Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-253

40 25S. országos iilcs április 29. ISSt. társulatoknak adandó elő/egekre vonatkozik, az ezekre szükséges kiadások és az annak folytán nyerendő bevételek miért nem vétettek fel a költségvetésbe? Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogyha e tételek felvétettek volna is a költségvetésbe, annak mérlegére befolyást nem gyakorolnának, minthogy az állam csak közvetíti e kölcsönöket s igy e tételek csak átfutó bevételek és kiadások lehetnének. Hogy a kormány e részben helyesen kiváa eljárni, annak tanújelét adta akkor, mikor a tiszaszabályozó társulatoknak a 8 milliónyi előlegből adott kölcsönök utáni kamatot ugy a bevételeknél, mint a kiadásoknál egyaránt fölvette. De hogy ezt kölcsönnél tenni nem lehet, annak igazolására szolgáljon az, mit a t. képviselő ur is tud, hogy az ide vonatkozó törvény eddig szentesítve nem volt s hogy csak ma hirdettetett ki. Nem vehettem fel e tételeket a;sou szempontból, melyet a t. képviselő ur már annyiszor hangsúlyozott, hogy t. i. még nem szentesített törvényekre alapított összegeket költségvetésbe felvenni nem lehet. Egyik főkifogása a t. képviselő urnak azonban az, hogy a hadmentességi díjról szóló törvény nem levén szentesítve, az abból bejövő öszszeg nem lett volna felveendő és azt kifogásolja, hogy miért nem bruttó tételként, hanem mint nettó összeg szerepel ez a költségvetésben. Erre nézve megjegyzésem az, hogy midőn a képviselőház a hadmentességi díj folytán befolyandó jövedelmet megszavazta, nekem feladatom volt, ezen tételt az állami költségvetésbe felvenni. Hogy azonban ebből hátrány ne származzék és az összeg be ne hajtassák addig, míg a törvény szentesítve nem lesz: erről provideált a törvényhozás akkor, mikor annak 5. §-ába felvette, hogy csak akkor lesz végrehajtandó, mikor mindkét törvényhozás által megszavaztatik. De azt is kérdi a képviselő ur, hogy miért nem bruttó módra van előirányozva ezen tétel, úgy hogy az alap számára visszatartandó összeg kiadáskint szerepeljen? Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy mivel a pénzügyi bizottság jelentése alapján igy szavazta meg e tételt a t. ház, nekem nem is volt hatalmamban, nem is lehetett máskép eljárnom,, mint hogy a költségvetésbe ezenösszeg fölvétetett. A t. képviselő ur foglalkozván a költségeknek és a deficzitnek magasságával, ezen öszszeg megállapításán kivül, úgy mint ezt tavaly is tette, jóslatokba bocsátkozik és azt mondja, hogy a defiezit nem annyi lesz, mint előirányoztatott, hanem lesz ennyi és ennyi. E tekintetben a t. képviselő ur ugyanazt az eljárást követte, mint a múlt évben és én azt hiszem, hogy a tények és a tapasztalás nekem adtak igazat, a mennyiben a következmények igazolták azon számítást, a melyet & múlt évi költségvetés alkalmával felállítottam és azt hiszem, hogy a t. képviselő ur ezen suppositiójával s az ebből levont következtetésekkel éppen úgy jár, mint tavaly. Felhozta továbbá a t. képviselő ur, hogy a pénzügyminister vérmesen számít és könnyedén bánik az állam pénzügyeivel. Méltóztassanak megbocsátani, de én nem tudom, hogy a t. képviselő ur mikor tett és melyik nyilatkozatomra alapította azt a következtetést, hogy a deficitképen fölmerülő összeget, mely kerekszámban 20 millió, csekélynek állítottam volna. Senki sem mondotta ezt, legkevésbé pedig mondottam én, a ki ezt az összeget egyátalán nem tartom csekélynek. Áll az, t. ház, hogy ehhez az összeghez! hozzá számítandó még azon összeg, a mely a Tisza- és Dunaszabályozás, valamint a szegedi költségekből előáll. Az ekként megállapítandó hiány fedezésére szolgál azon Összesen 27 millió, a mely a törvényjavaslatba fedezetképen felvétetett. Ha, t. ház, ezen deficitnek és költségeinek nagyságát akarjuk megbírálni, figyelembe kell venni azt, hogy ezen összeg, mely tételekből ered és hogy ha ezt összehasonlítjuk a múlt évek eredményeihez, a helyzetnek javulását, vagy roszabbodását jelzi-e ez? Hogy a 20 millió deficit mely tételekből ered, méltóztassanak megengedni, hogy némely adatokat sorolhassak fel. (Halljuk! Halljuk!) Feltűnő, t. ház, hogy mig a múlt évben a rendes kiadások összege 238 millió forintban szerepelt, ez ma 248 milliót képez, minélfogva a rendek kiadásoknál 10 milliónyi többlet mutatkozik, (Halljuk! Halljuk!) Ez kétségen kivül tetemes összeg és méltó arra, hogy felderittessék az, hogy ezen 10 milliónyi kiadás-többlet miből ered? Ebben, t. ház, bennfoglaltatnak oly kiadások, a melyek átfutó természetűek és a melyek úgy bevételben, mint kiadásban szerepelnek és igy a mérlegre nincsenek befolyással. Ilyen az államadósságok czíme, a melynél a kikötött kamatok folytán 5 millióval nagyobb összeg fordul elő, mint a múlt évben. Ehhez számítandó azon 742,000 frtnyi összeg, a mely vasúti biztosítás kamatainál fordul elő és új adósság kamatait képezi. Mint tényleges kiadási szaporulat fordul elő a közlekedési ministerium költségvetésében a vizi- és kőutakra felvett öszszeg, mely 400 ezer írttal rjagyobb, mint a múlt évi. A földmívelési ministeriumnál felemeltettek a költségek 300 ezer írttal, a vallás- és közoktatási ministeriumnál pedig 160,000 írttal. A rendes kiadások összege tehát 6.600,000 frttal magasabb ezen költségvetésben, mint a múlt éviben. Ha ehhez számítjuk a beruházásokra fordított kiadási többletet, mely azidan 700,000 forinttal nagyobb: 7 millió B00 ezer az az öszszeg, a mely mint tényleges több-kiadás ezen