Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-279

279. országos ülés június 9. 1880. 165 háromolhatnak, készséggel fogja viselni. Ez nem speciális vidéki érdek. Emlékezni fog t. barátom azon kérvényekre, a melyeket nem csak az érdekelt vidékek, de az ország majd minden részének lakossága intézett a t. házhoz, melyek hangosan követelték e vasút kiépítését. Megengedem, hogy e vonal ez idő szerint hamarjában jövedelmezni nem fog. En nem vagyok képes kiszámítani biztos jövedelmét és azi a priori lehetetlennek is tartom; de miután az a keleti kereskedést Magyarországnak megnyitja: hajlandó vagyok hinni, hogy jövedelmező lesz. De különben is, a t. képviselő ur és barátom éppen úgy, mint én, sokszor szavaztunk meg oly tételeket, a melyek hamarjában nem voltak jövedelmezők, de szükségesek voltak, mint pl. a culturális czélokra megszavazott összegek, melyeket a befektetett tőke jövedelmezőségének reményében szavaztunk meg. (Helyeslés.) Ennyit kívántam Irányi t. képviselőtársamnak és barátomnak megjegyezni. A mi b. Bánhidy képviselő urnak nézetét illeti, hogy e vasút állami költségen építtessék: ebben én is osztozom azon kijelentéssel, hogy tisztán és kizárólag nem ettől tételezem föl a törvényjavaslat elfogadását és e tekintetben csatlakozom a ministerelnök urnak imént kifejezett azon nézetéhez, hogy ha az állam e vasutat kedvező — hangsúlyozom, hogy kedvező feltételek alatt képes lesz kiépíteni, akkor maga építi ki. (Helyeslések.) Nem akarok tovább időzni a felhozoítakra teendő észrevételekkel, már csak azért sem, hogy azon ígéretemnek, melyet beszédem elején jeleztem, fhogy t. i. rövid leszek, —• megfelelhessek, hanem áttérek magára a törvényjavaslatra. Én azt hittem és reméltem, hogy a t. kormány a törvényjavaslatot kimerítő szerves alakban fogja előterjeszteni a t. ház elé és hogy annak ugy pénzügyi, mint technicai oldalai bővebben lesznek részletezve. Mert ha tekintetbe veszszük a Budapesttől egész Újvidékig terjedő vonalat, csakis egyetlen iránypont, t. i. Szabadka van megjelölve, mely az elágazó irányok köztt a különbséget képezi. Megengedem, hogy technicai szempontból és az irány meghatározására nézve ez elégséges, ele kivánatos leit volna, hogy Budapesttői Szabadkáig legalább is egy iránypont meg lett volna jelölve a törvényjavaslatban : azért, hogy az érdekelt vidékek megnyugtatva legyenek s a törvényhozás tagjai magukat jobban tájékozhassák. Szükséges lett volna továbbá nézetem szerint, minthogy a törvényjavaslat első és második szakasza a kalocsai és bajai szárnyvonalak kiépítését is tervezi, a csatlakozási végpontokat is megjelölni. Mert ha Kalocsa Kis-Kőfössel köttetik össze, a mi nézetem szerint ugy fog történni: akkor Baja város sorsa bizonytalan, annál is inkább miután a törvényjavaslat azt mondja, hogy ez iránt a kormány újabb javaslatot fog beterjeszteni; mert az összeköthető Kalocsával, Halassal és Szabadkával is. Itt különösen Baja érdekében hangsúlyozom, hogy ha a t. kormány a bajai szárnyvonal kiépítését ígérete szerint elő fogja terjeszteni, ám akkor leginkább ajánlom t. kormány figyelmébe a szabadkai csatlakozást. Először azért, mert legtermékenyebb vidéket érint, másodszor, mert azon vidék legnagyobb áldozatot hozni képes, de leginkább azért, mert ez által kilátásba helyeztetik, hogy a zäkánydombovári vasút zsák - utczai helyzetéből kiszabadul. A harmadik, mit a t. kormány és különösen a t. közlekedési minister ur becses figyelmébe ajánlani bátorkodom, az, hogy kivánatos lett volna, hogy azon mííépítményeken kívül, melyek a törvényjavaslat 3. §-ában érintve vannak, még némely ponton a földmunkák is foganatba vétessenek. Ezt legkivált azért hangsúlyozom, hogy'azon vidékek, melyek] nagyobb mérvű áldozatokat hoztak, mint pl. Szabadka, melynek ajánlata a 300,000 forintot meghaladja, könnyebben róhassak le ajánlataikat, apránként, időt engedve nekik, mint egyszerre megrohanva. De nem azért hozom fel mindezeket, hogy talán a t. kormány hazafias intentióját kétségbe vonni akarnám, hanem leginkább azért, hogy módot és alkalmat nyújtsak a közlekedésügyi minister urnak, nyilatkozata által a közvéleményt és az érdekelt vidékeket megnyugtatni. Ezért bátorkodom a t. minister úrhoz azt a kérdést intézni, hogy azon esetre, ha e törvényjavaslat és annak iránya elfogadtatik, hajlandó lesz-e azon vidékeknek és városoknak, a melyek nagyobb mérvű ajánlatokat tettek, ajánlataik igénybevételével, néhány ponton a földmunkát foganatba venni. Egyébiránt, t. ház, nem akarok becses türelmével visszaélni, hanem ismételten kijelentem, hogy én e törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadom (Releyslés) és feljogosítva érzem magamat azon vidék, illetőleg város részérő), melyet képviselni szerencsém van, a t. kormány irányában ezen, a nemzet közóhajával találkozó eljárásáért hazafias elismerésemet nyilvánítani. (Elénk helyeslés johbfelöl.) Elfogadom a javaslatot. (Helyeslés halfelöl) Pulszky Ágost: T. ház! Ugy a ministerelnök ur és a pénzügyminister ur beszédében, mint Irányi Dániel képviselő ur ezen előtérj esz| tés megbirálásánál, az általános vasúti forgalmi politikai tekintetekre fektették a felhozott arguj mentumokat. Legyen tehát szabad nekem is, ki egész röviden kívánok e tárgyhoz szólani, ezekre i hivatkoznom akkor, midőn daczára a minister-