Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

134 278. országos ülés június 8. 1 SS©. letaroltassák; ez lehetséges rendszer ugyan, de hogy igazságos-e, méltányos-e és hogy nemzetgazdaságilag igazolható-e, a felett Ítéljen a t. ház. Az erdőtagosítás tehát úgy, mint általános szabály, csak igen számos és részletes dispositiók mellett engedhető meg. Törekszenek más országokban is e czélra. Alsó-Ausztriában éppen jelenleg behatóan foglalkoznak az általános erdőtagosítással és az erre vonatkozó javaslatnak több érdemleges intézkedése vari, mint ezen egész törvényjavaslatnak* Emi elfogva az általános erdőtagosítás eszméjét könnyedén elfogadni nem lehet. Még kevésbbé járulhatok azon szövegezéshez, melyet Ugrón Gábor képviselő ur indítványozott, mert abbau vegyesen foglaltatnak a megengedhetőség eseteinek feltételei, a kicserélésnek érdemleges szabályai és még más eljárási dispositiók. Ily szövegezés mellett már a rendszer maga nem engedi, hogy egy szakasz ily módon bővíttessék ki. Különösen meg kívánom jegyezni, hogy ezzel sem érthetek egyet, a mit az indítvány a megengedhetőség kérdésében tartalmaz. T. barátom attól teszi függővé az általános erdőtagosííás bevezetését, hogy az erdő-parcellák átlagos kiterjedése 5 holdnál kisebb legyem De ez nem bizonyít még semmit a tagosítás helyességére nézve, mert megeshetik, hogy az erdő-parcellák területe átlagosan 5 holdnál kisebb, de az még nem jelenti, hogy egy embernek két, vagy több kis holdas parcellája volna. T. barátom jól tudja, hogy ily kis parcellák nem bizonyítják még azt, hogy az egyes birtokosok sok kis parcellákkal bírnak, melyeknek Összesítése gazdasági érdeket képezne; — hanem csak azt jelentik, hogy sok olyan lakosa van a községnek, kik egy-egy kis erdőrészlettel birnak. Ily esetben a tagosítás után a parcellák száma és átlagos nagysága ugyanaz maradván, egy költséges és bonyodalmas eljárás után a birtokviszony ugyanaz maradna, a mi volt. Ennélfogva nem lehet a megengedhet őségét az erdő-parcellák átlagos nagyságától függővé tenni. Mindezen és az idő rövidsége miatt elő nem adott számos más okoknál fogva én e módosítást nem fogadhatom el. {Helyeslés.) Elnök: T. ház! A 23. §-nak csupán utolsó bekezdése ellen adatott be módosítvány. E szerint azt hiszem, kijelenthetem, hogy az utolsó bekezdés előtti bekezdések elfogadtattak. {Helyeslés.) Az utolsó bekezdésre nézve Ugrón Gábor képviselő ur által adatott be módosítvány, melyre nézve kérdeni fogom a t. házíit, elfogadja-e a bizottság szövegezését. Ha ez elfogadtatik, a módosítvány elesik. Méltóztassék a módosítványt meghallgatni. Beöthy Algernon jegyző {olvassa Ugrón Gábor módosítványét). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik a 23. §. utolsó bekezdését a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadja és igy a módosítvány elesett. Beöthy Algernon jegyző {olvassa a 24. g-í.) Szikszai Lajos: T. ház! A 24. §. első bekezdéséhez bátor leszek egy módosítványt benyújtani. Beismerem ugyan, hogy e szakasz az 1871. évi LV. t. ez. 23. §-ából szó szerint van átvéve és igy a törvényjavaslat készítésénél ezen változás nem történik, de a mennyiben ezen törvénynek hatálya, meghozatala után a partiumbeli megyékre is ki lesz terjesztve s ott e tekintetben az 1836: IX. t. ez. 6. §-ának 9. pontja érvényes, a mely világos dispositiót foglal magában az elhelyezés tekintetében; s a mennyiben esetet tudok, hogy ezen §. merev magyarázata kellemetlen következményekkel jár, bátor vagyok egy módosítványt beterjeszteni, a mely nem annyira a lényegre, mint inkább ezen §. dispositiójának világosabbá tételére vonatkozik. Módosítvänyom a következő. {Olvassa.) „Módosítás. A 24. §. első alienájában ezen szavak után: „Az új kiosztásnál, mindenik tulajdonos járandósága lehetőleg egy tagban . . . ." tétessék ez „vagy a határ fekvésének, helyi viszonyoknak és a mezőgazdaság érdekeinek megfelelő részletekben hasittassék ki." Ott, a hol a felek az elhelyezkedés kérdésében békés utón megegyeznek, a szöveggel szemben semmi aggodalom nem forog fenn; de a hol az elhelyezkedés kérdésében a bírónak kell dönteni és a bíró arra. van kényszerítve, hogy a törvényt annak betűje szerint alkalmazza és máskép nem is alkalmazhatja, az elhelyezkedés kérdésében az Ítélet vagy egy, vagy a legkevesebb részletre terjedő két tagra terjedhet; ez pedig sem a pr.rtiumbeli megyékben, sem az erdélyi részekben s általában az országnak azon részeiben, a melyre a törvény hatálya kiterjed, nem óhajtandó, sőt az okszerű gazdászat érdekeinek sem felel meg. Ugyanazért kérem a t. házat, a népszerű gazdászat érdekében, hogy a kisbirtoknak több részletben kiadását elfogadni méltóztassék. Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a módosítványt. Beöthy Algernon jegyző {olvassa). Ugron Ákos: T. ház! Én Szikszai Lajos t. képviselőtársam módosítványához ugy, a mint szövegezve van, nem járulhatok, mert az hatá-