Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-277
277. országos «üés jnnins 7. 1880. 99 melyben az mondatik, hogy egy különös intézkedés határozandja meg, hogy a váltságfőke mily föltételek alatt és mily módon fizetendő be és az 5°/o-os évi járadék a jogosítottak számára a cs. kir. hatóságok közrennuikálása mellett miként szolgáltatandók ki. Ezek az oly szolgálmányok, melyek majdnem ugyanazon természetűek, mint a magyarországi maradvány földek, melyekből csak a szolgálmányok váltaudók meg a birtokos által, de a tulajdont neki meg kell hagyni. Ez egy 32 év óta meglévő nyilt seb az igazságszolgáltatás testén, melyet nem igyekszik begyógyítani sem a törvényhozás, de nem igyekeznek magok az erdélyi birtokosok sem, mert ezt ők egészen máskép intézik el odahaza. Megállapíttatik joguk a szolgálmányok megváltásához, megállapíttatik a kulcs is, mely szerint azon szolgálmányok biróilag megbecsülendők, de a legfőbb Ítélőszék azt mondja Ítéletében, hogy magának a megváltási összegnek tőkéjét nem kaphatja meg a birtokos addig, míg az országgyűlés e tekintetben nem boz törvényt, a mi involválja magában azt, hogy állami közvetítés melleit kellene a megváltást eszközölni. A haszon elmaradásáért nem mindig a tulajdonos felelős, mert ha szorgalmaztatott volna, a közigazgatási hatóságok kötelessége lett volna szorítani az ^embereket, hogy a visszamaradt szolgálmányokat teljesítsék, de nem szorították és igy legtöbben 32 év óta restautiában vannak. Az úrbéri ítéletek ídapjáii beperlik az embereket a járásbíróságoknál, hol sommás utón, tekintet nélkül az elévülésre vonatkozó törvényre, az elmaradt szolgálmányok becsértékében elmarasztalják őket, a mely sokszorosan felülmúlja a föld értékét és még azt mondják, hogy kegyelmet osztogatnak, ha átveszik azt a birtokot, melyet ily czím alatt ős idők óta a volt jobbágyok használtak, ez utón pedig ezrei meg ezrei az ily kisbirtokosaknak ki sajátíttatnak. S az erdélyi képviselő urak közül egyik sem szólalt fid ez ügyben, hogy gondoskodás történjék ez iránt a jövőre. Kérem tehát a t. igazságügyminister urat, n °gy ígérné meg, hogy gondoskodni fog ez iránt 1 örvény alkotásáról, a mit inár az úrbéri pátens is kilátásba helyezeit. Pauler Tivadar igazságügyi minister: Cozma képviselő ur figyelmeztetésére bátor vagyok röviden megjegyezni, hogy ez a törvény az eljárást szabályozván, az anyagi kérdések eldöntésébe egyáltalán nem bocsátkozik, nem bocsáikozhatik. A mi a figyelmeztetést illeti, azt kellőleg méltánylom és a mennyiben a szükséget igazoltnak fogom látni, az intézkedést meg fogom indítani. Elnök: A 3. §-hoz két módosítvány adatott be, az egyiket Strevoiu képviselő ur adta be, az iránt, hogy d) pont kihagyassék, a másikat Ugron képviselő ur adra be, az iránt, hogy a d) pont után egy új e) pont tétessék és azután az e) pontból f) pout lenne. Minthogy a c) pontig módosítvány nem adatott be, a §. ezen részét egyszerre fogom szavazásra kitíízni. Külön fog következni aztán a d) pout és azután Ugron képviselő ar módosítváuya; végül együttesen az e) ponttól kezdve a §. többi részei [Helyeslés.) Elfogadja-e a t. ház a 3. §-t a c) pontig bezárólag? {Elfogadjuk) Elfogadtatott. Fel fog olvastatni Strevoiu képviselő ur módosítványa a d) pontra vonatkozólag. Beöthy Algernon jegyző' [olvassa Strevoiu Miklós módositv anyát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik e elfogadni a d) pontot? Ha elfogadtatik, Strevoiu képviselő ur módosítványa elesik. A kik a d) pontot elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A d) pont elfogadtatott és ezzel a módosítvány elesik. Következik Ugron képviselő ur módosítványa. Beöthy Algernon jegyző {olvassa Ugron Gábor módosítványát). Elnök: A kik a módosítványt elfogadják, méltóztassanak felállani, {Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a §. az e) ponttól kezdve végig (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott. Következik a 4. §, Baross Gábor jegyző {olvassa a 4. és 5. %-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 6. §-/). Elnök: T. ház! Ezen szakasznál különvélemény van beadva. Méltóztassanak azt meghallgatni. Baross Gábor jegyző {olvas): „I. Az igazságügyi bizottság által szövegezett törvényjavaslat 6-ik §-ának utolsó bekezdését, mely igy szól: „Úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasok, valamint az arányosítás alá tartozó azon közös használatú területek, melyeknek rendezése még befejezve nincs, a tagosítást kívánók birtokához számítandók: ellenben azok, melyeknek úrbéri elkülönítése, vagy arányosítása már megtörtént, azoknak birtokához számittatnak, kiknek ä megosztás szerint tulajdonát képezik." Kíhagyatui indítványozzuk: Ha azonban ennek a törvény szövegébe való felvétele ezélszerűségi szempontból kívánatosnak mutatkoznék, a 6-ik §. utolsó bekezdését következően szövegezendőnek indítványozzuk „Ott, a hol az úrbéri elkülönítés és arányosítás már megtörtént, az elkülönített, illetőleg 13*
