Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-270
270. országos ülés május 29. 1880. 381 Ezen törvénymagyarázatnál, t. ház, sohasem veheti magának a törvényhozó azon szerepet, melyet a birói interpraetatió saját hatáskörében kénytelen figyelemben tartani. A törvényhozó testület nem hogy elutasíthatná magától a politikai tekinteteket, de hogy ha eltagadja, hogy ha színleli, hogy nem vesz figyelembe politikai tekinteteket, miként a jelen alkalommal történik, mégis politikai szempont az irányadó, mert hivatása a politikai tekinteteket szem előtt tartani. Ezek előrebocsátása után én hivatkozom azokra, a mik már itt elmondattak, különösen az igen t. előadó ur által idézett tekintélyes auetorokra és törvényekre, Verbőezinek es Kövynek idevonatkozó meghatározására, hivatkozom arra, a mit az igazságügyniinister ur mondott, hogy a kiváltságok mindig csak a legszorosabb értelemben magyarázhatók még a birói interpraetatiónál is; ha mindezeket tekintetbe veszem, azt hiszem, ha a bíróság előtt forogna fenn ezen kérdés, az sem dönthetné azt el m«skép, mint a gőzmalmok teljes szabadságával. Egészen máskép kell azonban tekinteni ez ügyet, hogy ha az a törvényhozó testület előtt tárgyaitatik. Á törvényhozás előtt hiteles interpraetatióról van szó, me!y valóságos törvényalkotás, itt politikai érdekek jönnek tekintetbe és ha eltagadjuk is, kétségtelen, hogy ezeket követjük itt. Méltóztatott az előadó ur is hangsúlyozni, de a ház tagjai részéről is éppen ezen politikai tekintitek forogtak szóban ezen törvényjavaslat megbirálásánál. Én a politikai tekintetek közül némelyeket, melyeket hallottam, bátor leszek megérinteni; nevezetesen egyik tekintet, a mi itten fennforog és a mi a javaslat ilyen értelemben való elfogadása mellett szól, az, hogy a vizi malomtulajdonosok kétségtelenül földesúri jogokra alapított igénye megóvassék. Ez helyes törekvés, én is elfogadom. De ezt a módot arra, hogy rai most a gőzmalmoknak egy bizonyos részét a földesúri jogok közé sorozzuk, azt nem fogadhatom el sem jogosulínak, sem czélravezető eszköznek. Aüt ugyan nem tartom, mit Bessenyei t. képviselőtársam állított, hogy a vizi malomnak a gőzmalom nem árt, én ellenkezőleg azt hiszem, hogy a gőzmalom a vizi malomnak igen sokat árt, az kétségtelen. De a gőzmalom ártani fog ezután is, ha ezen törvényjavaslat bármely alakban fogadiatik is el. Miért? Mert nemcsak a gyári gőzmalom fog ezután a vizi malomnak ártani, de azon kisebb, nem rendszeres gőzmalom is ártalmára leszen, mert kétségtelen a javaslat szerint, a földesúri jogosultság megváltása, vagy taksafizetés mellett ezen gőzmalmok éppen ugy fognak szerepelni, mint eddig és éppen ugy fogják tönkre tenni a vizi malmot, mint eddig. Mert egy tökéletesebb ipar fejlődése mellett nagyon természetes, hogy a tökéletlenebb iparnak el kell pusztulnia bizonyos mértékben. Igaz, azon vizi malmok, melyek rendkívül vizi erővel működnek és ezenkívül a technika legmagasabb vívmányaival vannak felszerelve, ki fogják állani a versenyt a gőzmalommal, de ilyen vízimalom nagy r on kevés van. Más politikai tekintet és azt az előadó ur is hangsúlyozta, hogy a nem rendszeres gőzmalmok is fognak ártani azon rendszeres gőzmalmoknak, melyeket a javaslat fölkarol, ha minden gőzmalom szabad lessen. Én ezt nem tarthatom helyes politikának, hogy midőn a nagyobb ipar a kisebb iparnak itt-ott ártalmára van, egyiket, vagy a másikat elnyomjuk, de nem is vezet a kitűzött czélra ezen politika, mert azon rendszertelen, vagy kisebb gőzmalmok, vagy nem kiváltságolt gőzmalmok, éppen agy fognak coneurrálni, versenyezni a nagy malmokkal ezentúl is, csakhogy a földesúri jogok czímén földesúri taksa fizetése mellett, vagy éppen a földes urak kezében, tehát azt a versenyt a nagy gázmalmok nem kerülik ki és nem is volna helyes, hogy ha kikerülnék. Mi hát a törvényjavaslat ily szerkezetének valóságos értelme? Az, hogy a nagyobb rendszeres gőzmalmok szabadokká nyilváníttatnak, vagyis a melyek azon qnalificaíióba bele illenek ; mig a kisebbek, a nem rendszeresek, melyek nem illenek bele a javasolt determinatióba, egyidejűleg a földesúri jogok közé aquiráltatnak, mert tényleg ma ugy van a dolog, hogy az országnak legnagyobb részében — az egészet nem ismerem, hanem ott, a hol ismerős vagyok — mindennemű gőzmalom teljesen szabadon működik. Én igenis az ország érdekében valónak tartom azt, hogy a regale-jogok általában sza-. hályoztassanak és ennél a földesúri jogosultság kellő figyelembe vétessék; országos érdeknek tartom, hogy a gőzmalmok általában eddig élvezett szabadságukban fenntartassanak; méltóztassék megengedni, hogy bármiként erőltessem felfogásomat, nem tudok meggyőződni, hogy országos érdeknek tekinthessem azt, hogy mig a gőzmalmok egyik része a jelen állapot fenntartása mellett, minden földesúri igények ellen biztosíttatik: addig az épp oly szabadon működő kisebb gőzmalmok egyúttal a földesuraknak átadassanak. Ezt én ellenkezőnek tartom nemcsak az ipar és gazdaság előrehaladásával, hanem a jogegyenlőséggel és a szabadság követelményeivel általán véve. Én tehát a javaslat ezen szövegezését el nem fogadom. Ha méltóztattak volna (Halljuk!) az eddig talán valahol gyakorlatilag érvényben volt földesúri jogosultságnak — mely valószínűleg talán nem is törvényes alapokon kezdődött, de mégis gyakorlatban volt — épségben tartá-
