Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-268
332 268. országos ülés május "26. 1S8Ü. tátott és igy n.eg vagyunk győződve, hogy ő a baloldalnak tagja lesz (Derültség a szélső halon) — ez ugyan nem tartozik a dologhoz, — mert nem is lehet máskép, minthogy ő, a ki isten és világ előtt pennájával beirta, kardjával bevéste nevét a szabadságharezosok lajstromába, a ki Garibaldinak brigád parancsnoka volt, a kormány pártján nem foglalhat helyet. (Egy hang a jobboldalon: Ez nem tartozik ide! Derültség a szélső bálon.) Ez nem arra való, hogy bárki belőle tréfát űzzön. Azért mondom, mert ez is egyik komoly indok, mely mostani lépésemre birt, a mennyiben nem tartom helyén levőnek azt, hogy valaki itt e házban, vagy a hazában vellicálja az ily férfiúnak, egyik, vagy másik szalonban történt megjelenését, kiről az akkor 1869-ben Olaszországban megjelent oly lap, melynek én teljes, tökéletes hitelt adok s melylyel mindig solidaritásban voltam, azt irja, a mit felolvastam. Mindezek engem arra a kijelentésre határoztak el, hogy én az Éber Nándor t. képviselőtársam által elmondottaknak tökéletes, teljes hitelt adok, hogy t. i. ő soha Prokesch Osten szalonjaiban meg nem fordult. S ha a közttem és az akkorában beteges állapotban levő b. Schreiner köztt 10 év előtt történtek emlékei némi differentiákat támasztottak, annak bizonyára nem a jelenlegi brazíliai követ, az éu jóakaró, jótevő barátom az oka, ki engem akkori szerencsétlen állapotomban, úgy mint testvért támogatott és mindenképen segélyezett, hanem én. Minthogy pedig én semmit sem szoktam félig cselekedni, hanem vagy egészen, vagy sehogy, tehát kijelentem, hogy igen nagyon sajnálom, hogy t. képviselőtársamnak három hónapig tartó ilyen /tyugtalanságot okoztam. (Általános tetszés.) Éber Nándor: Azon őszinte és férfias nyilatkozat után, melyet hallottunk, én csak tökéletes megelégedésemet fejezhetem ki azon megoldásért, melylyel t. képviselőtársam az ügyet elintézte. Én azt hiszem, hogy ez a megoldás, nemcsak rám nézve, hanem a t, ház méltósága tekintetéből is a leginkább megfelelő volt. (letszés.) Elnök: Bármennyire méltánylandónak tartom azt, hogy a házban ejtett sebek a házban orvosoltassanak, de úgy vélem, hogy e tárgyban határozat hozatala nem szükséges s igy a napirendre térhetünk. Következik a szamosvölgyi másodrendű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Beöthy Algernon jegyző (olvassa). Elnök: Elfogadja-e a t. ház a felolvasott törvényjavaslatot, végleges szövegezésében ? (Elfogadjuk 1 .) A ház a törvényjavaslatot végleg elfogadván, ez alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a mélt. főrendekhez fog átküldetni. Következik Krajcsik János képviselő ur törvényjavaslatának, Nyitra és Bars megyék törvényhatósága területén fekvő összeépített GhymesKosztolán, Lédecz és Néver községek átkebelezése iránt, indokolás végett felvétele. Krajtsik János: A t. ház kegyes engedelmével bátor leszek a törvényjavaslat tényálladékát előadni. A törvényjavaslathoz csatolt indokolás világos és én remélem, hogy alázatos előadásom folytán még világosabb lesz. A nyitrai kerületben van egy három községből -összeépített község: Ghymes-Kosztolán, Lédecz és Néver. Ezek egy patak által, mely a hó olvadás által támadt, nyári időben pedig rendesen kiszárad, elválasztva lévén, egyik része Nyitra, másik része pedig Barsmegyéhez tartozik. E községek nagy kiadásokkal vannak terhelve, a mennyiben két elöljáróságot kénytelenek tartani és fizetni. Rendőri tekintetben pedig a legnagyobb zavarok léteznek és Nyitra és Barsmegye köztt e miatt gyakori súrlódások vannak. Hogy e visszás és káros állapotnak eleje vétessék; 1876. június 13-án, az akkori nyitrai képviselő által törvényjavaslat terjesztetett be, a mely a közigazgatási bizottsághoz adatott véleményadás végett. Itt megszakadt az ügynek további folytatása, miután a fenntnevezett községek a belügyi ministerium utján kihallgataudók valának. A belügyi ministerium az 1878. évi rendeletére hivatkozván, Nyiíramegye közönségét 1879. évi január 9-én utasítja, miszerint Néver, Lédecz, Ghymes-Kosztolán községek; valamint Puszta-Határ és Finta pusztáknak átkebelezése tárgyában bekivánt jelentését haladék nélkül terjessze fel. Nyitramegye közönségének 1879. évi január hó 27-iki felterjesztése oda kiterjedt, hogy Néver községnek azon része, mely Nyitramegye területén fekszik, valamint Puszta-Határ és Finta puszták, Barsmegye területébe kebeleztessenek be; — ellenben GhymesKosztolán lakosai egyhangú; Lédecz lakosainak nagy többsége kivánata folytán, azon részei is, melyek most még Bars megyéhez tartoznak, Nyitramegye területébe kebeleztessenek be. Ez törvényjavaslatomnak egyik része. Második része pedig az, hogy miután a bíróságok rendezése óta, egész Gbymesz-Kosztolán a Nyitra; egész Lédecz és Néver az aranyos-maróthi törvényszék és járásbíróság illetősége alá tartozik. Lédeczre nézve azon intézkedés szükséges, hogy jövőre nyitrai törvényszékhez és járásbírósághoz esatoltassék és így Lédecz minden tekintetben Nyitramegyének kiegészítő része legyen. Ez, t. ház, röviden a tényállás. Van azonban még egy körülmény és ez az, hogy hivat-
