Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-254

gQ 254. er»zágo» öle esetek kivételével, melyekben az eljárás hivatalból indítandó meg; c) a magyar büntető törvénykönyv 302-ik §-a szerint büntetendő könnyű testi sértések vétsége; d) a magyar büntető törvénykönyv 302-ik §-a szerint büntetendő lopás vétsége, ha az ellopott tárgy értéke 10 forintot meg nem halad és az eset körülményei szerint 3 hónapnál hosszabb fogság ki nem szabandó. A 358. és 359. §§-ok szerint büntetendő sikkasztás vétsége, ha az elsikkasztott tárgy értéke 20 frtot meg nem halad és az eset körülményei szerint 3 hónapnál hosszabb fogságbüntetés ki nem szabandó; e) a 360. §. szerint büntetendő zártörés; /) a 367. §-ban büntetett jogtalan elsajátítás vétsége; 7) a ÍÍ68. §. szerint büntetendő jogtalan elvétel vétsége, ha az e) f) és g) pontok alatt felsorolt vétségek körülményei szerint 3 hónapnál hosszabb fogságbüntetés ki nem szabandó ; A) a magyar büntető törvénykönyv 370-ik §-a szerint büntetendő orgazdaság vétsége, a mennyiben oly vétségre vonatkozik, melynek elbírálása a járásbíróságok hatásköréhez van utalva; i) azon kihágások, melyek a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utasítva nincsenek. A kir. járásbíróság hatásköréhez utasított kihágásokban hozott, másodbirósági Ítélet ellen a törvény helytelen alkalmazása miatt jogorvoslatnak van helye a m. kir. curiához. A járásbíróságnak határozata ellen, melylyel a hatáskörébe utalt vétségek és kihágások előnyomozása, vagy vizsgálata alkalmával a gyanúsítottnak letartóztatását rendeli el, jogorvoslatnak van helye azon kir. törvényszékhez, melynek területén a kir. járásbíróság létezik. A kir. törvényszék a felterjesztett iratokat a legközelebbi ülésben vizsgálat alá venni és a jogorvoslat.; felett haladéktalanul határozni tartozik. E határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincsen. 2. A közigazgatási hatóságokhoz utasított kihágási ügyekben az első fokú határozat hozatalára rendelt közigazgatási hatóság Ítélete ellen a benyújtott jogorvoslat másodfokúlag és végérvényesen az illetékes kir. törvényszék által dönteudő el. Az igazságügy és belügyministerek utasíttatnak, hogy a büntető törvénykönyv életbeléptetése előtt, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt rendőri kihágások eljárását, a törvényhozás további intézkedéséig, rendeleti utón szabályozzák." T. ház! Engedtessék meg nekem az imént felolvasott indítványt a lehető rövidséggel indokolnom. [Halljuk!) április 30. 1SS6. Ezen indítvány három főszempontra van fektetve. Először azon, már a bevezetésben hangsúlyozott szempontra, hogy az egyéni szabadság, az állami közérdek szempontjából nem helyes és nem egyeztethető össze a jó igazságszolgáltatással, az egyes bírónak hatáskörét szerfelett kiterjeszteni s egyáltalában hozzá oly ügyeket utasítani, melyeknek legmagasabb büntetése a három hónapot meghaladja. A második szempont, a melyből ez indítvány kiindul, az, hogy a járásbirák jelen szervezetében, midőn az eljárás minden fázisában hozott végzés és ítélet a kir. táblához fellebbezendő, a személyes szabadság érdekében mulhatlanul szükséges oly intézkedés, mely a vizsgálati fogság kérdésének felülvizsgálatát a törvényszék hatáskörébe utalja, mely esetleges visszaélés alkalmával azonnal intézkedni és a letartóztatottat, szabadlábra helyezni képesítené. Harmadszor kiindul azon szempontból, hogy nem helyes, az igazságszolgáltatás érdekével nem egyeztethető öesze, ha bírói teendőkkel a közigazgatási hatóság, minden birói ellenőrzés, minden birói eljárás szabályozása nélkül rubáztatik fel. És habár megengedem azt, hogy az élet igényei szempontjából szükséges, hogy bizonyos kihágási esetek a közigazgatási hatóság hatáskörébe utasíttassanak, melyek ily esetek felett átruházott hatáskörben járnak és birói functiót teljesítenek, de miután itt nem közigazgatási, hanem birói teendőről van szó, mulhatlanul szükséges, hogy a felebbviteli jogorvoslat végett egy oly hatósághoz menjen, mely nem közigazgatási, hanem tisztán és kizárólag igazságszolgáltatási szempontból fogja tárgyalni a fennforgó esetet; ezen hatóság pedig a dolog természeténéi fogva nem lehet más, mint azon kir. törvényszék, a melynek területén az illető közigazgatási hatóság a hozzáutalt kihágási ügyekben eljár. A harmadik szempont, melyből ezen indítvány kiindul, az, hogy addig is, mig a törvény, hozás a bűnvádi eljárással részletesen foglalkozhatik, okvetlenül szükséges, hogy a kihágási ügyekre nézve, melyek eddigelé semminemű eljárással szabályozva nincsenek, történjék valami intézkedés a belügyminister és igazságügyminister által ezen^eljárás szabályozására, mert, t. ház, azt nem lehet tagadni, hogy midőn oly számos kihágási eset, melynek legmagasabb büntetése két hónapra van szabva, közigazgatási közegekhez utasittatik, okvetetlenül szükséges oly intézkedésről gondoskodni, mely az egyéni szabadság, a letartóztatás, a jogorvoslat és védelem eseteit tüzetesen szabályozza. Miután pedig a bűnvádi eljárás beterjesztésére a jelen országgyűlés folyama alatt kevés a remény, miután a bűnvádi eljárás tárgyalása okvetetlenül hosszabb