Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-279

279. országos ülés június 9. 1880. 173 rá, hogy valamely képviselőtársam interpellatiójához egy szót se szóljon: én egyenesen beadnám ezeu interpellatiómat és azt indokolni nem kívánnám. így mindössze csak annyit mondok, hogy arra egy eset adott nekem alkalmat, melyet kényszerülve voltam végig nézni s melynél fogva kérném az igazságügyi minister urat, hogy intézkedjék az iránt, hogy a királyi ügyészeknek ne saját tetszésüktől legyeu függő az izraelita rabok iránti eljárás, hanem arról a minister ur a saját körében rendeletileg intézkedjék. Beöthy Algernon jegyző (olvas): „Interpellatió az igazsagügyminister úrhoz. Kérdezem a minister arat, hogy miután az izraelita isteni tisztelet megtartliatására legalább 10 ember jelenléte igényeltetik, a mennyivel rabokban a királyi ügyészek nem rendelkeznek, de nagy ünnepeken máshonnan sem szedhetők össze — szándékozik-e egy szabályrendelettel, legalább a nagy ünnepeken a ritus szerinti isteni tisztelet megtarthatására, a királyig ügyészeket utasítani, ugy a ritus szerinti élelmeztetést ott, hol a hitközség maga — az állam megterheltetése nélkül — a királ)i ügyészek által előirt normativum szerint — elvállalja, megengedni? Szabély Antal." Pauler Tivadar igazságügyi minister: Ha a t. ház megengedi, most válaszolok az interpellatióra. (Halljuk!) Mind én, mind elődeim, az izraelita rabok vallási kívánalmai iránt mindig figyelemmel voltunk és egyszernél többször történt, hogy főkép a közvetítő izraelita bizottságnak felszólalása és kérésére ez iránt intézkedtünk is. A mennyiben a kir. ügyészek e tekintetben nem igy jártak volna el és vonakodásuk a börtönszabályok által nem igazoltatnék, Őket ily értelemben utasítani csakugyan hajlandó vagyok ; de ki kell emelnem, hogy ez csak annyiban történhetik, a mennyiben ez a börtönszabályok általános elveivel és az ott szükségkép fenntartandó renddel összeegyeztethető. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Elnök: Méltóztatik a t. ház az igazságügyi minister válaszát tudomásul venni? (Tudomásul vesszük.) Tehát tudomásul vétetik. A földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur fog válaszolni Turgonyi Lajos képviselő urnak interpellatiójára. B. Kemény Gábor, földmívelés-, ipars kereskedelemügyi minister: T. ház! Turgonyi képviselő ur interpellatiót intézett hozzám, a szerinte végveszélynek szembenéző malomipar ügyében. Az indokolás hozzá igen hosszú volt; méltóztatnak talán megengedni s a t. interpelláló ur is megbocsátja, hogy az indokolást magát nem olvashatom fel egészen és mellőzve azon megjegyzéseket, melyek netalán a kormány közgazdasági politikájára, sőt még azokat is mellőzve, melyek egy szomszéd, velünk jó barátságos viszonyban álló nagyhataímasság politikájára vonatkoznak — habár ezeket helyesnek el nem fogadhatom, — szorítkozom magára a dolog lényegére. (Helyeslés.) A t. interpelláló ur azt mondja, hogy a most beállott viszony következtében, a német birodalom azon helyzetbe jutott, hogy nemcsak az osztrák-magyar monarchiának Lajtántúli részeit, hanem Magyarországot is elözönölheti liszttel, mig mi nem vagyunk azon helyzetben, hogy lisztet vihessünk ki a német birodalomba. Tény, hogy ezen év elejétől fogva, egy két márkás vám áll fenn a lisztnek kivitelére vonatkozólag, mig mihozzánk a német birodalomból vám nélkül jön be a liszt. Ea visszás helyzet, helyesnek nem tartom magam sem; de ebből nem következik az, hogy elő áll azon helyzet, hogy Németország Magyarország részeit elözönhesse liszttel. Régebb időben is volt behozatala; most valamivel több van. De én azt hiszem, hogy ez egészen esetleges dolog. A régebbi behozatal kiterjedett Csehország egy részére és Ausztriára. Ugyanoda van most is behozatala, de valamivel nagyobb mértékben, mint eddig. De azért, hogy mi nem vihetünk ki Németországba, még ebből nem következik, hogy Németország minket elözönölhessen. Lisztiparunk elég erős arra, hogy a német liszíiparral kiállja a versenyt. A mint egyébiránt már érinteni bátor voltam, a lisztipar egyike azoknak, a melyek az évenkinti terméssel mindenkor a legszorosabb összeköttetésben állanak. Ha rósz a termés például borban, ha kevés a mennyiség, vagy a minőség nem felel meg, íi] borban vásár nem igen lehet. Éppen ilyen formán, hogy ha rósz a termés gabonában, búzában, ha nálunk magasra szöknek fel az árak, saját magunk lisztjét megőrölhetjük, azt eladhatjuk itthon, de a külföldre azt nem vihetjük ki. Én adatokat szereztem be azt illetőleg, hogy malmainknak - kivitele mennyit tesz ki; és eonstatálhatom, hogy a kivitel sokkal csekélyebb, mint a múlt évben volt. De adatokat szereztem be az iránt is, hogy mi volt a gabonának az ára itt és a külföld jelentékenyebb piaczain és azon eredményre jutottam, hogy a tényleg létező viszonyok között kivitelről szólni sem lehet; de nem a magas vám miatt, hanem azért, mert nálunk drágább a gabona, melyből a lisztet elő kell állítani, mint a külföldön. Nem kívánom mindazon adatokat felsorolni, a melyekkel rendelkezem. Csak egy párt leszek bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. Januárban Hamburgban 24 márka volt 100 kilo