is, mint pl. az asztalos iparnak nevezetes piaczot fog teremteni ama népeknél ; mivel ezek eddig keleti uralom alatt állva, a bútorok kényelmeivel alig ismerkedtek meg s ezután fognak majd tetemes fölszereléseket tenni. Ezért, midőn mint a fővárost és annak iparát különlegesen emelőt is pártolom ezen vonalnak minél előbbi kiépítését: óhajtom azt, hogy e fővonalat a magyar állam építse és a magyar állam kezelje. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Mert, ha mi ezen világforgalmi vonalat egyszer kiadjak a kezünkből: az államvasutak többi vonalaitól bátran elbúcsúzhatunk. Tudjuk, hogy a magyar állampályák déli és keleti vonalainak kezelése deficittel jár; az északi vonalak közül is főleg csak a budapest-salgó-tarjáni az, mely jól jövedelmez; ennek jövedelmezőségét azonban azon többi inproductiv pályarészekre kell rá fizetni. Ha már most felteszszük, hogy kiépül ugyan a budapest-zimonyi vonal: de arra mérvadó befogását az osztrák állarapálya társulat, vagy akármely más hatalmas consortium fogja kiterjeszteni és igy nem a magyar állam vaspálya északi fővonalain át fogja majd közvetítem a keleti forgalmat, hanem az osztrák államvaspályán át; vagyis nem Rutka felé Oderbergnek, Hamburgba: hanem Budapesttől Pozsony és Bodenbaeh felé: akkor bucsut vehetünk örökre a magyar államvaspályák felvirágzásától és tönkre teszszük egyetlen állami vasutunknak, a Budapesttől Rutka felé vezető salgó-tarjáni vonalnak jövedelmezőségét is, mely a mostani időben még a többi sanyarú állapotban levő állampályarészek forgalmának hiányát némileg pótolja. Ezen okok engem arra bírnak, hogy határozottan kimondjam abbeli nézetemet: szükséges a kormányt oda utasítani, hogy államilag építse ki a budapest-zimo;oyi fővonalat. (Helyeslés a balés szélső balon.) És én nem is tudom, mién kellene ettől a kormánynak visszariadnia ? Hiszen éppen a volt közlekedési minister jelentette ki egy régebben e vonal kiépítése érdekében emelt igénytelen felszólalásomra és remélem, utódja is osztja nézetét, hogy nyugodjam meg, mert oly