Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-253

253. országos ülés április 29. 1880. 39 mekkel, szemet hunynak minden deficientiák előtt, tesznek ígéreteket, gáncsoskodnak, játsza a t. ellenzék, — bocsássák meg a kifejezést — a kakuk szerepét (Derültség a baloldalon) és szen­vedélyükben sokról megfeledkeznek, a miről nem volna szabad megfeledkezniük: Megfeledkeznek a mindennapi tisztesség szabályairól. (Ugy van! a jobboldalon.) Mert én nem tartom a tisztességgel megegyeztethetőnek sem a házon belől, sem a házon kivül, íia önök oly körülmények megemlí­tésére, melyek valósággal megtörténtek, azt vá­laszolják, hogy: nem igaz! {ügy van! a jobb­oldalon.) Ilyenek voltak, t. ház, az ellenzék fegyverei és ebből már most mindenki következkezteíheti, hogy milyenek az ellenfelek és ebből következ­tetheti mindenki, hogy kikből áll a kormánypárt, vagyis, hogy kik azok, a kikkel ők nem társal­kodnak. És ily ellenzékkel szemben, miután bi­zalommal viseltetem a kormánynak ugy tehet­sége , mint hazafiassága iránt, elfogadom a benyújtott törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobbol­dalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház ! Miután a tárgyalás alatt lévő költség­vetés ugy általánosságban, mint részleteiben tü­zetesen megvitattatott a ház minden oldaláról, azt hiszem, nem kívánja a t. ház és nem is lát­nám helyesnek, hogy most hosszabb felszólalással az ügy újabb felderítésére kiterjeszkedjem. (He­lyeslés jobbfelöl.) Több alkalommal volt már szerencsém kifejteni azon álláspontot, melyet a kormány s különösen én e költségvetéssel s az összes pénzügyi kérdésekkel szemben elfoglalok; most csak arra kell tehát szorítkoznom, a mi ez alkalommal a költségvetés ellen felhozatott. Kü­lönösen Lukács Béla képviselő ur állításaival kell foglalkoznom, ki azt monda, hogy nem tartja hely esnek, hogy mesterségesen összeállított téte­lek vétessenek a költségvetésbe, ilyennek tüntet­vén fel azon intézkedést, hogy az államadósságok törlesztésének ellensúlyozására a ház és a tör­vényhozás rendeletére hasonló bevételi összeg rendes bevételképen felvétetett a költségvetésbe. Először is, t. ház, én ezen eljárást nem tar­tom mesterségesnek, mert az semmi egyéb, — a mint már ezt kijelenteni szerencsém volt, — mint az, hogy a költségvetésben gondoskodás történjék arról, hogy a tőketörlesztésre fordított összeg ne tekintessék rendes kiadásnak, hanem annak fedezésére hasonló nagyságú összeg legyen felvéve, ugy, hogy az államadósságok tényleges statascraoja fennmaradjon. Hogy jogos-e ezen in­tézkedés vagy sem, erről akkor lehetett szó, midőn az illető két törvényjavaslat tárgyaltatott; de ma, mikor azon két törvény már szentesítve van, e kérdés nem képezheti többé a vita tár­gyát, hanem annak csakis végrehajtásáról kell gondoskodni, a minél fogva kötelességem szerint gondoskodtam is, hogy a költségvetés a törvény­hozás ezen rendelete szerint szerkesztessék. (He­lyeslés a jobboldalon.) De azt mondja a képviselő ur: nem helyes alapra van fektetve a költségvetés, mert benne előfordul a kőolaj vám emelése következtében elő­irányzott többlet. Engedelmet kérek a képviselő úrtól, de a kérdéshez hozzászólni a jelen sta­tiumban, felfogásom szerint, szintén nem lehet. A közösügyi költségvetésben fedezetül felveendő összeget a közösügyi bizottságok megállapították és azt itt fel kellett venni a költségvetésbe; és különben is ugy történt meg, hogy a közösügyi bizottságok nem vették figyelembe a petrolenm­vám felemelésének egész bevételét, hanem csak egy átalányösszeget vettek fel. Az ellenvetés tehát itt nem állhat meg; de ha felhozható volna is, a jelen stádiumban már nem lehet erről szó. A tételt a törvény szerint fel kellett venni, ugy, a mint azt a közösügyi bizottságok megállapítot­ták, 31 millió néhány százezer írtban. Hibáztatja továbbá a képviselő ur azt, hogy több kiadás, melyről a kormány már tudja, hogy elő fog fordulni, a költségvetésbe nem vétetett fel. Ilyenek a Szeged városára, a Tisza és Duna szabályozására fordítandó költségek. Hogy ezeket a kormány nem akarja eltitkolni és ezen eltit­kolás által nem akarja a mérleget a valónál ked­vezőbb színben tüntetni fel, annak ismételve tanú­jelét adta, mert valahányszor e kérdésben fel­szólaltam, mindig kifejezést adtam annak, hogy az itt jelentkező deficiten kivül, még ezekről is gondos­kodni kell. Tehát semminemu eltitkolás nem volt a kormánynak szándéka. Hogy azonban ez ösz­szegek számszerű kifejezést nem nyertek a költ­ségvetésben, annak oka nem az, hogy a kormány nem tudja, mennyi lesz ezekre szükséges, mert a kormány tudja ezt, sőt tudta már akkor is, mintegy félévvel ez előtt, mikor ez ügyek a pénzügyi bizottságban tárgyaltattak, — hanem oka az, hogy e tételek számszerű megállapítása iránt előbb szükséges előterjesztést tenni a ház­nak és csak azután állapíttathatnak meg vég­legesen. Hogy azonban ez a pénzügyek megron­tására befolyással ne legyen, azért intézkedett ugy a kormány, hogy a hiány fedezésére fel­veendő összeg nagyobb legyen, mint a mennyi az ezen törvényjavaslat szerinti deficitre szüksé­ges ; de éppen azért, mert a képviselő ur rosz­szalni méltóztatott, hogy oly tétel vétetik a tör­vényjavaslatba, mely még törvénynyel elrendelve nincsen, éppen ez okból nem vette föl a kor­mány az oly kiadásokat, a melyeknek számszerű összegét megállapítani még nem lehetett. Hibáztatja továbbá a képviselő ur azt is, hogy mivel már meg van szavazva a kölcsön­törvény, mely a szegedi és tiszaszabályozási

Next

/
Oldalképek
Tartalom