Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-270

382 270. országos ülés május 29. 1880. sáról gondoskodni addig, míg a földesúri jogok teljesen rendeztettek és ezen kiváltságok véglegesen szabály oztattak volna, ez talán nem esnék ily kifogás alá. De egy ilynemű előleges intézkedéshez, mely a földesuraknak egy új jogot aquirál , teljesen figyelmen kivül hagyja azon nevezetes beruházásokat, azon nevezetes vagyont, azon 20—30 év óta gyakorlatba vett jogosultságot, melylyel iparosok, kereskedők, kisebb birtokosok, paraszt-birtokok tulajdonosai ily gőzmalmokat talán összes vagyonuk befektetésével forgalomban tartanak, — egy ily törvényjavaslathoz én soha nem járulhatnék. Bátor vagyok ennélfogva igen t. képviselőtársam Guiner Gyula módosítványát ajánlani, mely szerint a gőzmalom-ipar szabadnak nyiívánittatik. Elnök; T. képviselőház! A tanácskozások szabatosabb menete szempontjából bátor vagyok felemlíteni azt, hogy ezen jelentés, mely ma tárgyalás alatt van, tulajdonkép úgy keletkezett, hogy négy rendbeli módosítváay küldetett vissza véleményadás végett az igazságügyi bizottsághoz. Minthogy azonban ezen négyrendbeli inódosítvány beadói közölt lehetnek, kik magukat ezen jelentés által teljesen megnyugtatva érzik, de lehetnek, kik fenn akarják tartani a maguk eredeti ntódosítványait, — szükségesnek vélem figyelmeztetni azon urakat, kik ezen módosítványokat beadták, jelesen gr. Csáky László, Guiner Gyula, Ugrón Ákos és Máriássy képviselő urakat, hogy ha fenn akarják tartani szemben a jelentéssel módo hitványaikat, méltóztassanak ezt jelezni, hogy a szavazás alkalmával úgy lehessen a kérdést feltenni, hogy esetleg a jelentés el nem fogadtatván, a módosítvány kerüljön szavazás alá. Azokra nézve, a kik módosít ványaik fenntartása iránt nem nyilatkoznak, azon vélelem fog állani, hogy nem kívánják azt fenntartani. Méltóztassanak tehát nyilatkozni. (Bálijuk!) Guiner Gyula: T. képviselőház! Azok után, a miket a f. hó 14-éu tariott ülésben ngyane tárgyban elmondani bátor voltam, talán megelégedhetem azzal, hogy csak azon ellenérvekkel foglalkozzam, a melyeket az általam igen t. előadó ur az igazságügyi bizottság jelentésében felsorolt és kiterjeszkedjem némelyekre azok közöl, a melyeket tőle ma hallani szerencsém volt. (Hulljuk!) A t. előadó ur, illetőleg az igazságügyi bizottság azért utasítja vissza az én módosítvúnyomat, a melynek értelme az, hogy azon kedvezőbb értelmezés, mely szerint a földesúri rnalomjog terhe alól a törvényjavaslat szerint kivétetnek az állandóan gőzerőre] berendezett malmok — egyszersmind kiterjesztessék azon malmokra is, a melyek kizárólag gőzerővel működnek ugyan, de nem stabil géppel vannak összekötve, nem állandóan malom-iparral foglalkoznak ; — mondom az igazságügyi bizottságezen módosítványomat azért nem tartja elfogadhatónak saját indokolása szerint, mert, a mint magát kifejezi, ez ellenkezik a törvényjavaslat világosan kifejezett ezéljával. T. ház! Én megvallom, furcsán vagyok ezen indokolással. A törvényjavaslatnak lehet különböző czélt adni: de ha a czélja az, mit a t. igazságügyi bizottság kifejt és a melyet a t. előadó ur is hangsúlyozott mai előadásában, hogy az csakis addig terjedhet, a mennyiben az csak azon keretek köztt mozog, melyeket a törvényjavaslat megenged, én elhiszem, ilyen értelmezés mellett az én módopítványom ellenkezhetik a törvényjavaslat ezéljával, de akkor erre válaszom az, hogy én a törvényjavaslat ezen czéiját nem fogadhatom el, akkor én a törvényjavaslatnak ezen czéiját nem helyeslem és a törvényjavaslatban kitűzött czélt kevésnek tartom arra, hogy egy egészséges intézkedés léptettessék életbe. Különben legyünk tisztában a törvényjavaslat ezéljával, mert én aztj gondolom, tisztelt ház, hogy e törvényjavaslatnak és egyáltalában hasonló intézkedéseknek nemcsak az; a czélja, hogy bizonyos szűken meghatározott keretben mozogjon, hanem czélja a törvényhozási intézkedésnek e kérdésben csak az lehet, hogy egy helyes, egészséges állapotot teremtsen. Már most, t. ház, én bátor vagyok azt állítani, eltekintve a jogi szempontoktól, mert ezekre nézve nyugodt lélekismereítel hivatkozom az igen t. előadó urnák május 14-kén tartott beszédére, a melyben ő fényesen bebizonyította, hogy jogi szempontból nemcsak azon álláspont ellen, melyen ő áll, hanem azon álláspont ellen sem, melyen én állok, nem lehet objeetiv kifogást tenni, — de én, mondom, nem akarok a jogi szempontra refiectálni; hanem ha a czélt keressük, melyet a törvényhozási intézkedés által el akarunk érni, akkor lehetetlen elzárkóznom azon miigas érdekek elől, a melyek az én igénytelen felszólalásomnak is első alkalommal tulaj donkép eni rugóit képezték. Ez pedig azon fontos gazdasági érdek, mely elválhatatlauul összeköttetésben van ezen kérdéssel; másrészt pedig a gépipar érdeke, melyet ettől különválasztani teljes lehetetlen. Én csak ismételhetem, t. ház, hogy éppen Magyarországon, mely agrieultnr ország, nem lehet közönyös, hogy a gazdaság iníensiv fejlesztésére, gazdasági gyümölcsöző beruházásokra tegyen a törvényhozás oly intézkedést, mely akadályul szolgál arra, hogy a különben is drága viszonyok köztt mozgó gazdaságnál használt gőzgépek az illető tulajdonos által teljesen kihasználtathassanak-e, vagy sem?