Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-268

268. országos ülés Ezt, t. ház, —• méltóztassék elhinni — tudja mindenki, a ki tudni akarja, mert ez igy van. Éu biztosítom a t. házat arról is, hogy a szerződés ezen §-nak kihagyásával a tiszai vasút államosí­tásában és gyors államosításában semminemű nehézség nem fog előállani. A közgyűlés, mely ezen §. kihagyásának elfogadása végett össze­hívandó, biztosítom a t. házat, nem fogja magát nagyon echauffirozni azért, hogy azt, a mi nem az övé, a tartalék-tőkét adja az igazgatótanács tagjainak. 0 köszönettel tartozik — már t. i. a részvényesek — azért, mert igy is elegendő szép árt kapnak részvényeikért. Ha a t. minister­elnök tfr azt hiszi, hogy az 5. §. kihagyása kivihetetlen, méltóztassék ezen dolgot másra bizni és én jót állok, hogy az meg fogja csinálni. De a t. ministerelnök ur nem fogja másra bizni; legyen szabad tehát még valamit megjegyezni. Azon befolyással, melylyel a t. kormány a mostani igazgatótanácsosokat behoztaállomásaikba, azon befolyással méltóztassék a régi Verwaltungs­rath-ot visszahelyezni. Állíthatom, t. ház, hogy azok ezt a nemzeti jutalmat nem fogják kívánni. (Ugy van! a baloldalon.) Mindezeknél fogva, t. ház, miután a dolog tiszta és világos, többet elmondani nem tartok szükségesnek; kérem a t. házat, ne fogadjon el oly §-t, mely az egész megváltási kérdést eom­promittálja, hanem ajánlom a t. háznak külön­véleményünknek elfogadását. (Hdyeslés a bal­oldalon.) Hegeüüs Sándor: T. ház! Ha méltóztatik megengedni, én a tárgyalás alatt lévő törvény­javaslat 2. §-ához s egyszersmind az 1. §-ban megemlített szerződés 5. pontjához kapcsolatosan kivánok szólani; kapcsolatosan azért, mert itt ugyanazon dologról van szó és ez az egyetlen pont, melyet én azon szerződésbei!, illetőleg tör­vényjavaslatban elfogadhatatlannak és minthogy ezzel kapcsolatban egy indítványt leszek bátor benyújtani, egyszersmind kérem a t. ház becses figyelmét, hogy indítványomat indokolhassam is. En a szerződés 5. pontját, a mely a törvény­javaslat 2. §-ával kapcsolatban áll, nem fogad­hatom el, nem azért, mert egy igazgató-tanácsot teljes számban és hatáskörrel nagy díjazással megtartani kivánja 10 éven át, akkor, midőn az igazgató-tanácsnak — úgyszólván — teendője sincsen, (Ugy van! a szélső baloldalon) mert vas­úti üzlet sincsen. Nem fogadhatom el másodszor azért, mert ezen szerződési pont kimondja, hogy a tartalékalap az igazgató-tanács rendelkezésére bocsáttatik, annyiban, a mennyiben ez azt saját belátása és felelőssége mellett kezeli és csak azt, a mi megmarad, adja át, 10 év múlva, z államnak. Harmadszor nem fogadhatom el azért, mert az igazgató-tanácsból és felügyelő-bizottság­ból leszámolási bizottságot csinálna, holott a KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIII. KÖTET. május 26. 1880. 345 felügyelő-bizottságnak még leszámolás esetében is mindig külön kell maradnia*, és egyszersmind fölszámolási teendőkről beszél, melyeknek veze­tésével bizza meg az igazgató-tanácsot akkor, mikor elismerem, hogy egyes részletekben szük­ségesek és a mint bátor leszek később említeni, talán vannak is ily aprólékos teendők, de azon érdemleges fölszámolási feladatok, a melyeket, mint a Lichtenstein t. képviselőtársam által idé­zett kereskedelmi törvény 112. §-a elősorol, aligha fordulhatnak elő. (Igaz! Ugy van! a bal­és szélső balfelöl.) És igy azt hiszem, ezzel röviden és egészen tárgyilagosan — mert szemé­lyes tekintetek által magamat nem vezéreltettem, sőt ha rokonszenvemet követtem volna, egészen más álláspontot foglalnék el — indokoltam, hogy a szerződés 5. pontját miért nem fogadhatom el. De nem fogadhatom el, t. ház, a pénzügyi bizott­ság által a szerződés 1. §-ára nézve javaslatba hozott correctivumot sem, mely az előttünk fekvő törvényjavaslat 2. §-át képezi. Nem fogadhatom el három okból. Nem fogadhatom el először azért, mert én azt a szerződéssel ellentétben levőnek látom, annyiban, a mennyiben a szerződés világosan mondja azt, hogy a tartalékalap a társulati igaz­gatótanács rendelkezésére bizatik és csak a mi megmarad, az lesz 10 év múlva az állam tulajdo­nává, holott a törvényjavaslatnak a pénzügyi bizottság szövegezése szerinti 2. §-a világosan kimondja, hogy az egész tartalékalap az állam tulajdonába megy át és csakis annak kamatait fogná az igazgatótanács élvezni. Másodszor nem fogadhatom el azért, mert az 5. §-t a szerződésből megtartja s ennek következtében az igazgatótanácsot és a felügyelő­bizottságot azon létszámban és azon hatáskörben, bár a kamatozásnál megszorított díjazásban része­síti, melyben az 5. §. És harmadszor nem fogad­hatom el azért, mert én egy ily hatáiozatot egy­oldalú eljárásnak tartok. Ha egyszer az ember bizonyos szerződés­nek valamely pontját megváltoztatni, avagy magyarázni kivánja s oly lényeges pontjával — az én nézetem szerint legalább — ellenkező kező határozatot kíván hozni, akkor okvetlenül meg kell kérdezni a szerződő másik felet is, tehát közgyűlési határozat alá kellene ennek is kerülni. (Ellenmondás balfelöl.) Ez fölfogásom. Azonban, t. ház, én a tiszavidéki vasút megváltását, a miről szó van, szükségesnek, elkerülhetlennek tartom. Én nem kivánok semmi­féle nehézséget támasztani az érdemleges intéz­kedések életbeléptetésével és azok mielőbbi keresz­tülvitelével szemben. Az állam érdekében lévőnek és kielégítőnek tartom a szerződést, a mint különben egy oldal­ról sem hallottam ellenkező nézetet s ennek 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom