Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-277
277. országos alés JHHÍHS 7, IS86. 97 terhelik? Pl. fordulnak elő ily szolgálmányok, melyek az úrbéri és földesúri viszony természetéből következtek és fenn is maradtak, hogy t. i. a volt úrbéresek a volt földesúr erdejében legelési jogot bírnak és gyakorolnak és bírják ezt már hosszas, régi gyakorlat alapján. Fordul elő Erdély azon részeiben, a hol terjesen hiányzik az úrbéri birtok, hogy az egyéni birtokot terheli egyesek legeltetési joga, vagy faizási joga, vagy éppen nádalási joga. Fordulnak elő esetek, hogy egy községben az erdő telekkönyvileg az ő nevén áll, a faizásai használat kizárólagos tulajdona a községet illeti, de a legeltetési jog másnak tulajdonát képezi. Kérdem vájjon a czélszerü gazdálkodás feltételeinek megfelelhet-e az oly birtok, a hol két különböző haszonvétel egymástól el Yan különítve, még pedig úgy, hogy az egyik haszonvételnek érvényesítése föltételezi azt, hogy az a másik haszonvétel rovására történjék. Például, ha az erdőben a legeltetési haszonvétel idegen által és nem a tulajdonos által gyakoroltatik, annak haszonélvezője arra fog törekedni, hogy az az erdő soha ne növekedhessek, hogy o azt, mint legelőt mindig használhassa, holott a másik, a kinek a faizási szolgalom joga van, mindent el fog követni arra, hogy minél több fát elhordjon és az erdőnek értékét reducálja. Azt hiszem, hogy a birtokrendezés kérdésénél az ilyen esetek iránt, a melyek Erdély minden megyéiben nagy számmal fordulnak elő, szükséges, hogy intézkedést tegyünk. Én szerintem e tekintetben úgy tehető intézkedés, ha megbeesültetik a szolgalommal terhelt birtok értéke és akkor azon érték arányában a közös haszonvétellel terhelt birtok roegosztatik az illetők köztt. Például 5000 forintnyi értékű erdeje van Szent-Ábrahám községnek, melyben Csekefalva község birja a legeltetési jogot, a mi ismét megér 500 frtot, tehát az erdő értékének tizedrészét ; ez lesz azon arány, a mely szerint megosztatik a szolgalommal terhelt erdő Csekefalva és Szent-Ábrahám községek között. Tudom, hogy erre azon ellenvetés fog felhozatal, hogy az úrbéri törvényben ez iránt némi homályos intézkedés foglaltatik, de azt kérdem, mi fog ott történni, ha az úrbéri törvényekben van is erről intézkedés, a hol úrbéri viszonyok nem fordulnak elő, mint például a Székelyföld 4 A-részében, vagy a taxális és szabad királyi városok területén, ott az ilyen birtokok szabaddá tétele miként fog eszközöltetni? Azon czélból, hogy ezen birtokrendezési törvényjavaslat, ha törvénynyé válik, a lehető leghosszabb ideig fenntarthassa magát és minél később kerüljön arra a sor, hogy az országgyűlésen az erdélyi birtokviszonyok rendezéséről ismét szólanf kelljen, a 3-ik szakasz ,,<f" pontja után egy újabb KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIV. KÖTET. „e" pont betoldását indítványozom, a mely n e" pont ezen bajok orvoslását czélozza és azon eredményt fogja szülni, hogy ezen törvény a viszonyoknak inkább meg fog felelni és ezen törvénynek módosítását, vagy változtatását hoszszabb ideig feleslegessé teendi. Elnök : A módosítvány fel fog olvastatni. Beöthy Algernon jegyző' (olvassa): „A 3-ik szakaszban e) pont alá jön és a jelenlegi e) pont lesz f) pont, kihagyatván d) pont alól e szó: végre: e) az úrbéri, vagy nem úrbéri czímen jogosan gyakorolt faizási, makkoltatási, legeltetési és nádlási szolgalmak értékének a megterhelt birtok értékéhez való arányosítása és ennek ez alapon való megosztása és a szolgalom megszüntetése." Bokros Elek előadó: T. képviselőház! Két módosítvány adatott be. Az egyiknek lényege az, hogy a 3. §. d) pontja egszerííen kihagyassék. A 3. §. d) pontja következőleg szól: „Az úrbéri czímen jogtalanul gyakorolt faizási, makkoltatási, legelési és nádlási használatok megszüntetése iránti keresetekben." Strevoui Miklós t, képviselő ur azt hiszi, hogy ennek a pontnak kihagyása szükséges azért, mert ez oly felesleges intézkedést tartalmaz, mely esetleg több perek megindítására szolgáltathat alkalmat. Én ezt a nézetet nem oszthatom. Az úrbéri •czímen gyakorolt használatok esetében, ha ezen használatok jogosak, elkülönítésnek, ellenkező esetben a használatok megszüntetésének van helye. Itt tehát a használat jogosságának, vagy jogtalanságának előleges felfogása szerint, a keresetnek két kérettél lehet meginditíatnia: vagy az elkülönítés keretével, akkor a mikor felperes a használat jogosságát előre beismeri, vagy pedig a használat megszüntetésének a ezímén, ha a kereset megindítója azt jogtalannak tartja. Meg kívánom jegyezni, hogy az eddigi úrbéri törvények, jelesen az 1871 : Lili. t. ez. a volt földesurat kötelezi arra, hogy ezen rendezési pert indítsa meg. Ha három év alatt, tehát 1874-ig ilyen kereset a földesúr által nem indíttatott meg, ez esetben a földesúr részére kinevezett ügygondnok annak nevében tartozik a keresetet megíndííani. Minthogy tehát csak egy felperes van a törvény által designálva, az esetek pedig, a melyek a kereset keretére irányul szolgáinak, vagy az elkülönítés, vagy a használat megszüntetésében állanak: ennélfogva ugyanazon egy felperesnek meg kell engednünk, hogy meggyőződése szerint, helyes petitíumot választhasson meg. Ebből baj egyáltalában nem támadhat; mert bizonyos, hogy az 1871-ki törvények és amos13
