Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-268

344 288. or-.zágo.i Ülés május 26. IS80. t. képviselőtál sam vasuíjánál is nem egyszer. A részvényesek nem jönnek és ha az első közgyűlés nem határozatképes, az lesz a második és azután határoznak a kevés jelenlevők. Ha az államnak igy módja van 40 ezer darab részvénye után, az alapszabályokban megállapított szavazati jogát gyakorolni, akkor a közgyűlésnek az állam az ura és intézője, (ügy van!) S csakugyan, mint a t. ház méltóztatik tudni, az állam e befolyásával kellőképen élt is, a mennyiben 76 óta, azon közgyűlés óta, melyben az állam, mint főrészvényes először megjelent és azóta minden közgyűlésben azon urakat választotta és részben nevezte is be az igazgatótanácsba, kiknek személye a t. kormánynak conveniált s kiknek ottani működésétől reményiette, hogy a tiszai vasútnál oly üzleti politika lesz inaugurálható, mely az állam érdekeinek megfelel. Hogy az állam ebben csalódott, hogy az eljárás nem mutatkozott elégségesnek, hogy azon befolyás, melyet az állam vett részvényei folytán ama vasútnál effectuált, nem vezetett czélra, a t. kormány azon szándékában, hogy a tiszai vasút üzleti irányzata helyesebb s az állam érdekeinek megfelelőbb legyen és hogy ennek folytán most habár drágán is, meg kell már venni az egész vasutat, ez igazolása annak, mit már egyszer bátor voltam felhozni s mit innen mi többször hangsúlyoztunk, hogy az állam, ha nem vesz kezébe egészen egy privát-vasutat, nem képes arra azon befolyást gyakorolni a mindennapi üzleti kérdésekben és a mint állítottuk, nem volt képes az igazgatósági tagok kicserélésével a tiszai vasútnál sem létesíteni oly állapotokat, a melyek egy helyes vasúti politikára szükségesek. És igy, t. ház, igazoltam azt is, mit beszédem elején mondtam, hogy ha mind e körülményeket tekintetbe vesszük, volt olyan idő, midőn az állam kedvezőbb körülmények köztt juthatott volna a vasút birtokába; most azonban ezen túl vagyunk, ma a kérdés már csak az, hogy az államosítás után is, az igazgató-tanács tagjai eddigi állásaikban és tantiemeikben kisebb, vagy nagyobb mértékben meghagyassanak-e? Erre még egy megjegyzésem van. Én azt jogosultnak tartom, mit németországi vasúti államosítás iránt, mint analóg esetet elmondanak, hogy ott egyes vasúti vállalatok alapítói, vezetői, kiknek müködésök valamely pálya építésének kezdetétől fogva, azon vasúti vállalatok felvirágoztatására van szentelve, azt követelik, hogy akkor, midőn az állam egyes vaspályákat államivá tesz, respectálja az ott elfoglalt igazgató-tanácsosi állásból folyó igényeket, ezt jogosultnak tartom és már most kijelentem, hogy ha például egyszer az északkeleti vasút fog a sorra kerülni, melyet szintén be kell váltani és annak jelenlegi vezetői, kik kezdettől alapítói a vasútnak, fognának például igényeket támasztani, ezek teljesítése méltányos lesz. Ivánka Imre (közbeszól): De nem fognak támasztani. Lichtenstein József: Annál jobb lesz! De arra, hogy most azon urak, kiket a tiszai vasútnál nem régen az állam tett oda; kik 1876 óta csakis az állam akaratával, helybenhagyásával és jóakaratával lehettek igazgatósági tagok — értve a helybenhagyást nem ugy, hogy utólagosan kellett a ministeriumnak concedálni, hanem ugy, hogy csakis a kormány előleges beleegyezésével lehettek megválasztva — mondom, hogy most, midőn a nem éppen kedvező tapasztalatok után, az állam arra a meggyőződésre jutott, hogy nem elegendő a tiszai vasút igazgatóságának többségét birni, hanem magát a vasutat kell államivá tenni, — az eddigi élvezményeik megtartására formáljanak jogot, engedelmet kérek, részemről erre jogczímet találni nem tudok. (Helyeslés balfelöl.) Én t. ház azon meggyőződésben vagyok, hogy e vasútnak, melynek felében ma is tulajdonosa az állam, ily költséges apparátusra, felszámoló bizottság gyanánt, szüksége nincsen. Helyzetünk és pénzügyi viszonyaink nem olyanok, hogy akkor, midőn az állam első negyedévi kimutatása szerint, az első negyedben 30 millió deficittel állunk szemben, midőn az ország megyéinek felében az adót nem lehet behajtani és midőn általánosak a panaszok az ország közgazdasági helyzete felett: ily indokolatlan kiadásoknak megtételére r vállalkozhassak aa állam. (Helyeslés balfelöl.) Én igen kérem a t, házat, hogy ne hagyja magát meggyőzni azon esetleges állítással, hogy itt közgyűlési határozattal állunk szemben. (Halljuk! Halljuk!) Előttem vannak a legutóbbi évek közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 1876 óta, a mint ezt bőven ki is fejtettem, a tiszai vasút közgyűlésén mindig az történik, a mit a kormány küldöttei, az állam és az alapok részvényeseinek képviselői utasításképen nyertek a kormánytól. (Ugy van! balfelöl.) A legutóbbi közgyűlésen, mely ezen sokszor említett szerződés 5. §-át elfogadta, jelen volt 27 részvényes. (Halljuk! Halljuk!) E 27 részvényes képviselt 9800 részvényt, mely részvények nagyrészt az alapok részvényei voltak és az igazgató-tanács deponált részvényei. Nem mondom, hogy egy-két más részvényes is nem lett volna ott, de mellette ott volt a kincstár, melynek deponált 25,546 db. részvénye, újabb külön 197 szavazatot képviselt. Igy tehát az a közgyűlés hozta a határozatot, a melynek többsége azon részvények képviselőiből állott, kik az állam alapjainak és a kincstárnak birtokában lévő részvények deponálása folytán azon közgyűlésben részt vehettek és döntő többséget képeztek.