Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-277
98 277. országos ölés jnníns 7. 1880. tani javaslat intentiója is oda irányul, hogy minden közös használatú területen a közösség rendeztessék. Akár egyik, akár másik czímen indíttatik meg a kereset a bíróságnak ezen törvényjavaslat keretében is megvan az a joga, hogy a tényleg beszerzett bizonyítékok szerint ítéljen. Ennélfogva, ha a keresetet a földesúr a használat megszüntetésére indítja meg, a birófiág elrendelheti az elkülönítést. De lehetetlenség a törvénynek arra utalni valakit, hogy legjobb tudata- és meggyőződésével ellenkező petitum mellett adja be keresetét és ennélfogva a czél elérésének teljes garantiái melleit, ezen kettős czímet a dolog természetének megfelelőleg fel kellett venni. Kérem tehát a d) pont meghagyását, A mi Ugron t. barátomnak egy új pont iránti javaslatát illeti, ahhoz én nem járulhatok. T. barátom ezen pontban az úrbéri, vagy nem úrbéri szolgalmak esetében az elkülönítésnek egy külön czímét véli felállítandónak, azon okból, mivel a fennálló törvények ilyen czímet nem tartalmaznak. E tekintetben tévedni méltóztatik. Az úrbéri szolgalmak az eddigi törvényes nomenclatura szerint nem ezen néven, hanem mint úrbéri használatok fordulnak elő és azoknak eseteire van az úrbéri elkülönítés szabályozva. A magánjog czímén fennálló hasonló szolgalmak, a minőket ő jelzett, t. i. legelési, nádlási, vagy faizási szolgalmak, az arányosítás fogalma alatt vannak összefoglalva és pedig nem az úrbéri törvényben, hanem az 1871- évi LV. törvényczikkben, a mely nem úrbéri viszonyokra, hanem Erdély városaiban és szabad községeiben létező közös használatokra vonatkoznak. Azon szolgalmak tehát, melyeket felemlíteni szives volt, t. i. a legelési, faizási és nádlási szolgalmak, ha azok nem úrbéri czímen alapulnak is, mindenesetre a vagyonközösség azon nemét állapítják meg, melyre az arányosítás czíme megállapittatott. Egyébiránt, ha csak e szolgalmak külön jelenléte foglaltatnék az indítványban, akkor a módosítás csak feleslegesnek látszanék. De van a módosítványnak oly része is, mely azt nem csak feleslegessé, hanem elfogadhatatlanná is teszi, miután a jelen törvényjavaslat keretébe nem illik. A módosítványnak ezen része abban áll, hogy a szolgalmak értékének készpénzben való megbecslését és a dolog átlagának készpénz értékéhez való arányosítását indítványozza. Ez egy oly aránykulcs felállítása, mely mint anyagi dispositió,'ezen törvényjavaslat keretébe nem illik, másfelül pedig az 1871. évi LV. t. ez. arányosítás! törvény 2., 3. és 4. §§-ban foglalt arányosítási rendszerrel ellentétben áll. Ennélfogva az Ugron Gábor képviselő ur pótlását, illetőleg indítványát nem fogadhatom el, Sfrevoiu Miklós képviselő úrral szemben pedig kérem a d) pontnak változatlan elfogadását. (Helyeslés johbfelöl.) Cozma Párthén: T. ház;! Hallottam most a t. előadó úrtól egy oly jogi theoriát, melyet eddig nem ismertem. Megvallom, hogy magam is nem odavalónak képzeltem azon pontot, melyet Strevoin Miklós képviselő ur kihagyatni akar, mert nem értettem, hogyan bizonyittassék a negatív, az absurdum; hogy én olyat bizonyítsak, a mi nem történt meg, főleg az úrbéri perekben, melyekben a gyakorlat a főbizonyíték és melyeknél a vélelem a mellett szól, a ki benne van a birtokban. Ez actio negatoria volna. A terjedelmes indokolásból azt nem látjuk, hogy miért kellene ezt oda bevenni, mert ezen jelentésben erről egy szó sincs. Azonban a most hallott magyarázat után sem vagyok inkább tisztában, mint voltam eddig és én mindig attól tartok, hogy e czím alatt más keresetek fognak indíttatni, melyeket előre nem látunk és melyek egy része legalább az érdekeltekre nézve igen káros lehetne. Azt méltóztatott mondani, hogy ez tulaj donképen ugyanaz, a mi az előző pontban van, mert akár indít a birtokos keresetet az iránt, hogy megosztassék az erdő köztte és a volt jobbágyok közt' és abban megtagadja az úrbéri czímct, akár indít negatíve, hogy miután joga nem úrbéri czímen alapszik, kirekesztessék, mindegy, őt korlátozni akaratában nem lehet. De ha ez mindegy, akkor ez tökéletesen felesleges, mert az elsőt meg kell indítani. Neki a törvény szerint az elkülönítési keresetet meg kell indítani. Azon perben megvitattatik a kérdés, hogy azon legeltetés úrbéri czímen jogosan történt-e, vagy nem; és ha nem jogosan történt, nem kap a legelőből, illetőleg erdőből semmit, ha pedig jogosan történt, akkor felperes keresetével elutasittatik. Mondom, miután ily magyarázatot hallottam, attól tartok, hogy e szakasznak nem ez a czélja s miután a t. előadó ur szerint is felesleges, kérem annak kihagyását. Már az általános tárgyalás alkalmával bátor voltara felhívni a t. ház figyelmét egy körülményre és különösen szerettem volna a t. igazságügyi minister úrtól felvilágosMst nyerni, de nem voltam szerencsés azt megkaphatni, bátor vagyok tehát a dolgot itt újból felhozni. E szakaszban az mondatik: „a megváltható tartozások megváltása iránti keresetek." Az ezen szakasz alatt értett viszonyok egyikére, mely pedig igen fontos, nincs anyagi törvény s mi itt az eljárásban provideálunk olyas valamiről, a mire nézve még nincs anyagi törvény. Ez az úrbéri pátens 26-ik §-ban foglalt kérdés,
