Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-277

277, orsságos ülés június 7. 18SÖ. JQO kodva, kéri a tagosítást, mihez azután az elkülönítetten, vagy arányosítatlan, sok helyen igen nagy területek bozzászámittatván, ha ezek a tagosítást kívánónak néhány holdjával a tagosítandó határ egynegyed részét kiteszi, a bírónak el kellend rendelni a tagosítást, habár az az elkülönítetten, vagy arányosítatlan területre igényt tartó összes birtokosok által elleneztetnék is; a mi jogtalan pressiókra is szolgálhat alkalmul." Ugyan kérem, hogyha mától holnapra, egy éjszaka megtörténhetnék az összes fekvő birtoknak tagosítása az egész országban és egy szép reggel erre ébrednénk fel, hogy az tény: vájjon egy nagy szerencsétlenséggel találkoznánk-e az országban ? Az én csekély felfogásom szerint ezt nem tartanám annak. Ugy tartom, hogy ez a birtok használatának, a tulajdon szentségének, a birtok valódi hasznosíthatásának egy alapfeltétele. Ezt a kérdést máról holnapra a szőnyegen lévő törvényjavaslat nem oldja ugyan meg, de azon irányban halad, mely ehhez egy lépéssel közelebb vezet, ennek következtében hasznos és szükséges. Helytelennek tartom az elnevezést: „per" midőn tagosztályról van szó, nem szabad felperesnek tenni, a ki megnyeri, alperesnek a ki szenved miatta. Olyannak kellenek az eljárásnak tennie, melyből mindenki nyerjen, mihelyt helyesen van keresztül víve. Merem állítani, hogy ez a czél, a feladat, ez az intentió, ezt igyekszik keresztül vinni a törvényjavaslat. Tehát azon felfogást, a mely veszélynek tekinti azt, ha a tagosztály bekövetkeznék, nem osztom. Előállhat már most az az ellenvetés, hogy a többség akarata ellenére — habár hasznos is magában a tagosítás — az keresztülvitethetnék. Erre könnyen azt lehet mondani, nem oly fekete az ördög, a milyenek némelyek hiszik. Egyfelül azt mondhatnám, hogy ezen, jelenleg szőnyegen tevő törvényjavaslat intézkedése az Erdélyben tényleg fennálló intézkedésekkel, szabályokkal összeütközésben nemcsak nincsen, de majdnem ugyanaz. De e mellett látjuk és láthatjuk, hogy Erdélyben nem folyhattak tagosztályok, tehát meg egyéb megkivántatóságoknak is kellett befolyni arra, hogy a tagosztály keresztülvitessék. Megtörtént eddig is, hogy beszámították a közhelyeket, az úrbéri szolgalmakkal terhelt legelőket, erdőket, mind a mellett tagosztály mennél kevesebb történt. Nekünk feladatunk kimutatni azt, micsoda nehézségek vannak és azokon segíteni. És már most kérdem, vájjon lehetséges volna-e, a mit Teleszky képviselő ur felhozott s a mi érintve van a kisebbségnek véleményében, hogy egy pár összevásárolt holdnyi birtokkal erőszakolhassa valaki s a tagosztályt keresztülvigye. Azt hiszem, hogy általán véve nem lehet. Latifundiumokról lehet mondani, hogy azoknak segítségével tehetne erőszakolni a tagosztályt. De ez egyáltalán nem történhetik. Minden félnek meg van ugyanis hagyva ezen törvényjavaslat contemplátiója szerint azon jog, hogy a latifundiumot kihagyatni ajánlja a tagosztályból. Ezenkívül nincs-e meghagyva azon jog, hogy bizonyos területeket, melyek másokkal nam aequiparálhatók, külön tagosítás alá vegyenek. Ha kihagyatnék a Latifundium a tagosításból, mely éppen a lapis offensionis volna és mely keresztül erőszakolná a tagosztályt: vájjon akkor keresztül erőszakolhatná-e három - négy hold tulajdonosa az egész határra nézve azt? Én megvallom, ugy tartom, hogy nem. Abban az esetben, a mint külön szakasztatnék egy oly terület, mely tagosítás alá nem jön, természetes, hogy az tekintetbe nem vétethetnék azon részre nézve, mely tagosítandó. És legvégül — nem kívánván a t. ház becses figyelmét terhelni — csak bátor vagyok megjegyezni, ámbár én jogász nem vagyok, hogy az én tudtomra, az 1836-iki magyarországi törvényezikk, mely vonatkozott a tagosztály keresztülvitelére, ezen jogot a földesuraknak adta meg. De ez jelenleg nem így áll. Jelenleg tudtomra, bármely birtokosnak kívánságára keresztülvihető a tagosztály. (Közbeszólás jobb/elöl: Nem ugy van!) Már akkor roszul vagyok értesülve. Egyébiránt, mondom, nagy szerencsétlenséget nem látnék a tagosztály egyszerre keresztülvitelében. Itt nem az a czél, hogy egyesek veszítsenek és mások annak az árán nyerjenek. Itt a czél az, hogy minden jogos birtokos méltányos kielégítést nyerjen. Az, hogy a talajviszonyok és nem tudom, micsoda különös conügurátiók egyáltalában nem engedik meg a tagosztályt Erdélyben s ott egyik földdarab talaja aránytalanul roszabb, mint a másiké, akadályul nem szolgálhat, mert hiszen Magyarországnak is van számos oly hegyes része, mint Erdélynek. És a törvényben van is intézkedés arra nézve, hogy az ily vidékek, egyes havasak és óriási erdőterületek vétessenek ki a tagosítás alul, vagy külön tagosittassanak. Ennélfogva nem osztozhatom sem a kisebbségi véleményben, ^sem Gozma Párthéri képviselő ur felfogásában. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Künle József: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy a minister úrral ellenkező véleményben kell tennem. ; Ezen törvényjavaslat azért hozatott a tör-