Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-277
100 277. országos äléa június 7. 1880. arány osított területek azoknak birtokához számittatnak, kiknek a megosztás szerint tulajdonát képezik." Ugron Gábor: T. ház! E §-nak megelőző bekezdéséhez kívánok hozzászólni. Ebben ugyanis az mondatik: „Ezen negyedrész területi kiszámítása tekintetében, az adókataszteri adatok irányadók. Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek és köztársulatok birtok CL a>li általános tagosítást kivánok birtokához számítandók." A megelőző törvényben, melynek e törvényjavaslat módosítását képezi, bennfoglaltatott az, hogy a gyámság és gondnokság alatt levők birtokai is azokhoz számíttattak, kik az általános tagosítást óhajtják. Én a gyámság ós gondnokság alatt levőket, mint államüitézkedés alatt levőket tekintem, az államnak pedig czélja lévén a tagosítás, nagyon természetes, hogy egyes esetekben a gyámok és gondnokoknak nem adhat utasítást arra nézve, hogy azok a tagosítást kérelmezzék, hanem a mint a törvényben, melynek módosítását és kiegészítését e törvényjavaslat czélozza, benne foglaltatott, hogy a tagosítást kivánok közé számíttatnak a gyámság és gondnokság alatt levők, ugy indítványozom, hogy e szakasz 5. bekezdésében vétessék fel az „a gyámság és gondnokság alatt levők birtokai is." B. Mednyánszky Árpád jegyző {olvassa Ugron Gábor rnódosítványát, mely igy szól: n A hatodik §. 6. bekezdésének 2. sorában e szó után „köztársulatok" jó' a következő toldalék : „a gyámság és gondnokság alatt levők"). Teleszky István: T. ház! A most tárgyalás alatt levő szakaszhoz az igazságügyi bizottságnak kisebbsége egy különvéleményt volt bátor beterjeszteni, a mely rövid indokolásával együtt szétosztatván, azt hiszem, hogy ezeu különvélemény azon indokainak, a melyek a nyomatott indokolásban bennfoglaltatnak, ismétlése nem szükséges ; mielőtt azonban a különvélemény szóbeli indokolására áttérnék, bátor leszek a közvetlen előttem szólott, Ugron Gábor t. képviselő ur módosítványára vonatkozólag nézetemet előadni és kifejezni, hogy azt, a mit a módosítvány visszaállítni igyekszik, a ministeri eredeti törvényjavaslatnak az igazságügyi bizottság által kihagyott azon dispositióját, hogy a gyámság és gondnokság alatt levők vagyona is a tagosítástkérők vagyonához hozzászámittassék, — a magam részéről semmiesetre sem fogadhatom el. A gyámság és gondnokság alattiak egyéni jogosultságát igy megcsorbítni nézetem szerint az anyagi igazságba ütközik. Hisz ezek nem páriák, kik akaratjukat nem nyilváníthatják, hanem a törvényhozás gondoskodott mindenkire nézve törvényes, vagy végrendeleti, vagy rendelt gyámról, illetőleg gondnokról, a ki a kiskorúnak s gondnokság alatt lévők akaratát helyettesíti. És valóban, előttem nagy igazságtalanságnak látszanék, hogy pl. egy 23 éves kiskorúnak vagyona, a ki nagyon jól tudja, hogy neki a tagosítás esetleg érdeke ellen van, csak azért számittassék a tagosítást kérők vagyonához, mert még a 24. évét be nem töltötte, de mikorára a tagosítás bekövetkezett, akkorára nagykorú lesz. Az előttem valóban igazságtalanság volna, hogy például a pazarlás miatt gondnokság alá helyezett vagyona, képviselőjének ellenzése daczára, vagy még talán azoknak is érdeke ellenére, a kiknek érdekében a gondnokság alá helyezés elrendeltetett s kik mind azt hisaik, hogy a tagosítás érdekük ellen van, hogy —• mondom — az ilyenek vagyona is hozzászámittassék a tagosítást kérők közé. — Én részemről tehát, ezen indokoknál fogva Ugron Gábor képviselő ur indítványát, a mely visszaállítani czélozza a hozzászámításnak az igazságügyi bizottság által elejtett egy módozatát, el nem fogadhatom. Áttérve már most a különvéleményre s annak indokolására, mindenek előtt meg kell jegyeznem, hogy a 6. §. utolsó bekezdése, mely az igazságügyi bizottság által vétetett fel, az eredeti ministeri javaslatban benn nem foglaltatik; mert aa eredeti ministeri javaslatnak ugyancsak 6. §-a a beszámítás kérdését következőleg szabályozta: „6. §. Ezen negyedrész kiszámításánál nemcsak az 1871: LV. t. ez. 19. §-ában elősoroltak, hanem az állami, egyházi, közalapítványi javak, úgy a gyámság és gondnokság alatt állók birtoka is a tagosítást kívánók birtokához számítandók." A bizottság egészen újra szövegezve e §-t, kihagyta a gyám s gondnokság alattiak vagyonának kozzászámításáí; azonban a 6-ik §-bän felvett egy új bekezdést, a mely igy szól: „Úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasak, valamint arányosítás alá tartozó azon közös használatú területek, melyeknek rendezése még befejezve nincs, az általános tagosítást kívánók birtokához számítandó, — ellenben azok, melyeknek úrbéri elkülönítése, vagy arányosítása már megtörtént, azoknak birtokához számittatnak, kiknek a megosztás szerint tulajdonát képezik." Az igazságügyi bizottság kisebbsége, a mely kisebbség, megjegyzem, úgy alakult, hogy ezen §. megtartása mellett 5 bizottsági tag, kihagyása mellett pedig 4 bizottsági tag szavazott és a bizottsági elnök ur valószínűleg a kihagyás mellett érvényesítendett szavazati jogát nem gyakorolhatta. (Felkiáltások! Nem idevalók í) Én tényeket beszélek el. Ha indiseretiót követtem el, majd az elnök ur meg fogja mondani, hogy helytelenül jártam el.
