Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-270

270. orsságos ülés május 29. 1S80. 383 Egy oly ország, melynek fő jövedelmi forrá­sát nem a nyers terményekből befolyó jöyede­lem, nem a gazdaság nyújtja, talán könnyebben szemet hunyhat az ily tekintet előtt. De Magyar­országon, melyben fi jövedelmi ágat képez nem­csak az államra, de a népesség zömére is a mezei gazdálkodás, igazat fog nekem adni min­denki abban, hogy a törvényhozásnak nem oly irányban kell haladnia, hogy a gazdaság fejlő­dését akadályoztassa, hanem mindenütt, a hol kikerülhetlen akadályokkal nem ütközik össze, a törvényhozásnak el kell hárítania mindazon gátakat, melyek egy egészséges agrieulturalis fejlődés és haladás útjában állnak. Ha ez egy fontos érdek — és azt hiszem, alig van e házban s merem mondani, az ország­ban, a ki vállalkoznék azon szomorú szerepre, hogy kétségbevonja, miszerint Magyarország gazdasági fejlődése elsőrendű, kiválóan fontos érdek, — akkor én nem tehetek róla, hogy nem oszlathattam el aggodalmaimat az iránt, hogy ezen szerintem retrogád intézkedés nem fog Magyarország gazdasági fejlődésére oly nyo­masztó visszahatást gyakorolni, mely igen rövid időn érezhető lesz az ország igen sok vidékén. De ha még ez sem elegendő indok, akkor méltóztassanak tekintetbe venni a másikat: a gépipar érdekét. E törvényjavaslat ugyanazt foírja eredményezni, a mit eredményezett a ko­csikra alkalmazott luxus-adó. A törvényhozás kénytelen volt számolni a tényleges viszonyok­kal és alig pár év leforgása után, kénytelen volt a kocsikra kivetett luxus adót megszün­tetni, mert ez azon fontos iparágra oly nyomást, oly visszahatást gyakorolt, hogy annak további üzése majdnem lehetetlenné vált. Már most méltóztassanak e törvényjavaslat hatását hasonlókép mérlegelni és számba venni, hogy ha meg lesz nehezítve a gőzcséplőgépek kihasználása, ha az , a ki ezekbe belefekteti 4, 5 — 6 ezer írtját és akadályozva lesz, ho^y ágy kihasználhassa azokat, a mint saját ezéljai­uak leginkább megfelel, akkor nem szükséges bizonyítanom, mert előttünk, tenyerünkön fokszik, — elvitázhatatlan igazság gyanánt, hogy ez a gépiparra igen érezhető visszahatást fog gya­korolni és saját gépiparunk ez által jelenté­kenyen szenvedne. Ismétlem, a mire a t. előadó ur is hivatkozott, hogy vagy fennáll a földesúri malomjog, mint ilyen, egész jelentőségében; és akkor ezt a törvényjavaslatot nem lehet, nem szabad elfogadni. (Helyes! a szélső baloldalon ) A kinek jogi meggyőződése az, hogy azon jogi állapot intacte fenntartandó és a földesúri malom­jog teljes egészében, úgy, a mmt értelmezve van, fennáll, akkor állítom, hogy ezen törvény­javaslat sokkal többet árt ennek, mint ártani fog azon módosítvány, melyet én benyújtottam. Nagy tévedés azt hinni, t. ház, hogy azon mal­moknak, melyekre nézve ma fennáll a földesúri malomjog, t. i. a vízimalmoknak, ezen gazdasági gépek által hajtott malmok ártanak legtöbbet. Nem úgy áll a dolog. Nekem meggyőződésem, hogy ha a földesúri malomjog alá tartozó vízi­malmoknak valami árt, az csak a stabil-géppel hajtott malom; és pedig azért, mert ez az év minden szakában folytonosan dolgozik, már pedig kereskedés és az iparszerü foglalkozás is bizo­nyos megszokásnak van alávetve s a mely vi­déken bizonyos ctablissemeiithez hozzászoktak, azt fölkeresik bármely időszakban, mert tudják, hogy állandóan elvégezhetik a maguk dolgaikat. így az oly malom, melyet esetleg saját ezéljaira használ fel a birtokos, nem fog a vízimalomnak sokat ártani, hanem ártani fog az oly gőzmalom, mely állandóan ott, van, őröl télen is, mikor a vízimalom nem őrölhet és ez által magához szoktatja a közönséget. Ha tehát valakinek meg­győződése az, hogy a földesúri malomjog, mint ilyen, fennáll és azt érinteui nem szabad, kétszer is elfogadhatja módosítványomat. de egyszer sem fogadhatja el a törvényjavaslatot, mert ha a földesúri malomjog csakugyan fennáll a száraz és a vízimalmokra nézve, semmi sem veszélyez­teti ezeket annyira, mint a stabilgéppel hajtott malom. Es mégis, t. ház, ezekre nézve kedvező magyarázatot akar adni az igazságügyi bizott­ság, de fél attól, a mit gazdasági érdekeink és gépiparunk szempontjából én behozni czélszeríí­nek tartok. Még egy igen tetszetős indokot hozott fel a t. előadó ur és ez az, hogy a gőzmalomipar, szemben a földesúri malomjoggal, a fennálló tör­vények értelmében csak annyiban biztosítható kivételes intézkedések által, a mennyiben gyári productió természetével bir. Továbbá egy másik fontos arguraemutna az, hogy az én módosít­ványom ugyancsak ezen gőzmalmoknak és a gőzmalmi gyáriparnak lenne kárára. Ezekre tar­tozom felelni. Én, t. ház, ezen kérdésben a gyári fogalom meghatározását nem találom. Mit ér­tünk gőzmalmoknál gyár alatt? Ezt körülírva törvényben, szabályrendeletben nem találjuk sehol. Hiszen lehet mondani, hogy egy vízimalom is tryári kezelés és egy stabil, befalazott gőzgéppel dolgozó malom is gyár , egy négy emeletes malom is gyár; egyik kisebb, a másik nagyobb, de gyár bizonyos értelemben mindegyik t Ez tetszetősnek és plausibilisnsk látszó indok, melyet az előadó ur és a jogügyi büotíság a t. ház elé hoz, de azt hiszem — bocsánatot kérek a kifejezésért — nem jelent többet, mint ignotos faIlit. Mert bizonyoü demarcationalis vonal t megállapítani, a hol ezen foglalkozás a gyári jelleget magára veszi, ezt a t. előadó árnak sem a május 14-iki, sem mai beszédében nem sikerült

Next

/
Oldalképek
Tartalom