Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-277

104 277. orgzítgo* ülés jnnins 7. 1850. vényhozás elé, mert el van ismerve, hogy az ország erdélyi részében a birtokviszonyok teljesen rendezetlen állapotban vannak. Itt úrbéri haszonvételekkel terhelt erdők, legelők, nádasak, valamint az arányosítás alá tartozó közös használatú területekről van szó s el lehet mondani, hogy egyáltalában nálunk urbérileg rendezett arányosított területek nincsenek, mert azon kevés, a mi van, számba sem jöhet. De constatálhatom továbbá azt is és a kik az erdélyi viszonyokkal ismerősek, tudják, hogy az arány oly nagy különbözetet mutat fel, a müvelés alatt álló határ és a rendezetlen és nem arányosított területek között, hogy azt mondhatnám, hogy több helyen egy huszadrészét sem éri el; tehát oly nagy tömegekkel állunk itt szemben, hogy, ha azon elv áll, hogy egy negyedrésznek lesz a provocatió megengedve, akkor ez meg egyenesen illusiorussá válik s akkor kimondhattuk volna azt, hogy ott, a hol ezen úrbéri haszonvétellel terhelt erdők beszámításának van helye, nem szükséges az egy negyedet felállítani, mert akkor önkényt következik, hogy ennek beszámításával minden tekintetben az egész határt tagosítani lehet minden egyes embernek. Én tehát szintén nem oszthatom ezen nézetet, mert vagy ejtsük el az egynegyed provocatiót és mondjuk ki, hogy ezen nem arányosított területeket beszámítva tagosítani lehet és akkor ez magára elég volna; mert ez, hogy felállítjuk az egynegyed részt és megint illusoriussá tegyük az eljárást, ez törvényhozási szempontból sem nem igazságos, sem nem logikus. Én ennélfogva, müithogy nem tartozom azok közé, kik azon reményben ringatják magukat, hogy feltétlenül eommassálni kell és minthogy elismerem azt, hosy tökéletesen elég volna téve a czélnak ez idő szerint az ajánlott különvélemény által, az egynegyed provocatiót helyesnek nem tartom és pártolom a Teleszky István t. képviselőtársam különvéleményét. (Helyeslés jobbfelöl.) Ugron Ákos: T. ház! Cozma Párthén t. képviselőtársam hangsúlyozta azt, hogy ő nem tartozik azok közé, a kik Erdélyben a tagosítás keresztülvitelét forcirozták. Több okot hozott fel, nevezetesen a tulajdonjog szentségét. Midőn a magyarországi búza már nem képes versenyezni az amerikai búzával és nemsokára az ausztráliai búzával is, mikor a magyarországi birtokviszonyok sokkal inkább megfelelők a külföldi birtokviszonyoknak, hogy találkozzék olyan egyén, a ki Erdélyben a tagosítás keresztülvitelét ellenezze, azt én nagyon csodálom. A mi közgazdasági állapotaink, ha az erdélyi birtokviszonyokat nem rendezzük, ott annyira el fognak satnyulni, hogy Erdélyben a földbirtokosok nemsokára földönfutókká válandnak. Én szükségesnek tartanám e törvényben még a földbirtok minimumát is meghatározni. A Teleszky képviselő ur különvéleményéhez nem járulhatok, hanem elfogadom a szőnyegen levő szakaszt ugy, a mint van. Teleszky képviselő ur hosszas előadására nem akarok észrevételt tenni, azon indokolásra sem akarok reflectálni, a mely a bizottság egyes tagjainak véleményére vonatkozott', sőt arra sem, hogy az illető bizottságnak elnöke milyen véleményben volt, mert azon indokolás reánk nem tesz semmi olyan benyomást, hogy a szőnyegen levő §. utolsó bekezdését el ne fogadjuk. Azonban figyelmeztetnem kel] őt, hogy ha ezen §. el nem fogadtatnék, megtörténhetik Erdélyben és különösen a Székelyföldön —• és itt Künle t. képviselő urnák is iparkodom válaszolni — hogy ha a művelés alatt levő földtulajdonosok kilencztized része kivánná is, a tagosítás nem lesz keresztülvihető. Különben Kitnle t. képviselőtársam azt mondja, hogy ha ez elfogadtatnék, akkor nem is szükséges az egynegyedrész, mert mindenütt tagosítani kell. Ugy látszik, kikerülte figyelmét a törvényjavaslat 7-ik §-a, a mely azt mondja: „Nagy kiterjedésű erdő, legelő és havasi területek, hogy a tagosítás alól kivétessenek azt bárki is kéraeti. A t. képviselő ur tehát nagyon tévedett, mert ezen havasi területek nem fognak egynegyed részhez, igy a tagosítást kérők közé számittatai, ha valaki azt indokoltan kérelmezi. T. ház S Ha Ugrón Gábor t. képviselőtársam módosítványát be nem nyújtotta volna, én járultam volna a t. házhoz azon módosítváuynyal. Én az o módosítványához hozzájárulok, mert felfogásom szerint a gyámság és gondnokság alattiakat minden esetre szükséges azok közé számítani, a kik a tagosítást kívánják, minthogy az illető gondnok, vagy gyámnak, ha tisztjét becsületesen és lelkiismeretesen akarja vinni, minden egyes alkalommal bele kell egyeznie a tagosításba azért, mert az illető gondnok és gyám ezzel mindig a gyámság alatt levő javainak, birtokainak értékét emeli, az árvaszék pedig, a melyhez engedélyért folyamodni eddig kellett a tagosítás kívánókhoz mindig hozzájárult, erre az engedélyt mindig megadta. Nem támadja meg ez az illetőknek egyéni jogosultságát, mint Teleszky t. képviselő ur mondta, mert midőn az illető gondnok, vagy gyám hozzájárul a tagosításhoz, ez által — mint előbb is kifejeztem — az illető gondnokság, vagy gyámság alatt levőnek vagyona emelkedik. Ezek voltak azok, a miket elmondani szükségesnek véltem és ismétlem, hogy én a törvényjavaslatot, ugy a mint van elfogadom, avval a