Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-279
174 279. országos ülés janim 9.1SS0. gabona ára, Stettinben 22 s Budapesten ugyanakkor 28. Februárban szintén Hamburgban 22, Stettinben 21, Budapesten 29, Máreziusban, Hamburgban 22, Stettinben 22, Budapesten 24. És még csak a júliusi adatot említem fel. {Halljuk!) Hamburgban volt júniusban 20, Stettinben 21, Budapesten 20. Itt van egy kis differentia Magyarország előnyére, de a mely nem képesíti a mi malmainkat arra, hogy a veeturát odáig fedezzék. A midőn kérdezősködtem a forgalmi és üzleti viszonyokról éppen ezen malmoknál, egyetlenegy volt közülök, a mely felhozta azon nehézséget, mely a német vám következtében a liszt-ipart nyomja, mert az nem oly szerfelett nagy, nem szokatlan vámtétel. Két márka — körülbelül 1 frt aranyban, — a liszt értékének nem több, mint 7—8%-a melynek igen jelentékeny részét az által, ha olcsóbb vámtarifát kapnánk és ez által olcsóbb szállítást tudnánk sze rezni, behozni lehetséges volna. így például magából Erdélyországból a tarifa 7 márkánál többre megy. Ilyen mérvű vámtarifatételekkel szemben a német vámtarifa nem oly nagy és nem oly bénító, hogy a miatt tönkre kellene jutni malmainknak. E tekintetben csak egy tényezőre hivatkozom, a pénzvilágra, a mely folytonosan rendkívüli figyelemmel kiséri azt, hogy valamely ipari vállalatnak mennyit érnek meg viszonyai, estélyei, actiái és ezt numerice fejezi ki az actiáknak börsei cursusa. Egybeállittattam az összes pesti malmok részvényeinek árfolyamát a tavalyi és a jelen évben hónapról-hónapra. Ebből szintén csak pár adatot leszek bátor felhozni, melyek kétségtelenné teszik, hogy az üzletvilág nem tekinti malomiparunkat tönkrejutottnak minden német vámtarifa daczára sem. A Concordia részvényei 1879. januárban 485 frton keltek, 1880. januárban 545 frton, februárban 532 frton, 1879-ben és 585 frton 1880-ban, 1879. máreziusban 445 frton, 1880-ban 520 frton, 1879 áprilisban 580 1880-ban 510 frton, 1879 májusban 553 frton, jelenleg 530 frton. Minden malomnál körülbelül ez a viszony áll fenn, t. i. valamivel alantabb áll az árfolyam, mint tavaly állt, de nem annyira, hogy ez elcsüggesztő volna és nem olyféle jelenség ez, melyet egy jó termés helyre nem hozhatna. A malmok egyike kereken utal reá, hogy az esetben, ha jó termés lesz és Magyarország kivitelre számíthat, az idén is igen jelentékeny osztalékra számíthatna. Az első kérdésre nézve tehát, t. i. hogy van-e tudomásom ezen sajnos viszonyokról, azt felelhetem, hogy van ennyiben, de nem annyiban, hogy oly veszélyesnek tartanám az állapotot, | hogy az oly fontos malomiparnak tönkrejutásától kellene tartani. A második kérdés ez: „Mit tett eddig, vagy mit szándékozik a lehető leggyorsabban tenni és hivatalos állásából kifolyólag elkövetni ezen égető bajnak s abnormis állapotnak orvoslására s megszüntetésére?" Erre nézve csak pár szót kívánok szólani és inkább emlékébe akarom hozni a t. háznak, hogy mi történt és mi mondatott e tekintetben. Méltóztatott a t. ház megszavazni az Adria kiviteli társaság subventióját. A társaság már tavaly működött és jótékony hatással volt arra, hogy lisztiparunk tért nyerjen és a kellő magaslaton megmaradjon. Az egyik legfontosabb tétel Németország politikájával szemben az, hogy kivitelünket egészen függetlenné tegyük, hogy oly irányt létesítsünk, melyben Németország mellőzésével tudjuk termel vényeinket az európai piaezokra vinni. Erre nézve első lépés volt az Adria társaság subventiója. A másik lépést képezik azon combinált intézkedések, melyek a déli vasút és a magyar államvasút vonalát tárgyazzák és melyek biztosítják a magyar kormány befolyását az innen Fiumébe való szállításra. E tárgy most fekszik a t. ház előtt és arról nem is kívánok többet szólni. Egy harmadik szempont a kereskedelmi szerződések ügye és biztosíthatom a t. házat, hogy e tekintetben a kormány kötelességét ismeri és meg fogja tenni, hogy mi sikerrel, azt annak idején, midőn a szerződés meg lesz kötve, jelenteni fogjuk. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. {Helyeslés jobbfelöl.) Turgonyi Lajos: Nem vagyok azon szerencsés helyzetben, hogy a t. minister ur válaszát tudomásul vegyem, nem pedig azért, mert ha elismerem is azt, a mit ő mondott a Németországgali kereskedelmi viszonyból kifolyólag lisztiparunkra; és ha elismerenxds azt, bogy ez, mint ő is mondja, csak esetleges, mint voltam bátor interpellátiómban felhozni, hogy Németországban lisztünktől reétermázsánkint 2 márkát kell fizetni, holott Németországból hazánkba vámmentesen, minden fizetés nélkül hozzák be a lisztet az ottani kereskedők; ha mondom, ez esetleges is, de azt talán már megengedi a minister ur, hogy más oldalról is veszélyeztetve van Magyarországnak eddig virágzásban volt malomipara, nevezetesen Oláhország felül. Ez azóta merült fel a hírlapokban. B. Kemény Gábor, földművelés-, ipar- és kereskedelmi minister (köbbeszól) •. Ez nincs az interpellátióban! Turgonyi Lajos: Abban nincs. De annyi bizonyos, hogy két oldalról is megtámadtatik a
