Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-270
270. orsságos ülés május 29. 1S80. 383 Egy oly ország, melynek fő jövedelmi forrását nem a nyers terményekből befolyó jöyedelem, nem a gazdaság nyújtja, talán könnyebben szemet hunyhat az ily tekintet előtt. De Magyarországon, melyben fi jövedelmi ágat képez nemcsak az államra, de a népesség zömére is a mezei gazdálkodás, igazat fog nekem adni mindenki abban, hogy a törvényhozásnak nem oly irányban kell haladnia, hogy a gazdaság fejlődését akadályoztassa, hanem mindenütt, a hol kikerülhetlen akadályokkal nem ütközik össze, a törvényhozásnak el kell hárítania mindazon gátakat, melyek egy egészséges agrieulturalis fejlődés és haladás útjában állnak. Ha ez egy fontos érdek — és azt hiszem, alig van e házban s merem mondani, az országban, a ki vállalkoznék azon szomorú szerepre, hogy kétségbevonja, miszerint Magyarország gazdasági fejlődése elsőrendű, kiválóan fontos érdek, — akkor én nem tehetek róla, hogy nem oszlathattam el aggodalmaimat az iránt, hogy ezen szerintem retrogád intézkedés nem fog Magyarország gazdasági fejlődésére oly nyomasztó visszahatást gyakorolni, mely igen rövid időn érezhető lesz az ország igen sok vidékén. De ha még ez sem elegendő indok, akkor méltóztassanak tekintetbe venni a másikat: a gépipar érdekét. E törvényjavaslat ugyanazt foírja eredményezni, a mit eredményezett a kocsikra alkalmazott luxus-adó. A törvényhozás kénytelen volt számolni a tényleges viszonyokkal és alig pár év leforgása után, kénytelen volt a kocsikra kivetett luxus adót megszüntetni, mert ez azon fontos iparágra oly nyomást, oly visszahatást gyakorolt, hogy annak további üzése majdnem lehetetlenné vált. Már most méltóztassanak e törvényjavaslat hatását hasonlókép mérlegelni és számba venni, hogy ha meg lesz nehezítve a gőzcséplőgépek kihasználása, ha az , a ki ezekbe belefekteti 4, 5 — 6 ezer írtját és akadályozva lesz, ho^y ágy kihasználhassa azokat, a mint saját ezéljaiuak leginkább megfelel, akkor nem szükséges bizonyítanom, mert előttünk, tenyerünkön fokszik, — elvitázhatatlan igazság gyanánt, hogy ez a gépiparra igen érezhető visszahatást fog gyakorolni és saját gépiparunk ez által jelentékenyen szenvedne. Ismétlem, a mire a t. előadó ur is hivatkozott, hogy vagy fennáll a földesúri malomjog, mint ilyen, egész jelentőségében; és akkor ezt a törvényjavaslatot nem lehet, nem szabad elfogadni. (Helyes! a szélső baloldalon ) A kinek jogi meggyőződése az, hogy azon jogi állapot intacte fenntartandó és a földesúri malomjog teljes egészében, úgy, a mmt értelmezve van, fennáll, akkor állítom, hogy ezen törvényjavaslat sokkal többet árt ennek, mint ártani fog azon módosítvány, melyet én benyújtottam. Nagy tévedés azt hinni, t. ház, hogy azon malmoknak, melyekre nézve ma fennáll a földesúri malomjog, t. i. a vízimalmoknak, ezen gazdasági gépek által hajtott malmok ártanak legtöbbet. Nem úgy áll a dolog. Nekem meggyőződésem, hogy ha a földesúri malomjog alá tartozó vízimalmoknak valami árt, az csak a stabil-géppel hajtott malom; és pedig azért, mert ez az év minden szakában folytonosan dolgozik, már pedig kereskedés és az iparszerü foglalkozás is bizonyos megszokásnak van alávetve s a mely vidéken bizonyos ctablissemeiithez hozzászoktak, azt fölkeresik bármely időszakban, mert tudják, hogy állandóan elvégezhetik a maguk dolgaikat. így az oly malom, melyet esetleg saját ezéljaira használ fel a birtokos, nem fog a vízimalomnak sokat ártani, hanem ártani fog az oly gőzmalom, mely állandóan ott, van, őröl télen is, mikor a vízimalom nem őrölhet és ez által magához szoktatja a közönséget. Ha tehát valakinek meggyőződése az, hogy a földesúri malomjog, mint ilyen, fennáll és azt érinteui nem szabad, kétszer is elfogadhatja módosítványomat. de egyszer sem fogadhatja el a törvényjavaslatot, mert ha a földesúri malomjog csakugyan fennáll a száraz és a vízimalmokra nézve, semmi sem veszélyezteti ezeket annyira, mint a stabilgéppel hajtott malom. Es mégis, t. ház, ezekre nézve kedvező magyarázatot akar adni az igazságügyi bizottság, de fél attól, a mit gazdasági érdekeink és gépiparunk szempontjából én behozni czélszeríínek tartok. Még egy igen tetszetős indokot hozott fel a t. előadó ur és ez az, hogy a gőzmalomipar, szemben a földesúri malomjoggal, a fennálló törvények értelmében csak annyiban biztosítható kivételes intézkedések által, a mennyiben gyári productió természetével bir. Továbbá egy másik fontos arguraemutna az, hogy az én módosítványom ugyancsak ezen gőzmalmoknak és a gőzmalmi gyáriparnak lenne kárára. Ezekre tartozom felelni. Én, t. ház, ezen kérdésben a gyári fogalom meghatározását nem találom. Mit értünk gőzmalmoknál gyár alatt? Ezt körülírva törvényben, szabályrendeletben nem találjuk sehol. Hiszen lehet mondani, hogy egy vízimalom is tryári kezelés és egy stabil, befalazott gőzgéppel dolgozó malom is gyár , egy négy emeletes malom is gyár; egyik kisebb, a másik nagyobb, de gyár bizonyos értelemben mindegyik t Ez tetszetősnek és plausibilisnsk látszó indok, melyet az előadó ur és a jogügyi büotíság a t. ház elé hoz, de azt hiszem — bocsánatot kérek a kifejezésért — nem jelent többet, mint ignotos faIlit. Mert bizonyoü demarcationalis vonal t megállapítani, a hol ezen foglalkozás a gyári jelleget magára veszi, ezt a t. előadó árnak sem a május 14-iki, sem mai beszédében nem sikerült
