Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-277

102 277. országos ülés június 7. 1880. költségeit előlegezze, ki megkéri a tagosítást, veszély nélkül vélném bennhagyhatónak ezen utolsó alineát. De mig az általános költségvetés képezi azon sarkpontját a javaslatnak, melyre a t. előadó ur bevezető beszédében a legnagyobb súlyt fektette, addig kötelességem rámutatni azon veszélyre, mely ezen szakaszból származik. De illogikus is ez intézkedés, mert ebből az következik, hogy a hol a legelő és erdő elkülönítve, vagy az arányosítás végrehajtva nincs, egy tízezer holdas határt esetleg megtagosíthaí egy egyes birtokos, kinek van tiz hold földje, mig ellenkezőleg, ha a legelő-elkülöaítés és arányosítás keresztül vitetett, akkor ugyanazon területet, ugyanazon tiz ezer holdas határt többé 2000 hold birtokosa sem képes megtagosítani. Én ebben logikát nem látok, hanem a magyarországi törvény logikusabb, mert a birtokrendezés után is azon kulcsot engedi, mit a tagosítás előtt. Ezek azon okok, melyek miatt én az igazságügyi bizottság többségének véleményéi:, mely igazságtalan, veszélyes és illogikus, el nem fogadhatom, banem bátor vagyok ennek ellenében a különvéleményt elfogadásra ajánlani. Cozma Pártíién: T. ház! Ugrón képviselőtársam módosítására nem akarok terjedelmesen reflektálni, mert hiszem, hogy a bizottsági előadó ur sem fogadja el azt. Azonban, én inkább a kérdés fontosságára üzereüiém a t. ház figyelmét felhívni, ha még lehetséges volna, mert e kérdés nem olyan egyszerű és nem olyan könnyen elintézhető, nemcsak Erdélyben, de még Magyarországban sem, mint a milyennek .némelyek tekintik. Legyenek szívesek meggondolni, hogy ha nagyon megkönnyittetik a tagosítás, mi lesz a következménye? Az, hogy Erdély minden községében megindittatik egy tagosítási per. A hány község van, annyi per. Tessék meggondolni, hogy mindenütt, még Magyarországon is, hol a határ majd mindenütt alkalmas eltűrni a tagoítást, minő elégedetlenséget szül a tagosítás és képzeljék el azt az állapotot, a melybe Erdélyországot ezen kérdésnek minden áron való keresztülvitele juttatni fogja. Csak akkor tartanám azt a megkönnyítést czélszerűnek Erdélyre nézve, ha az volna állítható, hogy a tagosítás Erdélyre nézve mindenütt absolute kívánatos. Ezt pedig így általánosságban nemcsak Erdélyre, hanem Magyarországra nézve sem lehetne állítani. A tagosítás még nem oly régi, hogy még az előhaladottabb államokban is azt lehetne róla mondani, miként absolute jó eredménye volt és hogy minden ároü való keresztülvitele kívánatos és igy annál kevésbbé lehet azt állítani, hogy Erdélyben, hol az egész ország hegyes-völgyes, hol igen kevés határ van, melyben a kis birtokos váltógazdaságra és marhatenyésztésre ne volua utalva, a tagosítás keresztül vihető. Én azt gondolom t. ház, hogy a nagy birtok sem fog sokat érni Erdélyben akkor, hogy ha a birtokkal egy határban lévő munkás kezek kénytelenek lesznek elpusztulni és hogy a nagy birtok csak akkor ér valamit, ha van elegendő munkaerő, a mely annak becsét emeli. Ha a tagosítás nem közmegegyezéssel történik, magában foglalja a tulajdonjog szentségének megsértését, mert mindannyiszor, valahányszor a tulajdonos másnak kedvééit kénytelen tulajdonától megválni, ez a tulajdon szentségének megsértésével történhetik. Ha tehát ezt tesszük, tegyük legalább oly elv keresztül vitelével, a melyet másutt is respectáltak, ha nem állami érdekről van szó és a mely az alkotmányos államokban döntő. Ez az elv pedig a többség elve. Ezt az elvet fogadta el Magyarország is azon törvényben, a melyet Teleszky képviselő ur idézett; továbbá az 1840. 30. és 31. t. ezikkekben, a melyeknek értelmében az arányosítást és tagosítást kivánóknak a határ nagyobb részét kell birniok. Én, t. ház, beismerem ugyan a tagosítás szükségességét és jó hatását ott. a hol az igazságosan keresztül vihető, de mert az a legnehezebb dolog, hogy az igazságosan vitessék keresztül, én nem szeretném megsemmisíted a többségelvét, a melyen az alkotmányosság alapszik és ezért bátor vagyok a t. háznak a következő módosítást elfogadásra ajánlani. B Mednyádszky Árpád jegyző' (olvassa) : Módosítvány a 6. §. 3-ik bekezdésékez. A második sorban ezen szavak „egy negyed részét" helyett, tétessenek a következő szavak „felénél nagyobb részét". B. Kemény Gábor, földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy egy pár szót szóljak a szóban forgó kérdésekre. Én megvallom, nemcsak azon felfogást nem oszthatom, melyet a jogügyi bizottság kisebbségének véleménye visszatükröz, de azt sem, a melyet Teíeszky és Cozma képviselő urak jelenlegi btszédjükben tolmácsolnak. A különvéleménynek egy passusa következőleg szól: „azon intézkedést, hogy az úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasok, valamint az arányosítás alá tartozó azon közös használatú területek, melyeknek rendezése még befejezve nincsen, a tagosítást kívánók birtokához számittassék, nemcsak jogilag nem indokolható, hanem következményeiben felette, veszélyes lehet, mert e mellett megtörténhetik, hogy mig ezen elkülönítetien és arányosítatlan területekhez igényt tartóknak összessége a tagosítást ellenzi, egyetlen olyan birtokos, kinek az elkülönítetien és arányosítatlan területhez semmi igénye nincsen s ki néhány hold földet Összeszerzett, ezen néhány hold föld tulajdonára támasz-