Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

118 278. országos ülés juaius 8. 1S8Ü. szükséges mindig emlegetni, hauem csak azon számokat, a melyek alatt bevezetve vannak a szakaszok és a kiigazítást akkor eszközölni, midőn a végleges szövegezés történik. {Helyeslés.) Méltóztassanak tehát a 8. §-t meghallgatni. Baross Gábor jegyző (olvassa). Cozma Párthén: T. ház! Ezen szakasz szerint, eltérőleg az úrbéri rendezési ügyekre vonatkozó megengedhetőségi kérdéstől, itten a tagosítási kérdés megengedhetőségénél a fellebbezések korlátozva vannak, a mennyiben a harmadbirósághoz fellebbvitelnek csak akkor van helye, ha a másik két bíróság egymástól eltérőleg itél. Én ezen korlátozást különösen most, miután még a gondnokság és gyámság alatüak birtoka is bevétetett a kulcs megállapításánál, sem czélszerűnek, sem szükségesnek nem találom. Avval indokoltatik ez, hogy ez igen egyszerű dolog, a mennyiben többnyire csak kiszámítási esetek foroghatnak fenn, tehát nincs szükség, hogy annyi fellebbezés történjék. De mégsem oly egyszerű ez a dolog, a mint állíttatik; mert annyi categoria van felállítva, bogy bizonyára lesznek kérdések, a melyek megvitatást igényelnek. Ha ez oly egyszerű volna, a mint ez itt állíttatik, felesleges lenne az egy fellebezés is és hogy a bizottság sem tekintette oly egyszerűnek a dolgot, ez kitűnik abból is, hogy elképzelte azon esetet, melyben a két bíró nem fog egyenlően határozni és erre az esetre megengedte a fellebvitelt a harmadbirósághoz is. Az erdélyi képviselő urak azt mondják mindig, hogy Erdélyben oly speciálisak a körülmények, hogy hát nem lehet mindig a magyarországi törvényeket alkalmazni azokra és pedig leginkább azért, mert ott rendezetlenebbek a birtokviszonyok, mint Magyarországon. Ha azonban ott rendezetlenebbek a birtokviszonyok, mint Magyarországon, abból a logikai következtetés az, hogy legalább is annyi perorvoslat engedtessék meg ott, hol rendezetlenebbek a birtokviszonyok. Magyarországon, magánál azon törvénynél fogva, melyre a minister ur is hivatkozott, t. i. az 1832. évi X. t. ez. 6. §-ánál fogva meg van engedve a felebbvitel és pedig korlátlanul és a minister ur is maga azt mondja, hogy a dolog termeszeiéből folyik, hogy a birtokrendezési ügyekben csak azon elvek alkalmazhatók, melyek a 1832/6. évi X. t. ez. 6—10. §§. alapjául szolgálnak. xlnuálfogva én, tekintettel arra is, hogy tegnap megbővitktett e törvényjavaslat és hogy nem volt előre látható akkor, midőn a 8. §. szerkesztetett, hogy a gyámság és gondnokság alatt levők birtoka is a kulcsba bevétessék, a mi minden esetre sok vitára fog okot szolgáltatni, mert nálunk nem vagyunk sem a telekkönyvvel, sem az örökösödési kérdésekkel tisztában és tekintve végtére, hogy a korlátlan felebbezés a 6. §. szerint a birtokrendezési ügyekben is meg van engedve. Annálfogva bátor vagyok azon indítványt beterjeszteni, hogy itt is engedtessék meg a fellebezés a királyi curiához. Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány, Baross Gábor jegyző (olvassa). „Módosítvány a volt 8., most már 9. §-hoz, A 3-ik bekezdés második sorában a „táblához" és „felébbezhető" szavak közé a következő szavak illesztessenek be; ;)

és onnan a magyar kir. Curiához, mint legfőbb itélőszékhez birtokon belől", a bekezdésnek többi szavai pedig hagyassanak ki, mely esetben az egész bekezdés következőleg hangzanék: „A felek nyilatkozatai és a beszerzett adatok alapján a kir. törvényszék, a tagosítás megengedhetősége felett határozatot hoz, mely az illető kir. táblához és onnan a magyar királyi Curiához, mint legfőbb itélőszékhez, birtokon belől feíebbezhető." Bokros Elek előadó: T. képviselőház! x\. t. háznak tegnap hozott azon határozata, hogy a gyámsági és gondnokság alattiak birtoka hozzászámittassék a tagosítást kérők birtokához, egyáltalában nem változtatja meg azon tényt, hogy a tagosítás-kérések tárgyalása, kizárólag csak a birtok mennyiségének egyszerű számbeli megállapítására vonatkozik. Ilyen kérdésben tehát a két bíróság egybehangzó határozata oly teljes biztosítékát képezi az eljárás helyességének, hogy egészen felesleges a birói garantiákat még egy felebbezéssel szaporítva, az eljárást késleltetni. (Helyeslés.) Kérem ennélfogva a t. házat, hogy a, bizottság szövegezését megtartani méltóztassék. Elnök: A szavazás, azt hiszem, a következőkép lesz megejthető. A két első bekezdést, melyekre észrevétel nem tétetett, külön fogom szavazásra bocsátani. A 3-ik bekezdést, azt hiszem, két részre lehetne választani, minthogy Cozma képviselő ur módosítványa két részből áll, melyeknek elseje a 3. bekezdés első részére vonatkozik, ugy, hogy ha a bizottság szövegének első része elfogadtatnék, még feltehető a kérdés Cozma képviselő ur módosítványának első részére is. A módosítvány második része pedig a 3. bekezdés második részére vonatkozik és lehetnek képviselő urak, a kik az egyiket talán megszavazzák, a másikat nem. Ha a bizottság szövegének második része elfogadtatik, akkor a módosítvány második része elesik. (Helyeslés.) Az első két bekezdésre észrevétel nem tétetvén, azt hiszem, azokat elfogadottaknak jelenthetem ki. (Helyeslés.) Kérdem már most, méltóz-