Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-270

270. országos ülés május 29. 1880. 381 Ezen törvénymagyarázatnál, t. ház, soha­sem veheti magának a törvényhozó azon szere­pet, melyet a birói interpraetatió saját hatás­körében kénytelen figyelemben tartani. A tör­vényhozó testület nem hogy elutasíthatná magá­tól a politikai tekinteteket, de hogy ha eltagadja, hogy ha színleli, hogy nem vesz figyelembe politikai tekinteteket, miként a jelen alkalommal történik, mégis politikai szempont az irányadó, mert hivatása a politikai tekinteteket szem előtt tartani. Ezek előrebocsátása után én hivatkozom azokra, a mik már itt elmondattak, különösen az igen t. előadó ur által idézett tekintélyes aueto­rokra és törvényekre, Verbőezinek es Kövynek idevonatkozó meghatározására, hivatkozom arra, a mit az igazságügyniinister ur mondott, hogy a kiváltságok mindig csak a legszorosabb érte­lemben magyarázhatók még a birói interpraetatió­nál is; ha mindezeket tekintetbe veszem, azt hiszem, ha a bíróság előtt forogna fenn ezen kérdés, az sem dönthetné azt el m«skép, mint a gőzmalmok teljes szabadságával. Egészen más­kép kell azonban tekinteni ez ügyet, hogy ha az a törvényhozó testület előtt tárgyaitatik. Á törvényhozás előtt hiteles interpraetatióról van szó, me!y valóságos törvényalkotás, itt politikai érdekek jönnek tekintetbe és ha eltagadjuk is, kétségtelen, hogy ezeket követjük itt. Méltóz­tatott az előadó ur is hangsúlyozni, de a ház tagjai részéről is éppen ezen politikai tekintitek forogtak szóban ezen törvényjavaslat megbirálá­sánál. Én a politikai tekintetek közül némelye­ket, melyeket hallottam, bátor leszek megérin­teni; nevezetesen egyik tekintet, a mi itten fenn­forog és a mi a javaslat ilyen értelemben való elfogadása mellett szól, az, hogy a vizi malom­tulajdonosok kétségtelenül földesúri jogokra ala­pított igénye megóvassék. Ez helyes törekvés, én is elfogadom. De ezt a módot arra, hogy rai most a gőzmalmoknak egy bizonyos részét a földesúri jogok közé sorozzuk, azt nem fogad­hatom el sem jogosulínak, sem czélravezető eszköznek. Aüt ugyan nem tartom, mit Besse­nyei t. képviselőtársam állított, hogy a vizi malomnak a gőzmalom nem árt, én ellenkezőleg azt hiszem, hogy a gőzmalom a vizi malomnak igen sokat árt, az kétségtelen. De a gőzmalom ártani fog ezután is, ha ezen törvényjavaslat bármely alakban fogadiatik is el. Miért? Mert nemcsak a gyári gőzmalom fog ezután a vizi malomnak ártani, de azon kisebb, nem rendszeres gőzmalom is ártalmára leszen, mert kétségtelen a javaslat szerint, a földesúri jogosultság meg­váltása, vagy taksafizetés mellett ezen gőzmalmok éppen ugy fognak szerepelni, mint eddig és éppen ugy fogják tönkre tenni a vizi malmot, mint eddig. Mert egy tökéletesebb ipar fejlődése mel­lett nagyon természetes, hogy a tökéletlenebb iparnak el kell pusztulnia bizonyos mértékben. Igaz, azon vizi malmok, melyek rendkívül vizi erővel működnek és ezenkívül a technika leg­magasabb vívmányaival vannak felszerelve, ki fogják állani a versenyt a gőzmalommal, de ilyen vízimalom nagy r on kevés van. Más politikai tekin­tet és azt az előadó ur is hangsúlyozta, hogy a nem rendszeres gőzmalmok is fognak ártani azon rendszeres gőzmalmoknak, melyeket a javaslat fölkarol, ha minden gőzmalom szabad lessen. Én ezt nem tarthatom helyes politikának, hogy midőn a nagyobb ipar a kisebb iparnak itt-ott ártalmára van, egyiket, vagy a másikat elnyomjuk, de nem is vezet a kitűzött czélra ezen politika, mert azon rendszertelen, vagy kisebb gőzmalmok, vagy nem kiváltságolt gőz­malmok, éppen agy fognak coneurrálni, ver­senyezni a nagy malmokkal ezentúl is, csakhogy a földesúri jogok czímén földesúri taksa fizetése mellett, vagy éppen a földes urak kezében, tehát azt a versenyt a nagy gázmalmok nem kerülik ki és nem is volna helyes, hogy ha ki­kerülnék. Mi hát a törvényjavaslat ily szerkezetének valóságos értelme? Az, hogy a nagyobb rend­szeres gőzmalmok szabadokká nyilváníttatnak, vagyis a melyek azon qnalificaíióba bele ille­nek ; mig a kisebbek, a nem rendszeresek, melyek nem illenek bele a javasolt determina­tióba, egyidejűleg a földesúri jogok közé aqui­ráltatnak, mert tényleg ma ugy van a dolog, hogy az országnak legnagyobb részében — az egészet nem ismerem, hanem ott, a hol ismerős vagyok — mindennemű gőzmalom teljesen sza­badon működik. Én igenis az ország érdekében valónak tartom azt, hogy a regale-jogok általában sza-. hályoztassanak és ennél a földesúri jogosultság kellő figyelembe vétessék; országos érdeknek tartom, hogy a gőzmalmok általában eddig élve­zett szabadságukban fenntartassanak; méltóztas­sék megengedni, hogy bármiként erőltessem fel­fogásomat, nem tudok meggyőződni, hogy orszá­gos érdeknek tekinthessem azt, hogy mig a gőzmalmok egyik része a jelen állapot fenntar­tása mellett, minden földesúri igények ellen biz­tosíttatik: addig az épp oly szabadon működő kisebb gőzmalmok egyúttal a földesuraknak átadassanak. Ezt én ellenkezőnek tartom nem­csak az ipar és gazdaság előrehaladásával, hanem a jogegyenlőséggel és a szabadság követelmé­nyeivel általán véve. Én tehát a javaslat ezen szövegezését el nem fogadom. Ha méltóztattak volna (Halljuk!) az eddig talán valahol gyakorlatilag érvényben volt földesúri jogosultságnak — mely valószínű­leg talán nem is törvényes alapokon kezdődött, de mégis gyakorlatban volt — épségben tartá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom