Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-278
278. országos ülés Jtmtns 8. 18S0. 133 Elnök: T.ház ! Maga a szakasz ellen észrevétel nem tétetik és így, mint kijelentettem, az el is fogadtatott, hanem a b. Kemény Kálmán képviselő ur módosítványa után egy „e" pont alatti bekezdést javasol az előadó ur. Kérdem tehát a t. háztól, méltóztatik-e ezt elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 20. 21—22. §-£, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván ; olvassa á 23. §-í). Ugron Gábor: T. ház! A 23. §. utolsó bekezdése azt rendeli, hogy az erdőbirtokok tagosítás utján kicserélésnek tárgyát nem képezik. Ezen intézkedés homlokegyenest ellenkezik a magyarországi tagosítási törvénynyel, mely szerint az erdők is tagosítás tárgyát képezték. Én azt hiszem, a tagosítás kérdése első sorban azon alapszik, hogy egy józan gazdálkodás lehetőségének feltételeit valósítsa meg. Ha az erdő birtokok az esetben, ha szerfelett el vannak parcellázva, nem tagositíatnak, lehetetlenné válik a helyes erdőgazdaság és tekintve azt, hogy az országban a faállomány mennyisége mennyire megcsökkent és az erdők mily mérv T ben pusztíttattak, a törvényhozásnak valósítania kell azon feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy valahára józan erdőgazdaság is létesülhessen. Miként tehető fel azonban, hogy helyes erdőgazdaság jöjjön létre ott, ahol 4—6—8—100 D öl területtel biró erdők végtelen mennyiségben fordulnak elő, mint Erdélyben a székelyföld legnagyobb részében és a varmegyék nagy részében is. Az erdőtörvényt meg méltóztattak hozni, de vájjon végre lehet-e azt hajtani, ha az erdők ezen nagymérvű elaprózása fennáll"? Vájjon az, a kinek 7 — 8 darabban van 4—5 — 10 hold erdője, ne élvezze a tagosítás jótékonyságát, hogy habár nem összefüggésben is, de külön egy tagban erdőbirtokát íagosítva megkaphatná és azon rendszeres erdőgazdaságot kezdhetne. így szétszórva, közös használat alá vétettek az erdők és ezen közös használatban nem lehet helyes erdőgazdaságot folytatni, hanem közös legelőnek használtatnak, mert máskép hasznát venni nem tudják. Ha pedig azon erdőterületeknek, melyekből faizási szükségletüket is fedezniök kell, csak az által vehetik hasznát, hogy közlegelore használják, azt hiszem, hogy az erdő növésére és a faszükség enyhítésére a törvényhozás nem tette meg a szükség ! s lépéseket. Én kerestem módot, hogy ezen törvényjavaslatot a magyarországi törvénynyel a lehetőségig összhangba hozhassuk és kutattam a minimumot, melynél bekövetkezhetnek látom egy józan erdőgazdasági lehetőséget, még a* kisebb birtokosoknál is és ezt az öt holdban találtam meg. Azt hiszem, hogy ez oly csekély összeg, melynél kevesebbet kívánni nem lehet. És éppen azért módosítványomat arra fektetem, hogy az erdők tagosítása ott is megengedhető legyen, hol az erdőparcejlák átlagosan öt holdnál kisebbek. Ez ellen azt hozzák fel, hátha egy nagy birtokosnak kitűnő faállománya erdeje van, hogyan fogják azon szegény emberek megfizetni azon kitűnő és nagy faállományt. Azért van javaslatom második pontja, hogy a tagosításkor a terület nemcsak összefüggésben, hanem külön tagban is kiadható legyen, ha a nagybirtokos erdeje több parcellát venne körül és a kik kevesebb erővel rendelkeznek, a nagy faállományt készpénzben megtérítik. Különben a gyakorlati élet ezt kiegyenlíti és pedig ugy, hogy vagy kicseréltetik a faállomány, vagy pedig bizonyos mennyiséget eltávolítanak az erdőterületből. Felső-Magyarország legnagyobb részében hasonló talajviszonyok vannak és semmi leküzdhetlen nehézség sem mutatkozott. Ha volt nehézség, a gyakorlati élet útmutatása szerint kiegyenlítették és ez sikerült is. Kérem tehát a t. házat, ne zárjon el minden lehetőséget az erdőkre nézve ott is, a hol annyira szét vannak aprózva, hogy átlagosan öt holdat sem tesznek ki. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Ugron Gábor módosílványaii)'. „A 23-ik §. 2-ik bekezdésének első mondata helyett, megmaradván a szöveg többi része, tétessék a következő módosítás: Erdők rendszerint nem képezik tagosítás utján kicserélésnek tárgyát s azok az erdőbirtokosok beleegyezésének hiányában, a következő esetekben vétethetnek kicserélés alá: a) ha a község határában levő erdőparcellák területe átlagban 6 holdnál kisebb, a menynyiben az erdők a taggal összefüggésben és egy birtoktestben tagosíthatók nem lennének, külön tagban is kiszakíthatók; b) s ha csekély értékű erdőknek érintetlen hagyása a czélszerű tagosítást meghiúsítaná." Bokros Elek előadó : T. ház! Az erdőtagosítás egyike a legnehezebb feladatoknak. Az erdőnél a földtalaj értékén kívül még egy oly értékfactorral állunk szemben, mely ugyan nem a legtöbb, de igen számos esetben semmiféle equiparatiónak természetbeni lehetőségét nem tünteti fel. Egy százados tölgyekkel, vagy becses épüleífákkal benőtt csekély terület, oly aránytalanul nagy értéket képviselhet, melyet egy más erdőterületnek fiatalabb növésű, vagy más nemű faállaga egyáltalán nem pótolhat. Az erdő tagosítását úgy rendszeresíteni, hogy az új tagok kiosztásakor egyúttal a faállag azonnal levágattassék, vagyis minden tagosított erdő egyúttal
