Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-254

254. országos ülés április 30. 1880. 63 Csak annyit vagyok bátor még kérni, hogy miután a 4. §-hoz én is szándékoztam a közigazgatási érdekek szempontjából egy módosítást benyújtani, mely mindössze arra vonatkoznék, hogy a kihágásokról szóló törvény rendelkezéseiből még 4 §. utasittassék a közigazgatási hatóságokhoz —• méltóztassék megengedni, hogy ezen módosítás is az igazságügyi bizottsághoz utasittassék s a rnidőu ezeu 4. §. újólag fontolás alá vétetik, ezekre is a figyelem kiterjesztessék. Baross Gábor jegyző [olvassa a Tisza Kálmán által beadott módosítást) : Módosítás a 41. §-hoz. Ezen szakasz második bekezdésének második sora végén lévő szavak: „86. §." után tétessék „92., 94., 95., 97. §§-ok", a többi maradjon a mint van. Meczner Gyula: T. ház! A mennyiben a t. minister urak az előadó urnak indítványát elfogadták, felszólalásom érdemleges részétől bátran eltekinthetek. Mindamellett alkalmat veszek magamnak az igen t. bel ügy minister úrhoz azon kérést intézni, hogy a mennyiben jelezni kegyeskedett, hogy a közigazgatási hatóságokhoz utalt kihágási ügyekre nézve szintén fenntartotta a bizottságban nyilatkozhatni, méltóztatik talán kiterjeszkedni a tekintetben is, hogy a közigazgatási hatóságokhoz utasított kihágási ügyekben, a, személyes letartóztatás esetei minden körülmények közti szigorúan körvonaloztassanak. Ez az egyik, a mit felemlíteni szükségesnek tartottam. A másik pedig az, hogy a menynyiben a kihágásokról szóló törvény 18. §-a szerint a büntetések eltöltésére a közigazgatási hatóság fogházai vannak kijelölve és a mai állapotok szerint ilyenek csakugyan nem léteznek s a gyakorlat tényleg az, hogy a kihágásért elitéit, sokszor könnyelműség, vagy mulasztás folytán bűnhődő egyéniség, aránytalanul rosszabb helyzetre van a büntetés elszenvedésére nézve kárhoztatva, mint a valóságos fegyencz, ki a börtönben, vagy a fegyházban van letartóztatva, méltóztassék a t. minister ur figyelmét ez irányban is kiterjeszteni. Szilágyi Dezső: Én a dolog érdeméhez szintén nem akarok szólani, miután magam is köszönettel fogadom azt, hogy a ház többsége s maga a kormány is ezen indítvány érdemleges méltatására és megvitatására a jogügyi bizottságban alkalmat nyújt. Hanem arra az egyre mégis lehetetlen észrevételt nem tennem, a mit indítványom egyik pontjára a ministerelnök ur megjegyzett, t. i. arra a pontjára, a hol a közigazgatási hatóságnak kihágási ügyekben való bíráskodásánál birói ellenőrzést óhajtunk. Észrevételemet megteszem pusztán azért, mert nem akarnám, hogy ezen észrevétel hatása alatt, tehát némi elfogultsággal váljon el a ház e kérdéstől, mig a felett érdemlegesen fog tanácskozni a jogügyi bizottság. A minister urnak ellenvetése az ellen az volt. hogy a különböző hatalmak köztti egyensúlyt ez megzavarná és a mint magát kifejezte, a közigazgatási organisraus tekintélyét aláásná. T. ház! Én azt tartom, hogy ezek magukban véve tökéletesen helyes szempontok. De ha van eset, a mire ezen szempont alkalmazása nem illik, bizonyára az az eset az, a mire a t. minister ur alkalmazni kívánta. Midőn a közigazgatási hatóságok és pedig nem csekély kihágási ügyekben, mert két hónapig terjedhető fogságbüntetés kiszabásáról lehet szó, felruháztatnak ítélő hatalommal, kérdem, hogy akkor közigazgatási functiót gyakorolnak-e, vagy birói functiót? Ha tehát abban, hogy a külön nemű futictiók egy organismusra ruháztatnak, az egyensúly megzavarása foglaltatik, akkor a t. minister urnak következetesen, mindenekelőtt attól kellene óvakodni, hogy a közigazgatási hatóságok birói fnnctióval ruháztassanak fel. (Helyeslés a baloldalon.) De egyrészről elfogadni, hogy büntető jurisdictiót gyakoroljanak a közigazgatási hatóságok, másrészről pedig ezen jurisdictiónak természetes correctivumát, egy magasabb birói ellenőrzést visszautasítani, ebben oly ellentmondást látok, mely lehet ürügy arra, hogy a közigazgatási hatóságok maguknak hatáskört foglaljanak, de arra ok nem r

ehet, hogy a mi természeténél fogva az ő kezükben is birói funotió, ha általuk gyakoroltatik, kisebb ellenőrzésnek legyen alávetve, mintha tisztán birói közegek által kezeltetik. De talán maga a t. ministerelnök ur is, ha figyelmét a dolognak egyik oldalára felhívom, — nézetét módosítani fogja. A közigazgatási hatóságok, midőn vitás közigazgatási kérdésekben bíráskodnak, általánosan el van ismerve , hogy cselekményeik törvényszerűsége szempontjából birói ellenőrzés alá kell, hogy helyeztessenek. Mert mi egyéb indokolja a közigazgatási független bíróságnak felállítását, mint annak szüksége, hogy az activ administratió tagjai cselekményük törvényszerűségére nézve ne activ administjativ felsőbbségük, hanem egy tőjük egészen független birói organismus által ellenőriztessenek. Ha már most a közigazgatási bíráskodás eszméjének elfogadása által, a közigazgatási organismusok eselekményi törvényszerűségét illetőleg ott, hol az állam joga összeütközésbe jön az egyes polgárok jogával, elismerjük egy olyan birói ellenőrzés szükségét, a mely legalább is független legyen az activ administratió szervezetétől, kérdem, minő elvi alapon lehet visszautasítani egy birói ellenőrzés szükségét, a hol köz-