Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-277

oe 277. országos filés június 7. 1380. gégéről, de nincsen provideálva a birtokrendezésről és arányosításról, ajánlom a t. háznak, hogy a czím úgy szerkesztessék : „Birtokrendezés és arányosítás megengedhetősége." Baross Gábor jegyző' (olvassa a Cozma Párthén által beadott módosítást). Bokross Elek előadó: T. ház! Nem terhelném a t. ház figyelmét párbeszédhez hasonló megjegyzésekkel, hogy ha a t. képviselő ur szememre nem vetette volna, hogy én hibásan állítok fel különbséget a magyarországi és erdélyi birtokrendezés közft, holott e kérdések lényegben ugyanazok itt is, mint amott. Egyet azonban a t képviselő ur e kérdések enumeratiójánál elfelejtett és azért nekem kell azt felem'ítenem. A birtokrendezésnek Erdélyben és Magyarországban legfőbb különbsége abból áll, hogy Magyarországban az urbáriumban meghatározott állományok kiegészítéséről, esetleg az állományon felül birtokolt területnek maradvány földek czímén való kezeléséből áll; Erdélyben ez a fogalom, a rendezésnek ezen legfőbb czélja, hiányzik. Az állományon felül maradványi földnek elbírálása az, a mi Erdélyben hiányzik s ez az, a mi Magyarországon a rendezés lényegét képezi. Ennélfogva, t. ház, én ezen kérdésről többé nem szólok, azonban a módosításra nézve meg kell jegyeznem: hogy miután Erdélyben a birtokrendezés fogalom alá csakugyan több eset tartozik, a melyek az ottani viszonyok természeténél fogva külön, mint egyes birtokkeresetek elbirálandók, annálfogva a fejezet lényege és rendelkezései ugyan nem változnának, hogy ha a czímet úgy fogadnók el, a mint a t. képviselő ur ajánlja, azonban a helyesebb nomenclaturának sokkal inkább megfelel az, a mint a bizottság azt szövegezte, kérem ennélfogva annak elfogadását. Elnök: T. ház! A II. fejezet czíme helyett Cozma Párthén képviselő ur más czímeí javasolt. Először a bizottság szövegezését fogom szavazásra kitűzni s ha ez elfogadtatik, Cozma képviselő ur módosítványa elesik. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik a II. fejezet czímét a bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen, vagy nem ? Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felállani. (Megtörténik) A többség elfogadta, tehát a képviselő ur módosítása elesett. Baross Gábor jegyző (olvassa a 3. %-t). Strevoiu Miklós: T. ház! Ezen törvényjavaslat 3. §-ában azon keresetek soroltatnak fel, a melyekben az ezen törvényjavaslatban kiszabott eljárásnak van helye. Ezen keresetek közül én a 3. §. d) pontjában körülirt keresetet nem csak feleslegesnek de veszélyesnek is tartom. Felesleges e kereset azon okból, mivel azon kérdés, vájjon valaki úrbéri jogczímen egy faizási, legelési, makkoltatási és nádlási használatot jogtalanul gyakorolt, vagy sem, a 3. §. c) pontjában körülirt kereset alapjában dönthető el, t. i. az erdők, legelők és nádások úrbéri elkülönítésével együtt. Mert a fennálló úrbéri törvények értelmében az elkülönítési keresetntk csak azon esetben van helye, ha az úrbéresek az illeiő tárgyakra nézve egy jogosult használatot gyakoroltak, ha pedig az elkülönítési eljárásban bebizonyíttatnék, hogy a volt úrbéresek valamely faizási, makkoltatási, legelési, vagy nádiási használatot jogtalanul gyakoroltak, azon esetre az elkülönítésnek heby nem fog adatni és egyúttal a jogtalanul gyakorolt használat fog megszüntetni, úgy, hogy erre nézve egy külön per szükségtelen. Károsnak és veszedelmesnek tartom e keresetet két okból. Először azért, mert ezen kereset által az úrbéri perek szaporodnának és félni kell, hogy a sok perköltség az úgy sem igei vagyonos népet tönkre teszi. Másodszor azon okból, mert ezen kereset sok visszaélésekre fog alkalmat adni. Ezen kereset az elkülönítési kereseteek előkérdését képezi; s igy, ha ezen kereset fölött döntetnék, mindenesetre az elkülönítési kérdésnek lenne praejudicálva. Félni kell, hogy a nagybirtokosok, mint volt földes urak egyike, vagy másika arra fog igyekezni, hogy a volt úrbéresek olynemű keresetek által az eddig gyakorolt használatok birtokában elmozdittasson és igy az elkülönítési kérdésnek a volt úrbéresek rovására praejudicáltassék. Én pedig azon nézetben vagyok, hogy az állam érdekében áll a földmíves népet minden jogtalan rövidítések ellen védelmezni, mert úgy hiszem, egy tönkre tett és adóképíelen földmíves osztály semmiféle állani előnyére nem szolgál. Azonkívül ezen kérdés, birtokrendezési kérdéshez nem is tartozik s azért indítványozom, hogy a 3. §. d) pontja kihagyassék. Baross Gábor jegyző (olvassa az indítványt). „A 3. §. d) pontja hagyassák ki." Ugron Gábor: T. ház! Én a d) pont után egy új pontnak betoldását vagyok bátor indítványozni. A birtokrendezési javaslatnak az a czélja, hogy a hol közös birtok fordul elő, a közös birtok megosztatván, egyéni tulajdonba menjen át; a hol egyéni tulajdon fordul elő, az egyéni tulajdon, a közös ugar és forgó gazdasági rendszer kötelékéből kiszabadittatván, a birtok a szabad használhatóság feltételeivel felruháztassék. Vájjon elérhető-e ezen czél az egyéni birtoknál, hogy azon birtok szabaddá tétessék, hogy ha azon egyéni birtokot jogosan szolgálólányok