Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-267

322 267. országos ülés május 24. ISSO. azok, melyekről már előbb tettem említést; azonban ebben, t. ház, már határozott elv kimondásával is találkozunk, a mely elv — szerény németem szerint — igenis megfontolandó, mielőtt a ház kimondja. Előzetesen bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy azon kérvénynek, melyet Ráth t. képviselő ur beadott volt, egyik határozata, melyet kérdés alakjában volt szerencsém a bizottság elé terjeszteni, maga is azt mondja, hogy: „az ipartörvény oly értelmű módosítása kívántatik, mely a társulati kényszerre alapított és egy központi közeg által egységbe foglalt szervezetben és azon elvben cuiminál, miszerint önálló ipart csak az űzhessen, a ki az e czélra létesítendő iparszervezeti közegek útján igazolni képes, hogy megkezdendő iparát tanulta". Ez foglaltatik — mondom — azon kérvényben, melyet Ráth képviselő ur beadott. Határozati javaslatába ezt már nem vette be és én meg vagyok győződve arról, hogy azért nem vette be, mert a bizottság e kérdést nem tárgyalta s mert egy ez irányban előkészített vélemény a t. ház előtt nincsen. Mocsáry t. képviselő ur már felvette határozatába ezt is és én bátor vagyok ellenérvül mindjárt felhozni azt, hogy a t. ház nem lehet azon helyzetben, hogy ezen itt folytatott rövid eszmecsere után már is oly fontos elvi határozatot hozzon, a mely szerint az 1872: VIII. t. ez. olyatén módosítása volna kimondandó, hogy az önálló iparűzés szakképzeítségtől tételeztessék fel. Annyit, nézetem szerint, igenis kimondhatna a t. ház, a mit a bizottság is kimondott, hogy az 1872 : VIII. t. ez. esetleg módosítandó; de hogy a módosítás egyes részleteire, különösen ily fontos részletére vonatkozólag a t. ház már előlegesen elvi megállapodásnak adjon kifejezést: ez nem volna tanácsos, ez nem felelne meg azon tanácskozás eredményének, mely inkább alakilag, mint a dolog érdemére vonatkozólag két napon át a t. ház előtt folytattatott. Ezen most érintett elvi különbség van a két határozati javaslat köztt és ez igen fontos eltérés. Egyik is, másik is elég okot szolgáltat arra, hogy a t. ház a határozati javaslatokat ne fogadja el. Ugyanez áll azon határozati javaslatra is, a melyet Szederkényi képviselő ur beadott és a melyre vonatkozólag ő maga is kimondja azt, hogy nem csak a ministerium, hanem a képviselőház is bizonyos kötelességet vállalt magára a többször idézett törvény revisiójára nézve. No, ha a ház ezen kötelességet elvállalta és az iránt a minister is nyilatkozott: hogy akkor mikép lehet még mindig feltenni azt, hogy a kormánynak nem volna szándékában a törvényhozást azon helyzetbe hozai, hogy ez ügyben dönthessen, ellenzéki szempontból talán lehet, de megvallom őszintén, objectiv szempontból lehetetlen, (ügy van! a jobboldalon.) Mocsáry t. képviselő ur ellenészrevételeiben egyet méltóztatott felemlíteni, a mire kénytelen vagyok reflectálni, mert félreértését tartalmazza annak, a mit szombaton bátor voltam mondani. O tudniillik azt mondja: „Az előadó maga is az ipari szabadságra vonatkozólag kijelentette, hogy nem tartja azt megfelelőnek és hogy e szabadság nem hozta létre azon eredményt, melyet hozzáfűztek." Én, t. ház, a felett nem nyilatkoztam, hogy az 1872: VIII. t. ez.-ben kimondott iparszabadság milyen eredméuyeketszült itt az országban. Én az iparszabadság tekintetében általában véve nem nyilatkoztam, hanem csak azt mondtam, hogy a reformkérdésekkel csinnyán kell elbánni és nem szabad ez irányban a külföldre hivatkozni, mert tény, hogy sok liberális intézmény, mely a külföldön jól érvényesül, itt az országban nem teremti meg a maga gyümölcseit. De ezzel éppen nem akartam kimondani azt, hogy már most az iparszabadságnak esetleges fölhagyásával, egy retrográd lépéssel mondjuk ki a czéhrendszert. Ezt én nem mondtam; de ez alkalommal mondhatnám talán a liberalismus szempontjából éppen a képviselő urnak, hogy más téren, hol az országnak szintén ily speciális érdekéről volt szó, talán nem ártana a liberalismust bizonyos korlátok közzé szorítani. (Helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő ur továbbá azt mondotta, hogy én védelmeztem a bizottságot, még mielőtt az me,gtámadtatott volna. Én előterjesztettem a bizottság indokokait az általa benyújtott határozati javaslatot illetőleg és világosan kimondottam, hogy ezen indokolásban hivatkozom főleg azokra, mik e házon kivül elmondattak. Ugy véltem továbbá, hogy mint előadó nem vétek, ha reflectálok azokra is, a mikről tudtam, hogy esetleg a képviselő ur részéről fel fognak hozatni. (Helyeslés jobbfelőí.) Ezek után, t. ház, ajánlom azon határozati javaslatnak elfogadását, melyet a közgazdasági bizottság nevében szerencsém volt előterjeszteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Végül még csak egyet jegyzek meg, azt, hogy mindazon kérvények, melyek e tárgyban beadattak, a bizottság jelentésével együtt fognak a kormánynak kiadatni, azon jelentéssel, melyben minden egyes részlet ki van emelve, a melyre vonatkoztak a képviselő urnak felszólalásai, a mely jelentésben ki van mondva, hogy ezen kérvények addig is szorgos figyelembevétel és tanulmányozás végett kiadatnak a kormánynak míg a kormány ez irányú érdemleges előterjesztést fog tenni a képviselőháznak. S midőn