Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-279

170 279. országos ülés janius 8. 1S80. Ismétlem egészen röviden beszédem resul­tatumát. {Nagy mozgás. Felkiáltások: Eláll!) Azt hiszem, nem éltein vissza eddigelé a t. ház türelmével. (Zaj.) Én csak összegezni akarom azon nézeteket, melyek ezen fontos kér­désben nyilváaultak és a melyekre, méltóztassa­nak meghinni, nem egy párt és nem egy egyén részéről, nem is egy alkalommal, hanem sokszor, minden oldalról, mindenféle kérdésekkel kapcso­latban lesz hivatkozás és lesz még nem egy sajnálkozó hivatkozás ezen házban. A szerint, a mint a zimonyi vasutat vagy internationális, vagy pusztán belérdekünek tekint­jük, kell anuak jelentőségét megítélni. Az első esetben a törvényjavaslat alapján keli kiépíteni a vasutat és akként, a mint t. ministerelnök ur igen helyesen indítványozta: a legrövidebb utón. De mihelyt ezen eredményeket nem tartjuk iga­zoltaknak, csakis azon kapcsolatban, a melyben az a többi vasutakkal áll, azon kapcsolat szem­pontjából, a melyben különösen az ország nyu­gati részeiben folytatandó vasúti politikával áll: első' sorban a Duna jobbpartján építendő vasút­vonal bir jelentőséggel. Ugyanazért a Dániel Ernő t. képviselő ur határozati javaslatához én egy módosítást vagyok bátor indítványozni, a mely határozati javaslatban az áll, hogy a Pancsova-Kikinda-Zimonyig létesítendő vasút iránt előterjesztést tegyen a ház elé a kormány. Én még hozzá tenni indítványozom, hogy valamint a Dana jobbpartján a mitrovicz-zimonyi vasúthoz csatlakozó részre nézve is. Ha a Duna balpartján vezetendő vasút fo­gadtatnék el, akkor elsőséget kell adnom a Baján keresztül vezetendő vonalnak azért, mert ez közelebbi kapcsolatba hozható Fiumével. De, ha ez sem fogadtatnék el, akkor kérnem kell a t. házat, hogy a b. Bánhidy Béla t. képviselő­társam által benyújtott módosítványt fogadja el. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat. Mindenekelőtt azonban fel fog olvastatni Pulszky képviselő ur módosítványa. Baross Gábor jegyző (olvassa: „Dániel Ernő képviselő határozati javaslatának ötödik sorában „vezetend'ó"'- sző után következő: „valamint a Duna jobb partján a mitrovicz-zimonyi vonalhoz csatlakozó"). Ordódy Pál, közmunka és közlekedés­ügyi miíiister: Engedje meg a t. ház, hogy azok után, mik itt a törvényjavazlattal szemben elmondottak, néhány észrevételt tegyek. Nem fogok visszaélni a t. ház türelmével, hanem minél rövidebb leszek. A törvényjavaslat ellen általánosságban két észrevétel hozatott fel, az egyik észrevételt Dániel Ernő t. képviselő ur hozta fel, a ki az egész törvényjavaslatot újólagos tárgyalás végett vissza akarja utasítani. A másik észrevétel az ^volt, hogy e vasút állami költségen építtessék. És ezt b. Bánhidy Béla t. képviselő ur hozta fel. A harmadik észrevételt most Pulszky Ágost t. képviselő ur tette, mely ugyan egy a Dániel Ernő t. képviselő ur elhalasztó határozati javas­latával és ezt csak kiegészíti. Dániel Ernő kép­viselő ur indokolása, melylyel indítványát elő­terjesztette, az volt, hogy e vasútra nézve nincs kimutatva, hogy azt az ország érdeke követeli. Én, t. ház, erre nézve hivatkozhatnánk az országban évek óta úgyszólván általánosan hangoztatott óhajtásokra és kérvényekre, hogy e vasút léte­síttessék s pedig a balparton s ugy, hogy egyenes összeköttetés létesíttessék Budapesttel; hanem, ha erre direete nem hivatkozom, arra tán szabad lesz hivatkoznom, hogy az ország mindenesetre megköveteli azt, hogy déli irányban Szerbiával és azon túllevő tartományokkal az összeköttetés létesíttessek, követeli pedig azért, mert ha Magyarország részéről nem létesíttetik ezen összeköttetés, létesíttetik az akkor más úton­módon, a mely ha létesül, akkor nem lesz kezünkben a mód, hogy a keleti forgalmat érde­keinknek megfelően irányozzuk, hanem oly irány­ban fog az vezettetni, mely reánk nézve nem lesz kedvező, (ügy van!) Tehát, ha nem volna direete érdeke abban az országnak, hogy e vasút kiépíttessék, azon érdeke meg van, hogy az ország érdekével ellenkező ne történjék. Azt mondja t. barátom, hogy már is ver­senyeznek a mi nyers terményeinkkel a keleti nyers termények s hogy nem vagyunk képesek gyártmányainkkal ellátni ama vidékeket, mert gyáriparunk alig van. Bocsánatot kérek, ha azt mondom, hogy ezen érvelésben némi fallatia van, mert kelet nyers terményei versenyeznek a mi terményeinkkel, de verzenyeznek külföldön, ott, a hol az európai kereskedelem Összejő, t. i. a tengeren, mi pedig oda nem vagyunk képesek olcsón szállítani. Devajjonjje versenyt elkerüljük-e, ha délfelé nem fogunk vasutat építeni? Azt hiszem, nem! Azáltal, hogy mi a kereskedési ide irányozzuk, azzal a versenynek regulatoraivá leszünk, de ha nem építjük ki a vasutat, akkor nem fogjuk azon irányban regulázhatni a forgalmat és hatal­munkon kívül esik annak vezetése. Azt mondja t. barátom, hogy mi nem birunk gyári iparral és gyártmányaink nem versenyezhetnek más államokkal. Igaz, de mégis vannak bizonyos gyártmányaink, melyekkel ez előtt versenyeztünk a keleti tartományokban más országokkal s e versenyre most is képesek leszünk. Ilyen, hogy csak egyet említsek, a kocsiipar; régibb időben a kocsigyártmányokat Pestről szállították Buka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom